free html hit counter
 
Borsa.hu fooldal
KirakatHímtagKultúrtrippTárgyPúderÍz-iGalériák / Videók

Ajándék anyák napjára

Bene Zsófia         Címkék: ajándék, anya, anyáknapja, május, szeretet 0 hozzászólás

Már nem furulyaszóval, odaégett pirítóssal köszöntjük őket, mert felnőttek vagyunk. Mégis ugyanolyan természetesnek gondoljuk, hogy itt vannak, vigyáznak ránk, mint gyerekkorunkban.

Itt a szerkesztőségben anyák napja alkalmából mindenki megkérdezte édesanyját, hogy mit szeretne, de úgy igazán, kapni ebből az alkalomból. Először persze muskátlit, meg csokit mondtak, de mi, a gyerekeik, tovább faggatóztunk, hogy mondják meg, igazából mit szeretnének? Megmondták.

Kezdetben volt

Azt mondják a hozzáértők, hogy egy gyerek életében az első hét év meghatározó a további fejlődése szempontjából. Ekkor alakul ki az érzelmi biztonsága, a világ felé való viszonya és persze a szeretetre való képessége. Mindez leginkább az édesanyákon múlik. Biztos vagyok benne, hogy anyukád mindent megtett, mindent adott, amit csak tudott, még akkor is, ha ez neked időnként terhesnek tűnt, vagy tűnik. Biztos törölgette a könnyeit az óvodában és az iskolában az anyák napi ünnepségeken, mint ahogyan én is tegnap, amikor a fiamat néztem. Ahogyan ott állt fújva a furulyát, ragyogó szemmel verset mondva, eszembe jutott hogyan sírt fel, hogyan tette az első lépéseit, hogyan mondta először: nem. És boldogan adtam a puszit a kartonszívért, papírvirágért, mert tudtam, hogy nekem csinálta, rám gondolt, szeret. Biztos a mamád is ezt érezte, így gondolkodott akkoriban, amikor te álltál előtte.


Nem tudom a mamádnak mi a valódi kívánsága, de félek, neki is hasonló vágyai vannak, mint amiket saját szüleinktől összegyűjtöttünk. Tudod mit kértek a szüleink, mikor körbekérdeztük őket? Minket kértek. Mindenki a saját nyelvén, mondta. Ki úgy, hogy azt kérte: gyere haza kislányom, csak egy napra. Volt aki azt kérte: beszélj a testvéreddel, jöjjön haza egy kicsit! Más azt kérte: bár lenne egészséges megint, hogy ne érte legyen a családja, hanem ő lehessen újra értük. Volt, aki megszervezte egy kukk nélkül a biztos látogatást. Szerintem félt, hogy ha nem szervezi meg, esetleg nem lesz, aki meglátogatja. Volt, aki lopott orgonát kért, mint rég, és persze azt, hogy: gyertek haza. Félek, visszakívánják a papírvirágos iskolai ünnepségeket, azt, amikor még tudták mit gondolunk, sejtették mit érzünk és segíthettek, mert mindig velük voltunk.


Mindent láttak

Biztos vagyok abban, hogy a mamád ugyanúgy végigkövette az életedet, ahogyan bennünket figyeltek a szüleink. Látta az első barátságaidat, az undok tanáraidat, a gimnáziumi botrányokat, az egyetemi linkeléseket, az első berúgást. Tudom, hogy izgult az érettségiden, megsiratta az első szerelmedet, és biztos volt, hogy úgy érezte: ha még beleszólhatna, talán máshogy döntenél. És tudják a mamáink azt is, hogy mennyire természetesnek vesszük, hogy van anyukánk, vannak szüleink. Azt hisszük mindig a rendelkezésünkre állnak majd, segítenek, szeretnek.

Megrendeljük náluk a hétvégi menüt, veszekszünk velük türelmetlenül, még akkor is, ha tudjuk, igazuk van, legyintünk, tovább megyünk; esetleg időnként felrakunk egy kisebb összeget a bankszámlájukra. Anyák napján meg beiktatunk egy kötelező látogatást csokival, csokorral.Van, aki már tudja, ez nem tart örökké; ki előbb, ki utóbb, de magára marad. Senki sem tudja elképzelni, csak aki már átélte, hogy milyen magányos lesz anya nélkül. Nem véletlen, hogy azok is, akik meglett emberként veszítik el az édesanyjukat azt mondják: akkor nőttek fel. Újévkor szoktunk fogadkozni, most ne ígérjünk hát semmit, csak azt, hogy észben tartjuk: nem lesznek itt örökké.



Ilyenek vagyunk

Egy leopárd mintás sállal is hazavághatjuk az amúgy egészen előnyös szerkónkat. Az utcán láttuk.

Álmoskönyv: megmondjuk mit jelent az álmod

ABC sorrend »

Detektív-képző

Ha szeretnénk kideríteni férjünk megcsal-e, jelentkezzünk a Harriet Bond detektív-képző iskolába.



Add a startlaphoz
evomedia
Médiafigyelő - IMEDIA médiafigyelés