free html hit counter
 
Borsa.hu fooldal
KirakatHímtagKultúrtrippTárgyPúderÍz-iGalériák / Videók

Tv-újság helyett

Borsa         Címkék: ajánló, film, régi, szabadság, tévé 0 hozzászólás

Még nem tudunk szabadságra menni, a meleg estéket és az uborkaszezont így - jobb híján - régi, tartalmas filmek újranézésével töltjük. Szerintünk az ilyen esetekre ezeket a filmeket válasszuk.

Az uborkaszezon a tévétársaságoknál is elkezdődik, ilyenkor leporolják a régi filmeket és újra lejátsszák őket. Bár néha nagyon unjuk ezt, most megpróbálunk pozitívan hozzáállni a helyzethez. Vannak filmek, amelyeket érdemes újranézni, és most kedvünkre szemezgethetünk a már ismert, de többszöri megnézésre méltó alkotások között. Mi ezeket ajánljuk, ha pedig még nem láttuk őket, akkor pláne kötelező megnéznünk őket.

Darvas Iván már nem lehet közöttünk

Kedd

Az elmúlt évtizedekben egyre népszerűbb lett hazánkban a válás intézménye. Gyakorlatilag a mi generációnk már két csoportra szakadt: többségünk elvált szülők gyermeke, és persze ott van a másik, talán egy kicsit kisebb csoport, akik büszkén mondhatják el, hogy az ő szüleik még mindig együtt vannak. A hatvanas években még nem volt divat elválni, de a lehetőségek már adottak voltak egy válóper elindításához. Eu a nem mindennapi élethelyzet inspirálta Keleti Márton 1967-es filmjét, melyben a csavart az adja, hogy a válóper elé állított férjek sorra beleszeretnek feleségük válóperes ügyvédjébe. Ritkaságnak számít, hogy magyar filmet láthatunk a hatvanas évekből, ahol ráadásként a főbb szerepeket olyan színészóriások alakítják, mint: Kiss Manyi, Ruttkai Éva, Venczel Vera és Darvas Iván. Mi most utóbbi színészóriás emlékére nézzük meg Keleti Márton tanulmányát a nőkről. (Duna Tv: június 5. Kedd, 20:20 - Tanulmány a nőkről)

Már nem rappel

Szerda

A mai pornókultúrát megalapító hetvenes évekbeli pornószínészekről nem sokat tudtunk, maximum a játékfilmekből. Ezek közül a Boogie Nights című alkotást említenénk, mert a főszerepet alakító Mark Walhberg játékát különösen szerettük, de a filmben látottak hitelességét egészen eddig nem tudtuk alátámasztani. Az igazi Dirk Digglert John Holmes-nak hívták, ő ihlette a film figuráját, és ha szerdán vesszük a fáradtságot Az igazi Dirk Diggler című dokumentumfilmből megtudhatjuk, hogy mennyire kaptunk hű képet a szegény, feltörekvő fiatalról, akit egyesek szerint a pornóiparra teremtett a sors. (Viasat Explorer: június 6. Szerda, 22:00 - Az igazi Dirk Diggler - A John Holmes-sztori)

Nem a vékony a lábszárért szeretjük

CsütörtökEgy francia, vagy egy olasz filmben szinte mindig jelen van a szenvedély. Kevés film adja vissza viszont úgy az érzelmek, a szenvedélyesség drámai összhatását, mint Bernardo Bertolucci 1972-es alkotása, az Utolsó tangó Párizsban. A filmnél nem csak a címválasztás volt tökéletes, de a színészi játékban és a rendezésben sincs hiba. A helyszín Párizs, a történetben pedig a felesége öngyilkossága után magára maradt férj és egy fiatal lány elevenedik meg. Kapcsolatuk épp oly szenvedélyes és drámai, mint egy tangó. A férj szerepében Marlon Barndót látjuk viszont, akiben, - akarva akaratlanul -, de nem a nők bálványát, hanem a már hízásnak indult, idős Brandót látjuk. A színészi játék viszont feledteti velünk a külsőségeket. Nem könnyű film, de ha valaki még nem látta, kötelező megnézni. (Cinemax: június 7. Csütörtök, 22:00 - Utolsó tangó Párizsban)

A komolyság öröklödő?

Péntek Tiniként még nem nagyon fogtuk fel, hogy hogyan lehet hosszú távon csöndben maradni. Annyi mondanivalónk volt, hogy nem bírtuk ki sokáig, hogy ne közöljük őket. Most már tudjuk, hogy néha épp annyira fontos lehet a csend, mint az esetlegesen kimondott szavak. Az önként vállalt némaságot még így is nehezen fogadjuk el, de a Zongoralecke című film épp azt mutatja meg, hogy a számunkra megfoghatatlan dolgoknak is megvan a miértje. A csend világában pedig értelemszerűen értékelődik fel a zene ereje, és válik olyan tényezővé, amiért érdemes harcolni. Így küzd az Ada Mcgrath-ot alakító Holly Hunter is zongorájának minden billentyűjéért. Holly Hunter alakítása nem csak a mi tetszésünket nyerte el, játékát 1993-ban Oscar-díjjal jutalmazták. (Zone Europa: június 7. Péntek, 2:00 - Zongoralecke)

[PAGEBREAK]

HétvégeBár most igazán tobzódhatunk a jó filmekben, csak ezért ne maradjunk otthon. Ha viszont már bekapcsoltuk a tévét, szerintünk ezeket a filmeket mindenképpen nézzük meg.

Van, amikor idegesítenek a barátok

SzombatVégre egy rajzfilm, amire úgy is beülhetünk a tízéves húgunkkal, hogy ne haljunk meg az unalomtól. A történet vicces, a jellemformálás találó, és még a tanulságból is tudunk - korosztálytól függetlenül - okulni. Az egyik legfőbb tanulság persze ismerős lehet gyermekkorunkból is: ne a külsőségeket, hanem a belső értékeket keressük. Csakhogy itt ezeket az értékeket nem a királyfi, hanem egy nagydarab, ormótlan zöld ogre képviseli. Rengeteget lehetne beszélni a Shrek című animációs filmről, mégis azt gondoljuk, hogy bármi plusz csak szócséplésnek. Meg kell nézni, akár többször is. Időközben ráadásul kijött már a folytatása is, sőt jövő héten a mozikban már a harmadik részt is láthatjuk. (TV2: június 9. Szombat, 20:15 - Shrek)

Nem a bugyi fazonja a lényeg

Csehül hangzikA cseh humor, szerintünk, semmihez sem fogható. A Sörgyári capriccio megfilmesített változatát is egyfajta gondtalan derű hatja át. A huszadik század elején a kisvárosi idillbe érkezik meg Pepin bácsi, aki alaposan felborzolja a kedélyeket és megváltoztatja a helyiek életét. Körülbelül ennyiben tudjuk összefoglalni a történet lényegét, persze akkor még nem mondtunk semmit Pepin bácsiról és általában a karakterekről, amelyek megformálása nem csak a regénynek, hanem a filmnek is erőssége. A film bizonyítja hogyha Hrabal, az író és Menzel, a rendező találkozik, abból szinte biztos, hogy valami értékes és mulatságos születik. (M2: június 9. Szombat, 20:40 - Sörgyári capriccio)

Az eső mögé hiába rejtőznek

Vasárnap

Woody Allent már gyermekkorunkban is ismertük, de akkor még leginkább egy fura alaknak tartottuk és nem igazán értettük, hogy miért is kell rajongani érte. Rajongani persze ma sem kell, de ma már értjük, hogy miben rejlik zsenialitása. A Match Point 2005-ben került a mozikba és - szerencsére - a legtöbb woody-jegyet magán viseli: a szereplőválasztás és a rendezés egyaránt telitalálat. A felső középosztálybeli angol körökben játszódó film egy a szegénységből és középszerűségből kitörni vágyó srác drámáját mutatja be. A történet mégsem emelkedik patetikus magasságokba, éppen ellenkezőleg, annyira valószerű, hogy már csak ezért is ijesztő. Külön örülünk, hogy a főszerepben viszontlátjuk Jonathan Rhys Meyers, akit eddig csak egy nem túl nívós alkotásban - igen, néha ilyet is megnézünk - a Csavard be mint Beckham című filmben láttunk. Ilyen hozományvadásznak mi is szívesen bedőlnénk. (M1: június 10. Vasárnap, 22:10 - Match Point)

Piercingje is van

Kasztok szerint a világBár tudjuk jól, hogy az indiai filmgyártás simán vetekszik - ha nem tesz túl -, az amerikaival, ennek ellenére hazánkban nagyon kevés bollywood-i (Indiában gyártott) filmalkotást mutatnak be. Mi szeretjük ezeket a filmeket, bár azt nem mondjuk, hogy mindenki számára könnyen emészthetőek. Sajátos világ, sajátos rendje szerint működnek a filmekben bemutatott történetek, viszont éppen ezért az európai néző számára érdekesek, tartalmasak és rendszerint a zenei kultúrából is bőven nyújtanak ízelítőt. Az Esküvő monszun idején mindehhez egy nagyon szép alkotás, mely a régi kasztrendszerből fakadó házassági hagyományok és a modern India találkozásáról, és az ebből adódó konfliktusokról szól. (Duna Tv: június 10. Vasárnap, 19:30 - Esküvő monszun idején)



Ilyenek vagyunk

Egy leopárd mintás sállal is hazavághatjuk az amúgy egészen előnyös szerkónkat. Az utcán láttuk.

Álmoskönyv: megmondjuk mit jelent az álmod

ABC sorrend »

Megszületett...

A zeneiparnak új hercegnője lett: Beyonce és Jay-Z hétvégén világra jött kislányát máris mindenki imádja.



Add a startlaphoz
evomedia
Médiafigyelő - IMEDIA médiafigyelés