free html hit counter
 
Borsa.hu fooldal
KirakatHímtagKultúrtrippTárgyPúderÍz-iGalériák / Videók

Amikor a férfi nem beszél...

Fiáth Titanilla         Címkék: családi, férfi, probléma, pszichológus, tanács 0 hozzászólás

A Borsa pszichológusa nem mondja meg a frankót, nem adja meg a tuti receptet gondjainkra. Viszont segít új szempontokat találni ahhoz, hogy mindenki maga tudja feldolgozni és megoldani a problémáit.

pszichológus

Ajánló

BúvárKund Pszichológusként nem feladatom megmondani a frankót. Arra vállalkozhatom csupán, hogy segítek olyan új szempontokat találni, amelyek felől nézve kissé más megvilágításba kerülnek az említett problémák. BúvárKend kizárólag azokra a levelekre válaszol, amelyek egyben publicitást is kapnak az oldalon, ezek szerkesztett formában, név nélkül kerülnek ki az oldalra.

Én egy 30 éves nő vagyok, a férjemmel tíz éve élünk együtt, de csak egy éve házasodtunk össze; van egy négyhónapos fiúnk. A férjemmel jól megvoltunk és megbeszéltünk mindent. Mindenbe besegített, imádta a fiát, a szüleimmel is teljesen harmonikus volt a kapcsolata.Egy tanfolyamon megismerkedett egy lánnyal. Mivel egy munkahelyen dolgoztak, pár hónap múlva az ő keze alá került a lány. Rengeteget mesélt a csajról, nem is tulajdonítottam nagy jelentőséget ennek, de három hónapja furcsán viselkedik: nem nyúl hozzám, nem is hagyja magát, puszit adunk csak egymásnak.Viszont ezzel párhuzamosan brigád bulit szervezett abba a városba, ahol a lány lakik, öt hete folyamatosan eljár otthonról, nem mondja el hova és csak hajnalban jön haza. Az ő állítása szerint azért megy éjjel, hogy ne vegye el tőlünk az időt. Állítása szerint nem költ, mert gyűjti a pénzt. Hiába kértem, hogy csináljunk családi kirándulásokat, azt mondta, hogy valami hiányzik az életéből és most neki ez jó, mondtam, hogy a fiammal hazaköltözünk a szüleimhez, erre az volt a válasz, hogy csináljak azt, amit gondolok. Azt mondta, hogy járjak el én is, ő vigyáz a fiúnkra. Már annyira kikészültem idegileg, hogy alig van tejem. Egyik nap otthon felejtette a telefonját és án belenéztem a hívásaiba. Láttam, hogy hívta a lányt este negyed 11-kor. Lekérdeztem a feltöltéseit, 6000 forintot beszélt le három hét alatt, a hívásokat viszont kitörölte. Mikor rákérdeztem, azt állította, hogy az msn beállítások miatt hívta a lányt, de előtte írt egy sms-t, hogy fent van-e még és állította, hogy hülye lenne a saját kártyájáról hívogatni a szeretőjét. A feltöltést viszont letagadta. Felhívtam a lányt, aki azt is letagadta, hogy beszéltek volna. Állandóan veszekedünk, pont most, amikor itt a pici babánk. Az az igazság, hogy nagyon szeretem, de már félek a hétvégéktől, az internettől, a levelezésektől. Azért szerettem bele, mert mindig annyira jól átlátta a dolgokat, józanul gondolkodott, terveztük idén a házunk építését és most mindennek vége lenne? Már annyit nyaggatom, hogy beszéljünk, de azt mondja, majd ha eljön az ideje, akkor beszél.Kérem segítsen!!!

Üdv: Rezi

Kedves Rezi,

a leveled utolsó bekezdéséből úgy érzem, jelenleg a férjed az, aki kezében tartja a szituációt, illetve meghatározza a helyzet jelentését. Elmondja a saját történetét az eseményekről, azokról a tényekről, amiket magad is leírsz - hogy szombatonként nincs otthon, a szexuális életetek szinte megszűnt és a többi -, ugyanakkor nem hagy teret a kételyeidnek, és nem ad lehetőséget arra, hogy kifejezd a saját érzéseidet. A legnagyobb problémának azt az idézett mondatát tartom, hogy "ha eljön az ideje, akkor beszél". Mintha azt fejezné ki mindezzel, hogy neked passzívan meg kellene várnod, amíg dűlőre jut valami, amiről azt sem lehet tudni, hogy micsoda. Ugyanezt a fölényt, a helyzet feletti hatalmat érzem az esetleges elköltözésed iránti közönyében (azaz legyél csak te magad az, aki kapaszkodik, aki nyomoz, ahelyett, hogy "felnőtt emberként" beszélgetne, helyzetmegoldana, egyedül szórakozna és így tovább). Magyarán, olyan - alárendelt - szerepet oszt rád, amit egyre kényelmetlenebbül viselsz (hiszen te, amint írod, inkább őszintén megbeszélnéd a problémákat oldalazás és sumákolás helyett).

Első lépésElső lépésként azt javasolnám, hogy tudatosítsd magadban, hogy egy egyenrangú kapcsolatban senkinek sincs joga ahhoz, hogy hosszú heteken keresztül egymaga rendelkezzék afelett, hogy a párnak hogyan kellene bizonyos helyzeteket meghatároznia, jelentéssel felruháznia. Véleményem szerint igenis jogod van ahhoz, hogy megbeszéljétek mindazt, ami történik; jogod van ahhoz, hogy kételkedj, hogy rámutass az ő elbeszéléseiben tátongó fehér foltokra (és természetesen ahhoz is, hogy bizonytalan, kétségbeesett és haragos legyél - meg ahhoz is, hogy a párkapcsolatodban vigaszt és támaszt találj!).Másodszor: fel kell tenned magadban a kérdést, legyen az bármennyire fájdalmas, hogy képes vagy-e meghallani/elfogadni egy olyan vallomást, amely a gyanúdat támasztja alá? Amennyiben hazaköltöznél, milyen félelmek élednének fel benned? Képes vagy-e, illetve van-e lehetőséged arra, hogy a férjed nélkül is kézben tartsd az életed? Ez utóbbi megválaszolásához fontos számba venned, hogy kikre számíthatsz, kik azok, akik a segítségükkel és odafigyelésükkel támaszt nyújthatnak számodra. Érdemes felmérned a saját erőtartalékaidat is: voltál-e már korábban hasonlóan nehéz helyzetekben (olyanokban, amiket igen nehézként éltél meg, függetlenül attól, hogy így, visszatekintve milyen horderejű problémákról volt szó)? Hogyan oldottad meg akkor azokat, milyen stratégiákkal éltél? Mi minden segíthet most?Mindezt nemcsak az esetleges hazaköltözésed esetén érdemes végigrágni: úgy gondolom, erőt adhat a férjeddel való nyílt kommunikációban, ha tudatosítod magadban a saját értékeidet, megküzdési képességeidet, és mindazt a segítséget, amire számíthatsz (hogy végre egy, saját magával tisztában lévő, autonóm személyiség álljon annak a nőnek a helyén, akinek azt lehet mondani, hogy "majd akkor beszéljünk, ha ÉN akarom!").

VégezetülVégezetül: a férjed azt mondja, valami hiányzik az életéből. Érdemes lenne erre is nyíltan rákérdezni. Konkrétan mi az, ami eddig nem volt jelen az életében, és mi az, ami váratlanul betöltötte ezt a hiányt. Amennyiben nem akarja kockára tenni a család életét - hiszen, és ezt benne is tudatosítanod kell, itt a kapcsolatotok mellett a családi hármas, a gyermeketek is veszélyeztetett! -, előbb-utóbb nyíltan kell beszélnie mindarról, ami nem elégítette ki korábban, és együtt kell megoldásokat kidolgoznotok arra, hogy hogyan lehetne a benne keletkezett "űrre" megoldást találni.Fontos, hogy a gyerek érkezése után is képesek legyetek nemcsak szülőkként, hanem párként/szexuális partnerekként is funkcionálni. Ennek kidolgozása azonban nem kizárólag a te feladatod! Közös probléma. Amennyiben ezt nem hajlandó elfogadni, érdemes azon is elgondolkodnod, hogy neked mint nőnek - és itt hangsúlyosan NEM mint a szülőpár egyik tagjának - mit nyújt ez a kapcsolat.Sikeres problémamegoldást kívánok, üdvözlettel:Fiáth Tita



Ilyenek vagyunk

Egy leopárd mintás sállal is hazavághatjuk az amúgy egészen előnyös szerkónkat. Az utcán láttuk.

Álmoskönyv: megmondjuk mit jelent az álmod

ABC sorrend »

Detektív-képző

Ha szeretnénk kideríteni férjünk megcsal-e, jelentkezzünk a Harriet Bond detektív-képző iskolába.



Add a startlaphoz
evomedia
Médiafigyelő - IMEDIA médiafigyelés