free html hit counter
 
Borsa.hu fooldal
KirakatHímtagKultúrtrippTárgyPúderÍz-iGalériák / Videók

A legkeményebb döntés

        Címkék: Nincs címke megadva 1 hozzászólás

Nincs borzasztóbb érzés, mint amikor az örömmel várt gyermekről kiderül, hogy rendellenesen fejlődik. A diagnosztikai lehetőségek megelőzték a gyógymódokat; a szülő dönt a gyermek sorsáról.

Nem mindig könnyű azt a döntést sem meghozni, hogy az ember vállaljon-e gyereket, gyerkeket, pedig a vágyainkban élő gyermek mindig szép, okos és persze egészséges. Azonban, ha az örömmel várt magzatról kiderül, hogy beteg, vagy fejlődési rendellenesége van, hatalmas a szülő felelőssége. El kell döntenie, hogy képes-e arra, hogy beteg gyermeket neveljen, van-e elegendő érzelmi tartaléka, egzisztenciális háttere ahhoz, hogy fejlessze, gyógyíttassa utódját. Ráadásul úgy, hogy az sem biztos valaha is képes lesz az önálló életre. És persze a magzati diagnosztika tévedhet is. A Guardian újságírója számára a felelősségvállalás, a hit, és az orvosok véleménye volt a legfontosabb kérdés. A kétrészes cikk, első fele. Jövő héten folytatjuk.

Nem látni mindent

Ha beteg, nem kellCharles Rodeck a magzati-gyógyászat úttörője. Ez egy olyan terület, ahol a tudományos előrelépéseknek iszonyatos érzelmi ára van. Őszintén beszélt a fájdalmas dilemmáról, mellyel párok ezrei szembesülnek: megszakíttatják a terhességet vagy vállalják a kockázatot, hogy fogyatékos gyermekük születik.George Woodall egyenesen ült a székében. "Ha bármi baj van ezzel a babával, akkor nem akarjuk."- mondta Charles Rodeck professzornak, Nagy-Britannia vezető magzati-gyógyászat szaktekintélyének. "Minél hamarabb szeretnénk elvégeztetni az összes tesztet, hogy megtudjuk az esélyeket. Túl akarunk lenni rajta."A felesége, Karen az ágyon feküdt és csendben bámulta a plafont. Még mindig nem tudta feldolgozni azt, ahogyan az ő tökéletesnek hitt világa hirtelen omladozni kezdett és csak arra tudott gondolni, amikor két nappal korábban, még vidáman megérkezett a kórházba a 12. heti terhességi vizsgálatra."Amint az orvos elkezdte az ultrahangot, tudtam, hogy valami nagy baj van." - mondta az Observer-nek miután konzultált Dr. Rodeck-kel. Percek alatt zuhant a boldogságból olyan mélységbe, amit korábban még csak el sem tudott képzelni. "Miközben az érzékelőt futtatta a hasamon, egyre gondterheltebbnek és gondterheltebbnek tűnt. Óráknak tűnt az a néhány perc, mire hívtak egy másik orvost is, aki végül elmondta, hogy a gyermekem hordozza azt az extra kromoszómát, mely Down-szindrómát okoz. Hirtelen úgy éreztem, elhagyom a testemet. Nem tudtam elhinni, hogy ez megtörténhet."

Tudományos vívmányok

Dr. RodeckWoodall-ék esete csak egy a sok közül, melynek az Observer újságírója tanújává vált a Rodeck-kel való riport elkészítése közben, a Londoni Egyetemi Kórházban. Rodeck, aki világelsővé emelte a brit magzati gyógyászatot, sosem beszélt még a médiában a munkájáról. Ezúttal azonban nem csak, hogy őszintén nyilatkozott az Observernek, hanem betekintést is engedett Anglia leghaladóbb magzati-gyógyászati központjának zárt világába is. Felfedett egy olyan világot, ahol évente szülők ezrei szembesülnek az utóbbi évek jelentős tudományos vívmányaival. Egyre több pár kényszerül arra, hogy meg kell hozniuk életük legnehezebb döntését: megtartják-e a magzatot, aki komoly testi vagy szellemi károsodással születhet, vagy megszakíttatják a terhességet. Két százalék"Majdnem minden nő részt vesz ultrahang-vizsgálaton a terhessége 12. hete körül. Alapesetben ez egy boldog élmény. De sajnos az is előfordulhat, hogy ekkor derül ki, hogy baj van a magzattal. Amikor az emberek a terhességről beszélgetnek, az alatt a normál terhességeket értik. Azonban sajnálatos módon tény, hogy a nők 15 százaléka elvetél és a magzatok két százalékánál találnak rendellenességeket" - mondta Rodeck."A párok, akik ehhez a két százalékhoz tartoznak - a tavalyi évben ez közel 14.500 esetet jelentett - arra kényszerülnek, hogy istent játszva döntsenek meg nem született gyermekük életéről. Pedig a legtöbb esetben egyáltalán nem jósolható meg biztosan, hogy a rendellenesség valóban megjelenik a gyermekben születése után." "A diagnosztikai lehetőségek megelőzték a gyógymódokat" - ismerte be Rodeck. "Egyre több rendellenességet tudunk azonosítani, de ezeknek csak egy apró töredékét tudjuk kezelni is. A leggyakrabban csak annyit tudunk tenni, hogy döntés elé állítjuk a szülőket: megtartják a magzatot vagy megszakíttatják terhességet. Egy másik lehetőség, hogy operációt kísérlünk meg az anyaméhben, ám ez egyelőre még ritka."

Kezelés

A tévedés lehetősége"Ez nagyon új és borzalmas a számunkra. A terhesség-megszakítással elveszíthetünk akár egy teljesen egészséges babát. Azt mondták, magas a kockázata, hogy Down-kóros lesz a gyermekünk. Ám ugyanezt a szomszédasszonyunknál is megállapították annak idején, ám ő megtartotta a magzatot és végül egészséges gyermeke született" - mondta Karen.A következő három napban a pár próbált megnyugodni, sok időt töltöttek a két idősebb gyerekükkel és igyekeztek meggyőzni egymást, hogy ez az egész csupán egy villanásnyi rémálom, mely után minden jóra fordul majd és egy sima, boldog terhesség elébe néznek. Az optimizmusuk azonban helytelen volt. Az újabb teszteredmények egyértelműen bizonyították, hogy a magzatnak súlyos rendellenessége van. Két nappal később meghozták a döntést: megszakíttatták a terhességet."Iszonyatos volt, de nem volt kétségünk afelől, hogy a helyes döntést hoztuk meg. Egy Down-szindrómás gyermek nevelése elviselhetetlen terhet rótt volna a családunkra. Köszönjük Istennek, hogy lehetőségünk volt meghozni a döntést. Szeretnék újból teherbe esni, de hasonló helyzetben ugyanígy fogunk dönteni" - magyarázta Karen egy héttel később.

[PAGEBREAK]

Embertelen helyzetWoodall-ék tehát hálásak voltak a döntés lehetőségéért, más szülők azonban embertelennek tartják azt a döntéshelyzetet, amelybe a magzati diagnosztika fejlettsége kényszerítette őket. Hazel elismerte majdnem a terhesség-megszakítás mellett döntött, amikor megállapították, hogy születendő gyermekének valószínűleg súlyos veseproblémái lesznek, ami miatt egész életében dialízis-kezelésre szorul majd."Rémisztő volt, hogy el kellett döntenem, életben hagyom-e a magzatomat vagy megölöm. Tiszta szívemből azt kívántam, bárcsak ne lenne lehetőségem meghozni ezt a döntést" - mesélte a 21 éves fiatalasszony, majd így folytatta: "Szeretem a kisbabámat. Ő a fiunk és érzem, hogy itt van bennem. A párommal egy nagyon nehéz időszakon mentünk keresztül. Sokan azt mondták, hogy önző vagyok, amiért meg akarom tartani a gyereket annak ellenére, hogy lehet, hogy egész életében szenvedni fog." Hazel a lehető legtovább halogatta a döntést, mígnem a 25. héten készült ultrahang kimutatta, hogy a magzat húgyvezetéke fejlődésnek indult. "A fiam egy vesével fog születni, de ezzel egy relatíve normális életet élhet. Egy napon azonban a szemébe kell majd néznem és meg kell mondanom neki, hogy egyszer közel álltam ahhoz, hogy megöljem. Félek attól, hogy ez milyen érzés lesz" - mondta Hazel immár 38 hetes terhesen.

Minden bizonytalanA gyógyászati vívmányok ma már lehetővé teszik, hogy az orvosok nagy pontossággal vizsgálhassák a magzatokat, illetve gyorsan és pontosan térképezhessék fel a különféle genetikai és kromoszomális rendellenességeket. Ez az operációkkal járó kockázatokat is nagyban csökkenti."Még így is szűk határok között mozgunk" - jegyezte meg Rodeck. "Mindig el kell magyaráznom a szülőknek, hogy nem lehet megjósolni mi, hogyan fog hatni a magzatra. Gyakran még nevet sem tudunk adni a rendellenességnek. A diagnosztikai jellemzők sem mindig azonosak. Hétről hétre folyamatosan változhatnak. Azonban még akkor is, ha tudjuk a rendellenesség nevét, rengeteg a bizonytalan tényező. Például látható, hogy a gyereknek veseproblémái lesznek, de nem lehet megmondani, hogy mondjuk enyhe dialízisre, vagy esetleg teljes veseátültetésre lesz-e majd szüksége."Rodeck nem tudta elfelejteni azt az anyát, aki évek óta próbált már teherbe esni, amikor pedig sikerült, ő diagnosztizált a magzatnál meghatározhatatlan kromoszóma-rendellenességet. "Megkérdezte tőlem, hogy a gyereke valaha be tudná-e kötni önállóan a cipőjét. De én nem tudtam megmondani neki."A párod is elhagyhatA párok, akik döntéshelyzetbe kerülnek gyakran kérdezgetik Rodecktől, hogy a gyermekük vajon mennyiben fog tudni normális életet élni, például járhat-e majd normál iskolába. "Ezek természetes kérdések, amelyekre azonban a tudomány jelenlegi állása szerint nem tudunk kielégítő választ adni. A szülőknek anélkül kell meghozniuk a döntést, hogy pontosan tudnák a gyermeküknek milyen lehetne az életminősége.""Előfordul olyan is, hogy a pár férfi tagja meg akar szabadulni a babától, az asszony viszont nem. Ezeknek a nőknek mindig elmondom, hogy senki, még a partnerük sem kényszerítheti őket arra, hogy elvetessék a babát. Persze emellett arra is figyelmeztetnem kell őket, hogy ha megtartják a magzatot, akkor elképzelhető, hogy a párjuk elhagyja őket." - mesélte hangjában érezhető szomorúsággal. "Ez a világ borzasztó kegyetlen tud lenni."Rodecknek azokkal a szülőkkel is nehéz dolga van, akik nem képesek felfogni, hogy ő sem tehet csodát. "Néhány szülő minden áron megpróbálja elérni, hogy végezzünk el bizonyos beavatkozásokat, akkor is, ha tudjuk, hogy azok nem segítenek. Ez nagyon nehéz helyzet.""A kezükben van a gyermekük élete, de sokszor a legjobb, amit tehetnek érte, ha elengedik."(forrás: www.guardian.co.uk)

Ilyenek vagyunk

Egy leopárd mintás sállal is hazavághatjuk az amúgy egészen előnyös szerkónkat. Az utcán láttuk.

Álmoskönyv: megmondjuk mit jelent az álmod

ABC sorrend »

Detektív-képző

Ha szeretnénk kideríteni férjünk megcsal-e, jelentkezzünk a Harriet Bond detektív-képző iskolába.



Add a startlaphoz
evomedia
Médiafigyelő - IMEDIA médiafigyelés