free html hit counter
 
Borsa.hu fooldal
KirakatHímtagKultúrtrippTárgyPúderÍz-iGalériák / Videók

Sosemvolt Budapest

Borsa         Címkék: budapest, futurisztikus, ha, kiállítás, mérnök 0 hozzászólás

Hogyan festene ma Budapest, ha a vadul újítani akaró, kiváló, szocialista mérnökbrigád tervrajzai nem csupán vázlatok maradtak volna? Lenne például biotornyunk, meg futurisztikus tévészékházunk, HA...

A szakmai igényeknek tökéletesen megfelelő tévészékház, levéltár, világszenzációnak számító sportcsarnok és biotorony épülhetett volna a kommunista Magyarországon és napjainkban, HA a politikai vezetés és a különféle hatóságok hagyták volna. Csodálatos tervek, világelső építészeti megoldások vesztek kárba az elmúlt rendszerben - és napjainkban is. Megdöbbentő kiállításon jártunk a Körzőgyárban.

Csodás tervek

Mivel a megrendelő szakmai megkötése az volt, hogy ne legyenek párhuzamos falak a stúdiórendszerből, szerkesztőségekből és igazgatási irodákból álló Magyar Televízióban, sci-fi filmek díszleteihez hasonló, futurisztikus, körben elhelyezett épületegyüttes készült a hazai közszolgálati televíziónak már 1967-ben. Semmi sem lett belőle. Termeszvár-szerű szellőzőrendszerrel, lyukacsos falközi terekkel és természetes módon, áramoltatott levegővel működtetett klímaberendezéssel készült volna a Fővárosi Levéltár új épülete, ahol az iratok állandó hőmérsékleten, megfelelő körülmények között lehettek volna. Nem készülhetett el. A világ legvékonyabb tető-héjszerkezetével szerelt sportcsarnokra is született magyar terv, amit az utolsó csavarig kidolgoztak a hatvanas években. Túl jó lett, nem kellett a politikai vezetésnek. A három példa három különböző évtizedből származik, a levéltár terve ráadásul már az új évezredben született, mégis közös sorsra jutottak: egy új kiállításon mutatják be őket, ahol Budapest soha meg nem valósult, el nem fogadott építészeti terveit csodálhattuk meg.

Nézegess képeket a kiállításról!

A tárlaton végigsétálni olyan érzés, mintha egy értelmetlen, véletlen tömegbaleset helyszínére csöppentünk volna. Ki a felelős mindezért? Miért jutottak erre a szomorú sorsra ezek a fantasztikus ötletek, tervek? És főként: miért nem tanulunk ma sem a múlt hibáiból? Nyugtalanító kérdések motoszkáltak a fejünkben, miközben a feledésbe merült Budapest csodálatos, soha el nem készült épületeit nézegettük. Merész kupolák, tornyok, bio- és ökorendszerek, üvegpaloták, rafináltan ívelő drótkötelekkel megerősített függőfolyosók állnak mementóként a teremben. Budapest mára igazi világváros lehetne, ha az itt bemutatott épületeknek csak a fele elkészül az utóbbi évtizedekben. A tévészékház tervét azonban inkább Ausztriában valósították meg annak idején. A kilencvenes évek elején leégett Budapest Sportcsarnok pedig egy létező szovjet létesítmény mintájára készült el a nagyszabású magyar terv helyett.

Politikai nyomás, vagy tutyimutyiság?

Káli Béla építész, a kiállítás kurátora szerint az építészet nagyon pénzfüggő szakma, a pénz pedig a hatalom és a politika világából jön, ahol nem egyszerű észérvekkel felfegyverezve érvényesülni. A rossz beidegződések, az újtól való félelem, a politikai lobbi nemcsak a múltban tették lehetetlenné az igazán jó tervek érvényesülését: a kiállításon láthattuk, milyen lenne Budapest, ha a Nemzeti Színház a mai Gödör Klub helyén, az Erzsébet téren állna, ha a Budai Várban megépülhetett volna egy modern és merész biotorony, vagy ha a Közép Európa Egyetem eredeti terveit elfogadva színes üvegből állna a Soros alapítvány támogatásával létrehozott oktatási intézmény utcafrontja. Csupa jó és inspiratív ötlet, melyek nem kellettek a döntéshozóknak. Régen a szocreál szabott korlátot a fantáziának, ma sajnos sokszor a pénz és az üzlet fúrja meg a jó kezdeményezéseket.

Sci-fi székház és biotorony

Káli Béla elmondta, hogy Brüsszelben már látják, mennyire rossz a városnak, ha lakóparkok, halott városok épülnek mindenfelé, ahonnan nemcsak dolgozni kell járni a belvárosba, hanem a gyerekeknek iskolá(k)ba, ovi(k)ba, a nagyinak orvoshoz, kávéházba, anyának-apának pedig színházba, moziba, buliba is el kell jutni néha. Nem életképesek ezek a hatalmas kertvárosok, Magyarországon azonban azokat a befektetőket részesítették előnyben, akik a nyugaton már eladhatatlan modelleket vitték/viszik sikerre Budapesten ma is. 1940-ben felhőkarcolót is terveztek a pesti dunpartra, napjainkban halcsontvázra hasonlító hatalmas vízparti épületkomplexum lehetett volna a víz mellett. Jó példa az Andrássy úti Divatcsarnok is arra, milyen szempontok alapján buknak el jó kezdeményezések ma is: a patinás épületbe állítólag mozgólépcsőt terveztek a földszinti térbe, ezt pedig a műemléki hatóság nem állhatta. A Divatcsarnok egy szabadon használható, közösségi tér, középület lehetett volna, akár kulturális funkciókkal. Manuel Gotrand terve helyett azonban a hatóság döntése miatt inkább egy újabb irodaház áll majd a belvárosi sugárúton -mozgólépcső nélkül.

Változtatni kéne

Mi kellene ahhoz, hogy a döntéshozók ne féljenek a merész tervektől, mit kéne megváltoztatni, hogy ne múzeumokban végezzék a leginnovatívabb elképzelések, miközben rossz, elavult, vagy éppen semmilyen megoldás sem születik a város bajaira? Talán elég lenne egy kis figyelem, hozzáértés és nyitottság, talán mindehhez új, friss szemléletre, talán generációváltásra is szükség lenne. Addig is nem tehetünk mást, mint jól megnézzük a bemutatott épületmaketteket, hogy minél többen legyünk, akik sejtik már, mire lenne szüksége Budapestnek.

A kiállítás megtekinthető 2007. október 31-ig.Helyszín: Körzőgyár Galéria - ÉPÍTÉSZET HÓNAPJA FESZTIVÁLKÖZPONT



Ilyenek vagyunk

Egy leopárd mintás sállal is hazavághatjuk az amúgy egészen előnyös szerkónkat. Az utcán láttuk.

Álmoskönyv: megmondjuk mit jelent az álmod

ABC sorrend »

Megszületett...

A zeneiparnak új hercegnője lett: Beyonce és Jay-Z hétvégén világra jött kislányát máris mindenki imádja.



Add a startlaphoz
evomedia
Médiafigyelő - IMEDIA médiafigyelés