free html hit counter
 
Borsa.hu fooldal
KirakatHímtagKultúrtrippTárgyPúderÍz-iGalériák / Videók

Megint egy idióta!

Fiáth Titanilla         Címkék: balsikerű, idióta, kapcsolat, megint, pasi 0 hozzászólás

Pár balsikerű kapcsolat után a pasizás enyhén paranoid színezetet ölthet. Pszichológusunktól megtudhatjuk, van-e valamilyen speciális oka annak, ha az ember ugyanabban a pocsolyában tapicskol.

Vajon a borospoharakkal felénk egyensúlyozó sármőr, a cilinderéből premier előtti mozijegyeket előbűvészkedő bonviván, a Nagy Beszélgetésekre is hajlandó, romantikus férfi nem változik-e át két hónapon belül szadista pszichopatává? A "tegnap még szűzen mentem el veled" típusú félénk srácról kiderülhet-e, hogy az egyéjszakás kalandok gyémánt fokozatosa, esetleg rajtunk veri le, ami nem jött össze a thai boksz edzésen?

"Mindig szétcsúszott csávókat fogok ki. Két évig éltem együtt egy heroin-dzsánkival, de a mostani barátom is folyamatosan füvet szív, megbízhatatlan, sokszor napokig felém sem néz. Miért nem lehet egy normális pasim?" - egy panasz a kismillió közül. Másokat rendre megcsalnak/elhanyagolnak/megunnak. Lehet, hogy nem léphetünk kétszer ugyanabba a folyóba, de van annak valami speciális oka, ha az ember folyamatosan ugyanabban a pocsolyában tapicskol? Tényleg a véletlen számláját kövéríti, ha ötödszörre is egy agresszív alkoholistával osztjuk meg a hálószobánkat, vagy kezdhetünk a saját felelősségünkre gyanakodni?

Idióta

Indítsunk messzebbről, hadd érezze nyeregben magát a pszichológus-vesszőparipa! A gyerekkornál, természetesen. "Tiszta baromság, hogy az ember ugyanolyan társat választ, mint az apja. A faterom pirospozsgás, kövér ember volt, én meg inkább a Pete Doherty-féle csontsovány, beteges külsejú srácokra vagyok rákattanva" - szól az egyik ellenérv a "nézz a saját apádra, s megtudod a titkot" ellen. Akkor lehet, hogy nem a külső számít? "Az eddigi élettársaim egyáltalán nem olyanok voltak, mint az apukám. Apám nagyhangú, élénk ember, imádja a lóversenyeket, a focit, általában mindenféle sportokat. A férjem hozzá képest egy nebántsvirág. Folyton olvas, és szerintem azt sem tudja, mit jelent a les" - így a másik.

A viszony a fontos...

A két idézett vélemény rámutat arra, amit általában gondolunk arról, hogy milyen mértékben határozza meg a gyerekkori családunk a későbbi választásainkat. Hogyan válhatott az apánk - vagy a többi, számunkra fontos felnőtt - mintává, ha a későbbi társaink nem egyszer a szöges ellentéteik? Megsúgom: a hasonlóság nem az egyes személyek, hanem sokkal inkább a viszony hasonlósága. Nem az apánk sörhasa, O-lába, rendmániája, tömegiszonya vagy az Edda iránti rajongása ismétlődik. Azon viszont érdemes agyalnunk, hogy milyen volt a vele vagy a többi családtagunkkal való viszonyunk hőfoka, jellege, hogy éreztük magunkat az adott kapcsolatban, vagy hogy milyen szerepet töltöttünk be.

Kötődve

Az a lány, aki kisgyerekkorától fogva "anyáskodott" a saját elhagyott, megcsalt, kapcarongynak nézett édesanyján, nem véletlenül választ drogfüggőket. A kapcsolataiban azt a szerepet ismétli, amit korábban is betöltött. A "sors" mindig olyanokkal hozza össze, akik mellett azt érezheti: "ennek a szerencsétlennek szüksége van rám, sőt, ÉN leszek az, aki megváltoztatja, miattam majd jó útra tér". Persze a súlyos kábítószer-fogyasztókkal való romantikus kapcsolatokba a kudarc lehetősége eleve bele van szőve, vastagon. A sorozatos balsikerek következtében a lányban tovább erősödik az az önmagáról alkotott kép, amely még az édesanyjával való viszonyában formálódott: "Mindent meg kell tennem azért, hogy jó legyek a Másiknak, de sosem lehetek elég jó, ezért folyamatosan küzdenem kell. Nem érdemlem meg, hogy rám figyeljenek, a Másik fontosabb, neki van szüksége énrám és nem nekem rá”. Innentől viszont egyre ördögibbé válik a mókuskerék.

... no meg a kötődés

A gyerekkori kötődés minősége hosszú távon fontosabb lehet, mint az egyedi események. Nem valószínű, hogy annak, hogy a felmenőink óvodáskorunkban nem vették meg a Miss Pixie fodrászbabát, vagy hogy a nagyanyánk a fenekünkre vert egy fakanállal, különösebb jelentősége volna abból a szempontból, hogy hat éve nincs partnerkapcsolatunk. Ugyanakkor, ha a szüleinkre soha nem lehetett számítani - egyik zongoravizsgánkra sem jöttek el, ők nevettek a leghangosabban, amikor elfelejtettük az anyák napi köszöntőt; amikor hazaértünk a négynapos osztálykirándulásról, megkérdezték, hogy hány egyest hoztunk aznap és így tovább -, illetve ha a bántalmazás rendszeres volt, akkor elgondolkozhatunk azon, hogy vajon nem a korábbi, bizonytalan vagy ambivalens kötődési mintázatot hozzuk-e létre - nem szándékosan, félig-meddig tudattalanul - újra és újra a felnőttkori viszonyainkban is.

Meg lehet-e szabadulni az idiótáktól? Tegyük fel inkább másképp a kérdést: tudatosítani tudjuk-e magunkban a kudarcaink okát, képesek vagyunk-e a saját, a kapcsolatainkban betöltött szerepünkkel szembenézni? Utálok minden cikket így befejezni, de ezt muszáj: ha nagy a baj, egy, a viszonyainkat és a kötődési stílusunkat a fókuszban tartó terápia segíthet. Csak legyen hozzá bátorságunk!

 

 


Ilyenek vagyunk

Egy leopárd mintás sállal is hazavághatjuk az amúgy egészen előnyös szerkónkat. Az utcán láttuk.

Álmoskönyv: megmondjuk mit jelent az álmod

ABC sorrend »

Detektív-képző

Ha szeretnénk kideríteni férjünk megcsal-e, jelentkezzünk a Harriet Bond detektív-képző iskolába.



Add a startlaphoz
evomedia
Médiafigyelő - IMEDIA médiafigyelés