free html hit counter
 
Borsa.hu fooldal
KirakatHímtagKultúrtrippTárgyPúderÍz-iGalériák / Videók

Szolidáris szövegelés

Borsa         Címkék: dvd, írók, műcsarnok, rap, slam 0 hozzászólás

Az év eleji Budapest Slam, írók és repperek rendhagyó találkozója a Műcsarnokban olyan parádés produkciókat hozott, hogy vétek lett volna nem dvd-be foglalni a történteket. Remek kiadvány született.

Egy rendezvény, amin a fellépők a slam jegyében folyamatosan nyomták a sódert, külön-külön, aztán egy helyes záróeffektként együtt is, és egy dvd, ami méltó vizuális köntösbe bújtatta az egész parádét. A téma a szolidaritás volt, és az mc-k - a rapműfaj alkotói, akik szívesen használják művésznevük előtt is ezt a rövidítést - mellett költők és írók is ringbe szálltak, némelyikük egészen elképesztő produkciókat bemutatva.

De mi is az a slam?

A Slam az észak-amerikai nagyvárosi folklór terméke, ahol fiúk és lányok szövegelnek ritmusra, bonyolódnak rímekbe, akár előre kigondolt sorokkal, akár ott helyben improvizálva. A témák legtöbbször szociális és/vagy társadalmi problémákat csócsálnak körbe erősen túlfűtött hangnemben, ami persze az egésznek a zamatát adja. Jó húsz évvel ezelőtt egy Marc Smith nevű költő és kőműves slammelt először a chicagói Green Mill klubban, ahol aztán hagyománnyá vált, hogy a bátrabb megmondó arcok a színpadon is nyomhatták a sódert, egész társasköri jameket tolva a lelkes hallgatóságnak.

Nagyon profin tolják

A slammerek legalább olyan ügyesen bánnak a rímekkel, mint bármely profi poéta, de itt a szöveg mellett az előadás módjára is nagy hangsúly kerül. A slamnek, mind szabadköltészeti műfajnak ugyanis pont ez a lényege; a szerző maga adja elő a művét, ő pörgeti a szavakat, és ő kommunikál a közönséggel, vagyis a csupán verbális kifejezés helyett itt komplett kis performanszokról beszélhetünk. A szakértői kifejezőbbnek és lírikusabbnak tartják, mint a hagyományos rapet, és élőbbnek, mint a bevett versformákat.

A Műcsarnok egy igen érdekes kísérlettel rukkolt elő, az újraértelmezett utcaköltészetet dobta fel íróknak, költőknek, és rappereknek, hogy a szolidaritás témájában keverjenek valami lélegzetelállító mixet, mindenki a maga vérmérséklete szerint. A rendezvény a Budapest Slam címet kapta, és idén februárban már másodjára gyűltek össze a szövegelők és a szövegértők a múzeum előadótermében egy kis klubhangulatra. A program azon túl, hogy hagyománnyá kíván válni, szeretné végre eloszlatni a műfajt övező tévhiteket, szeretné, ha a poetry slam hazánkban is gyökeret verhetne, hiszen a verselés efféle módozata igencsak izgalmas lehetőségeket rejt magában. Főként, ha a résztvevők között találunk írót, költőt, mc-t, performert, az előadásmódok között pedig élő zenés, dj-s és tradicionális zene nélküli - úgynevezett a capella - megmozdulást is.

Dvd születik

A remekül sikerült rendezvény több mint alkalmas volt arra, hogy lemezbe vésve egy impozáns szelete fennmaradjon az utókor számára. Ezt a feladatot is a Műcsarnok vállalta magára, egy kellemesen dizájnolt dvd-re - Stark Attila munkáját dicséri - fölpakolták az este legjobban sikerült pillanatait, és rábízták a Kiégő Izzók nevű VJ-brigádra, akik zseniálisan turbózták föl vizuálisan az alapvetően verbálközpontú eseményt. A rendezvényen is ők vetítettek a fellépők mögé interaktív álló- és mozgóképes montázsokat, de a kiadványon még látványosabb és ütősebb összhatást biztosítanak a szereplőknek, a képek együtt lélegeznek a szöveggel, néhol pimaszul becsúszva a privát szférába is.

Írók és rapperek

A lemezen többek között láthatunk és hallhatunk egy dadaista utánérzésből táplálkozó, elképesztő hangutánzó költeményt Szilágyi Ákos előadásában, egy posztmodern kitárulkozást Ruttkai Boritól, egy roma szocrapet a Ludditáktól, egy mesezene átiratot Mc Busa előadásában, egy csupa filmcímből álló őrület Ponza-tól, és még folytathatnánk a sort pár igazán extra megmozdulással, de nem lövünk le minden poént.

A nemzetközi élvonal is képviselteti magát: osztrák, angol, szlovák, ukrán és román nyelven is hallhatunk slamet, ugyanis ennek a művészeti ágnak nagy előnye és tiszteletreméltó momentuma, hogy megtartja a nyelvét, néha-néha a játékosság kedvéért becsusszanhat pár populárisabb idegen kifejezés, szó vagy szófoszlány, de alapjaiban mindenki tartja magát az anyanyelvi szinten. Ez pedig egy ilyen nemzetközi megmérettetés alatt igazi kulináris élvezeteket jelent a fülünk számára, még egy nem túl szépen csilingelő nyelvet is gyönyörűen ráncba tudnak szedni a ritmusok.

Mc Busa szavaival élve a kiadvány nagyon "kottásra" sikerült már így is, pedig még az extrákról nem is beszéltünk; természetesen választhatunk jelenetet, ugrálhatunk a feliratok között, nézegethetünk képeket, és az első Budapest Slam rendezvényből is fölkerült egy kicsi, de annál szórakoztatóbb összeállítás, és ha ez még mind nem lenne elég a jóból, találunk még két, a Kiégő Izzók által megálmodott és létrehozott videóklipet is a lemezen.

Ez is művészet

És ha valakiben felmerülne a kérdés, hogy mit is keres egy ilyen rendezvény a Műcsarnokban, azt bizony fel kell világosítanunk, hogy a slam poetry igenis művészi, és nem csak a mondandó, a szövegtekerés és a poliritmika terén, de az is igazi art-teljesítmény, ha valakinek annyira könnyedén és zsigerből csúsznak ki a szavak a száján, hogy már hallgatni is bonyolult. Aki nem hiszi, az próbálja utánuk csinálni.

Kellemes és frappáns dizájn

Tessék itt egy, a szóban forgó problémára élesen reflektáló kis idézet Mc Said-tól: evvel hívlak el egy szóló bevetésre, // mert ami benned van, az csak szolidaritás-KA, // egy szolid irattáska, amit inkább kint hagyNÁK ma, // vannak, akik jegyzetelnek, mások fejben szolmizálnak, // igaz az írás megmarad, de lehet szebben szól, mi száll csak, // szavakat a testvérek a műcsarnokban ma csűrnek, // pedig eddig minket Békás ege alá becsültek // de "az igazság beszéde egyszerű" - szólt Seneca // ezért teszem, amit a Zen akar // és hagyom, hogy a zenekar...

A szavakkal való bűvészkedésnek miért csak a hagyományos prózai formái lehetnek művészileg elismertek? Persze senki nem állítja, hogy ez magasművészet lenne, ehhez mondjuk először is definiálni kellene ezt a kétes megfogalmazást, és le kéne már szokni arról, hogy a "művészetet" kizárólag valami ostoba entellektüel testhelyzetből szemléljük. Attól, mert valami az utcáról jött, és kicsit dühösebb tónusokat használ, még mondhat okos dolgokat, és szórakoztathat minden további követelés nélkül.



Ilyenek vagyunk

Egy leopárd mintás sállal is hazavághatjuk az amúgy egészen előnyös szerkónkat. Az utcán láttuk.

Álmoskönyv: megmondjuk mit jelent az álmod

ABC sorrend »

Megszületett...

A zeneiparnak új hercegnője lett: Beyonce és Jay-Z hétvégén világra jött kislányát máris mindenki imádja.



Add a startlaphoz
evomedia
Médiafigyelő - IMEDIA médiafigyelés