free html hit counter
 
Borsa.hu fooldal
KirakatHímtagKultúrtrippTárgyPúderÍz-iGalériák / Videók

A néző nem hülye

Borsa         Címkék: debütáló, esetlen, film, kritika, sablonos 0 hozzászólás

Bogdán Árpád debütáló filmes megmozdulása valójában egy önéletrajzi ihletésű szociodráma. Nagyon akartuk szeretni, mert a téma remek, de a koncepció esetlensége miatt bukta az egészet.

Bogdán Filmszemle-díjas alkotása, a Boldog új élet egészen zavarbaejtő munka. A szemle óta több fesztivált megjárt mozi kényes és sablonos témát feszeget; a perifériára szorult, vegetáló lelkek bemutatása veszélyes terepnek számít, hiszen a problémakör rendesen le lett már szopogatva. Sokan sokféleképpen mutattak be roma fiatalokat, gyökerek nélküli majdnem-életet, nevelőintézetből frissen kivetett gyerekembereket, akiket soha nem tanítottak meg élni. Itt is találkozunk identitáskereső fiatallal, a nyugati tömegkultúra által fertőzött cigánysággal, külvárosi panelrengetegben fuldokló életekkel. Igazunk lehet, ha azt gondoljuk, hogy ez az a téma, amivel nem lehet eleget foglalkozni, viszont hatalmas hibát követ el az, aki rutintalan módjára hangulati illúziót kreál filmjéből.

Nézz még több képet a filmből!

Az önéletrajzi ihletésű sztori főhőse egy nevelőintézetben nevelkedett roma fiatalember, névtelen és majdhogynem arctalan. Az intézetből kikerülve munkát talál, van hol laknia, van társasága, egy ismerős család, ahol szívesen látják, haverjai, álmai és utónevelője kezében vaskos dosszié, ami talán felfedi a titokterhelt múltat, és segít utat találni a jelenbe. Alaphelyzetéhez képest szerencsésnek mondható, de elég hamar kiderül, hogy ez mennyire nem így van. A filmen bemutatott környezet szürke és hideg, a város kísértetiesen üres, elhagyatott, csupasz utcák és terek, reménytelen miliő. Ez a külső sivárság hivatott reflektálni főhősünk belső világára, ami gyógyíthatatlan sebeket szenvedett eddigi élete során. Körülbelül az első tíz percben lejön, hogy ez a fiú bizony ijesztően egyedül van, semmi sansza a lelki megnyugvásra, a normális vagy legalább csak az élhető életre, az idegesen rángatózó kamera, és a töredezett, néma képi világ hamar eltávolítja őt a külvilágtól, minket pedig tőle. Eddig rendben is lenne, értjük, megnyugszunk és várjuk a fejleményeket, csakhogy ezután már nem történik semmi, sivárság, melankólia és keserű szájbiggyesztés a részünkről, mert jóval több lehetőséget rejtett magában ez a sztori a puszta világbavetettség univerzális elidegenítő elemeinél.

A néző nem hülye

Bogdán Árpád ráadásul saját múltjából merített a filmhez, de akkor miért ez az öncsonkítás? Egészséges szarkazmussal kezelt munkája minden erénye ellenére sem engedi közel magához a nézőjét. Egyáltalán nem ismerjük meg a főhőst, 80 percen keresztül próbáljuk kibogozni egy vadidegen fiú érzéseit, vágyait, de a rendező igazából még azt sem hagyja, hogy jól megnézhessük a heroikus küzdelmet folytató főszereplő arcát. Szándékolt rendezői koncepció lenne? Bizonyára az, de ezzel hatalmas öngólba futott az egész film. Az elszigeteltség és az életidegen magány egyetemes eszméjéig rendben is vagyunk, ez a srác totál egyedül van, kívül-belül, még az emlékek szintjén is. De hogy az első filmjének nekifutó rendező olyan eszközzel operáljon, ami még a mozi nézőit is teljesen kirekeszti ebből a világból, az több mint merész. Leginkább butaság, hiszen így az egész mozi úgy fest, mintha Bogdán készített volna egy filmet magáról, saját magának. Irigyen elrejti a főhős valódi énjét, csak a felszínt kapirgálja, de még azt is csak egykedvűen. Értjük mi, hogy a nevelőintézetekben nevelkedett gyerkőcök mennyire kiszolgáltatva élnek a világban, se múltjuk, se jelenük és ezek után evidens, jövőjük se nagyon, de azzal, hogy szájbarágósan magyarázza meg nekünk, miért nem mond/mutat semmit 80 percen keresztül, azzal még nem lesz elfogadható a koncepció.

A néző nem hülye, ha moziba megy, akkor filmet akar látni, és viszonylag ritkán vágyik kínkeservesen csordogáló sztorilájnra, meg kapkodós kamerával rögzített szuperközelikre. Bogdán mozija abszolút filmszerűtlen, és a súlyos témához képest pehelykönnyű és semmitmondó. Az előbbit még talán meg is tudnánk bocsátani, de az utóbbi minden szempontból méltánytalan húzás.

Boldog új élet

Író, rendező: Bogdán ÁrpádOperatőr: Győri Márk, Szabó GáborProducer: Sipos Gábor, Rajna GáborVágó: Győri MárkZene: MembranSzereplők: Orsós Lajos, Gőczi Michaela, Szilvási István, Tzafetás Roland, Daróczi Ágnes, Kursinszki Lívia, Kovács ZsoltJátékidő: 81 percForgalmazza: Budapest Film



LÉGY TRENDI!

Abercrombie@Fitch, Hollister, Stance, Oakley márkák webáruháza

Ilyenek vagyunk

Egy leopárd mintás sállal is hazavághatjuk az amúgy egészen előnyös szerkónkat. Az utcán láttuk.

Álmoskönyv: megmondjuk mit jelent az álmod

ABC sorrend »

Megszületett...

A zeneiparnak új hercegnője lett: Beyonce és Jay-Z hétvégén világra jött kislányát máris mindenki imádja.



Add a startlaphoz
evomedia
Médiafigyelő - IMEDIA médiafigyelés