free html hit counter
 
Borsa.hu fooldal
KirakatHímtagKultúrtrippTárgyPúderÍz-iGalériák / Videók

Mit is ünneplünk tulajdonképpen?

        Címkék: Nincs címke megadva 0 hozzászólás

Mielőtt biztosak leszünk benne, hogy az advent a vásárlás, a karácsony a zabálás és a Hanuka az ingyen osztogatott szalagosfánk ünnepe, nézzük meg egy kicsit pontosabban, mit ünneplünk ilyen tájt.

Mindannyiunknak vannak olyan ismerősei, ahol a családban keveredik és néha feszültséget okoz, a zsidó és keresztény hagyományok összeegyeztetése. Advent időszaka általában átfedésben van a Hanuka nyolc napjával, és ezeknél a családoknál bizony gyakran felmerül: melyiket is ünnepeljük? Természetesen mindenki úgy és azt ünnepli, amit és ahogyan akar, de nem árt tisztában lenni azzal, hogy pontosan mit is ünneplünk karácsonykor és mi a Hanuka. Mert nem zsidó karácsony, bár előszeretettel nevezik annak.

Bár mindkét megemlékezés örömünnep, alapvetően nincs közük egymáshoz, hiszen a keresztények Jézus Krisztus születésére emlékeznek, az isteni szeretet ünneplik - ezért szeretet ünnepe -, a zsidók a jeruzsálemi szentélyben megesett csodára emlékeznek, arra, amikor nyolc teljes napon át égett annyi szentelt olaj, ami csupán egyetlen napra lett volna elegendő.

A fény és öröm hirdetése közös

Ami mindkét ünnepben közös, az a fény és az öröm hirdetése, de azért nézzük pontosan hogyan is alakult ez történelmileg. Ne menjünk most vissza a téli napforduló körüli Szaturnáliákhoz, pogány örömünnepekhez, mert az bizony nagyon messzire vezetne, maradjunk annyiban, hogy Krisztus születésének emlékezetére várva a keresztények gyakorlatilag az egész decembert bár csendesen, de ünnepléssel töltik.

Ez a csendes várakozás Advent (Adventus Domini - az Úr eljövetele) ideje, az utolsó négy hét karácsony előtt. Ez a várakozó, befelé forduló időszak felidézi a születés előtti felkészülés, várakozás idejét, a keresztény liturgia alapján a bűnbánathoz, a feltisztuláshoz segíti hozzá a hívőket, akik így átélhetik Isten eljövetele iránti vágyakozásukat. Ez a csönd, az elmélkedés és a bűnbánat ideje is.

Advent

Advent első napja mindig november 30-ához, Szent András naphoz legközelebbi vasárnap, innentől számítva négy vasárnapon gyújtanak gyertyákat az adventi koszorúkon, mindig eggyel többet, mint az előző héten. Három gyertya lila - a bűnbánat és a fegyelem színe -, míg egy rózsaszínű - az öröm színe, ez utóbbit a harmadik "Gaudete" (Örvendjetek!) vasárnapon gyújtják meg. Amennyire közismert adventi jelkép a négygyertyás koszorú, kevesen tudják, hogy csupán a XIX.század óta használatos és nem is liturgikus elem, bár annyira elterjedt, hogy sokan hiszik annak. Az első koszorút a várakozás idejére egy bizonyos Wichern nevű hamburgi protestáns lelkész készítette, de ő még 24 gyertyát gyújtott, minden nap egyet. Ez redukálódott később négyre.

Az Advent lemondással is jár, ha nem is a Húsvét előtti szigorral, de böjti időszak ez is, bár ez mára már teljesen feledésbe merült. Szokás továbbá Advent vasárnapjain lemondani számunkra fontos dolgokról, voltaképpen felkínálva Jézusnak, mint ahogyan a három királyok is tették.

Lila gyertya a bűnbánat, rózsaszín az öröm színe

És a várakozás idejének végén, a keresztények számára elérkezik a legnagyszerűbb ünnep, december 25-e, amikor Jézus születésére emlékeznek, őt köszöntik és hirdetik Isten szeretetét. Ezt a napot egyébként a I. Gyula pápa jelölte meg Jézus születésének napjául, nem minden vita nélkül. Az ortodox egyház a mai napig január 6-án ünnepli a Megváltó születését.

Az otthonokba a reformáció hozta el a karácsonyt, amikor az emberek már otthon is olvasták a Bibliát és így a gyakran pogány népszokások lassan egybefolytak a Megváltó születésének ünnepével, a Betlehemezés, a Luca nap ünneplése és a többi népszokás összefonódtak a keresztény közösség legnagyobb ünnepének vallási szokásaival.

Hanuka

A Hanukának, mint már szó volt róla, mindehhez a világon semmi köze sincs. A zsidóság egyik legnagyobb örömünnepe egy történelmi esemény emlékezete, nem pedig vallásos, a Tóra által diktált ünnep.

A Nagy Sándor által a görög birodalomhoz csatolt Judeában a zsidók vallási szabadságot élveztek, egészen addig, míg IV.Antiochosz kr.e. 165-ben jónak nem látta a hellenizáció elősegítését. Többek között a jeruzsálemi szentélyt is meggyalázta azzal, hogy a bálványimádást tiltó vallás kegyhelyére Zeusz szobrot vitetett és arra kötelezte a zsidókat, hogy a Tóra tiltása ellenére leborulva imádják. Ez a momentum robbantotta ki azt a gerilla háborút, amelyben a maroknyi, Júda Makabi által vezetett zsidó lázadó legyőzte az erős túlerőben lévő görögöket, és a szentélyt megtisztította.

Hanuka: felszentelés

A Makkabeusok csak egy napra elegendő kóser olajat találtak a templomban, holott a lángnak éjjel nappal égnie kell és az olaj szentelése nyolc napig tart. És megtörtént a csoda, a kevéske, egy napra elegendő olaj nyolc napig égett, míg elkészült az újabb adag szent olaj. A hanuka szó jelentése: felszentelés.

A hanukia, a kilenc ágú gyertyatartó az ünnep legfontosabb kelléke, melyen a hanuka nyolc napja alatt mindig eggyel több gyertyát gyújtanak meg és az ablakba helyezik, hogy hirdesse a világ számára a csodát. (A kilencedik ág a szolga, vagy samas gyertya helye, ezzel gyújtják meg a többit.) Míg a gyertyák égnek senki sem dolgozhat, az asszonyok és a gyerekek ilyen módon vállalnak részt a hős makkabeusok tettéből, így aztán szinte kötelező az egymásra figyelés, a játék, a közös ének. Hatalmas társasjátékozások, közös nevetések, családi együttmókázás ideje ez.

Míg a gyertyák égnek, senki sem dolgozhat

Mivel nem rendelt ünnepről van szó, ezért kötelező menü sincs Hanuka idején, de szokás olajban sült ételeket készíteni, az olaj csodájára emlékezve. Ilyen például a szalagos fánk, természetesen tej nélkül készült tésztával, vagy a hremzli nevű krumpli reszelékből készült étel, ami gyakorlatilag nem más, mint a lapcsánka, vagy tócsni.

Ajándékot a hanuka nyolc napja alatt csak a gyerekek kapnak, ők is csak a késő középkor óta, amikor a zsidó szülők nem szerettek volna a csemetéiknek szomorúságot okozni azzal, hogy amíg a keresztény gyerekek ajándékoknak örülhetnek karácsony ünnepén, addig a zsidó gyerekek nem kapnak semmit. De természetesen nem is tiltott az ajándékozás, ezért csak jut mindenkinek valami hanuka geld. A gyertyagyújtáson kívül az ünnep igazi lényege közös mind a karácsonyban, mind a hanukában. Az öröm és az egymásra figyelés. Úgyhogy ne legyen vita, aki teheti, tartson hanukát és karácsonyt is.! Még egy napig tart a hanuka is, úgyhogy vidám hanukát és boldog karácsonyt mindenkinek.



Kapcsolódó cikkek

Ilyenek vagyunk

Egy leopárd mintás sállal is hazavághatjuk az amúgy egészen előnyös szerkónkat. Az utcán láttuk.

Álmoskönyv: megmondjuk mit jelent az álmod

ABC sorrend »

Detektív-képző

Ha szeretnénk kideríteni férjünk megcsal-e, jelentkezzünk a Harriet Bond detektív-képző iskolába.



Add a startlaphoz
evomedia
Médiafigyelő - IMEDIA médiafigyelés