free html hit counter
 
Borsa.hu fooldal
KirakatHímtagKultúrtrippTárgyPúderÍz-iGalériák / Videók

Természetesen nagyobbat!

Radnai Anna         Címkék: divat, implantátum, mell, nagyobbítás, őssejt 0 hozzászólás

Anorexia divat ide vagy oda, a telt keblekért sokan még a műtéti beavatkozással járó kínokat is vállalják. Marad-e kismellű nő a földön, ha igaz hogy implantátum helyett őssejttel is lehet majd keblet dúsítani?

mellplasztika

Ajánló

Egy fehérneműgyártó cég által végzett vizsgálat szerint az elmúlt tíz évben ugrásszerűen megnőtt a brit nők mellmérete, ami feltehetően a szépészeti műtétek következménye. Ezt a jelenséget megfigyelték Ausztráliában és az ázsiai országokban is, a jellemzően kismellű kínai lányok például egyre több C és D kosaras melltartót vásárolnak.Romániában az utóbbi években drasztikusan nő a plasztikai műtétre jelentkezők száma a külföldi pácienseknek köszönhetően, bár az árak 2-3 ezer euró között mozognak, így is olcsóbbak, mint Nyugat-Európában.

Egy kanadai férfi, Jane Lensen lábát egy nagykeblű hölgy képe uralja, ezt az ábrát akarta életszerűbbé tenni azzal, hogy mellnövelő szilikont rakatott a lábába.forrás 123.hu

A kisebb keblekkel megáldott nők körében már az 1800-as években felmerült, hogy ha fáj ha nem, nagyobb melleket akarnak. Amikor valamit a szebbik nem képviselői a fejükbe vesznek, akkor abból, előbb-utóbb valóság lesz. A vállalkozó szellemű doktorok parafininjekcióval és zsírátültetéssel láttak neki a nagy feladatnak 1895-ben, és az 1940-es évekig nem is találtak ki semmi újat, pedig ezek az eljárások gyakran okoztak fertőzéseket és tumorszerű csomókat, megkeményedő melleket.A huszas években már jövőnk lehetséges mellnagyobbító módszeréhez hasonló ötleten törték a kutatók a fejüket: a nők saját zsírszövetét ültették be a mell területére (fenékből), csakhogy akkor még szó sem volt őssejtről, így a negyvenes évek táján hamvába halt ez a módszer is, hiszen a zsírszövetek hamar felszívódtak, s a mellek nem hogy szebbek, de végül deformáltak lettek. Eztán jött a szilikon - és megint egy átfedés - az őssejtes mellnagyobbításhoz hasonlóan Japánból. Hamar elterjedt az egész világon, aztán hamar botrányba is keveredett az eljárás. Az idegen anyag befecskendezését állítólag gyakran szakszerűtlenül, orvos nélkül hajtották végre, sokan kaptak fertőzést és sokaknak keletkezett daganatszerű duzzanat a szépíteni óhajtott testrészben. Nagyanyáink az ötvenes években nem tették jól ha mindenre elszántak voltak mellplasztika ügyben, mert a szakemberek akkoriban a nejlontól kezdve, a teflonon át a polivinil nevű anyagig mindenféle furcsasággal tömték ki a nőket, akik egységnyi idő elteltével kemény és randa formájú kinövéseket hordhattak hajdani szép kis melleik helyett.

A hatásos és biztonságos mellnagyobbításért folytatott kutatások folytatódtak, így 1961-ben houstoni doktorok által kifejlesztett, új típusú implantátumokat dobtak piacra: testbarát szilikongumiból készült, tasakba töltött, zselészerû szilikont. Majd harminc éven keresztül fejlesztgették ezt az eszközt a szakértők, és hoztak létre vékonyabb, ellenállóbb és varratmentes tasakokat, különbözõ sűrűségű töltõzselékkel. Közben egy francia arra jutott, hogy a nőknek jobb lenne, ha inkább sós és steril vizes implantátumot hordanának kebleikben. Ez a változat egyrészt nem volt annyira népszerű, mert a folyadék tapintása sokak szerint kevésbé mellszerű mint a zselé, másrészt Amerikában elterjedt az a nem bizonyított hír, miszerint a szilikontöltetű implantátum beültetése közrejátszhat bizonyos autoimmun betegségek kialakulásában. E pótlás egészségkárosító hatásaira hivatkozva, egy időre, 1990 tájékán az USA-ban be is tiltották ezt a típusú töltetet. Ennek a korlátozásnak volt egy egészségre mindenképp káros hozadéka: a kutatók megint elengedték fantáziájuk gyeplőjét: cukros és keményítõtartalmú folyadékokkal, mogyoró és szójaolajjal töltött szilikontasakokkal kísérleteztek. Ez utóbbival töltött terméket például azért vonták ki a forgalomból, mert a tasakok kilyukadásakor szétfolyó töltõanyagnak mérgezõ hatása volt.

A ma gyártott implanátumok külső fala szilikon elasztomer, a töltőanyag pedig általában szilikon gél vagy sóoldat. Az előbbi azért népszerű, mert a női mell zsírszöveteibe ágyazott mirigyszövetéhez leginkább hasonló tapintást és viselkedést garantálja, utóbbit pedig azok a nők kedvelik, akik azt gondolják, hogy mégiscsak lehetett valami igazságalapja annak idején az USA-beli botránynak.

Aztán, egy 2004-es japán fejlesztésnek köszönhetően új hír jelent meg a BBC News honlapján: emlő növeszthető vagy az emlő megnagyobbítható, ha hasi zsírszövetből őssejteket juttatnak a mellbe, mivel ezek növekedésre késztetik az ottani szöveteket.Tokióban Kotaro Yoshimura és kutatócsoportja kifejlesztett egy eljárást, melynek során a mellbe a nők saját zsírszövetét és őssejtjeit ültetetik be. Az őssejtek segítségével kialakulhatnak a zsírszövet táplálásához szükséges új vérerek, így a kezelt mell, mintegy hat hónap alatt "magától megnő". A kutatócsoport által kifejlesztett eljárás során a hasról, a combokról és a fenék tájékáról leszívott zsírszövetben megnövelik az őssejtek arányát. Az őssejt felnőtt embereknél legnagyobb arányban a zsírszövetekben fordul elő - írják a Cytori Therapeutics oldalán. A hangsúly tehát nem a zsírszöveteken van, hanem azon, hogy ezekből a szövetekből lehet a legkönnyebben, a legtöbb őssejtet kinyerni. Olyan őssejteket részesítenek ebben a megtiszteltetésben, amelyek képesek új zsírsejtek termelésére is. Az őssejtekkel kevert zsírszövetek készen állnak a beültetésre. Mivel a nők mellébe saját állományukból kerülnek új sejtek, az immunrendszer valószínűleg nem löki ki a szervezetből a szövetet.

A BBC a természetes mellnövesztéssel foglalkozó cikkében azt írja, hogy a szakemberek még nem tudják pontosan, mi lehet az oka a jelenségnek, de azt feltételezik, hogy a beültetett őssejtek olyan jeleket bocsátanak ki, amik a vérereket arra buzdítják, hogy új szöveteket növesszenek és tápláljanak. Az eljárást többek között fejlesztő Cytori Therapeutics célja elsősorban az, hogy azok a betegek, akik egy emlőrák során részleges vagy teljes melleltávolításon estek át, visszanyerhessék természetes melleiket. Dr. Kotaro Yoshimura és csapata tehát, a Tokiói Egyetemen a szervezetből vett őssejteket egyszerű zsírsejtekkel keveri, és a páciens mellébe fecskendezi vissza. Ezután az őssejtek irányításával a zsírsejtek mellszövetté fejlődnek, kialakítva a szükséges véredényeket, és biztosítva a szövetek táplálását. A beavatkozás egy órát vesz igénybe, az eredmény a műtét után hat hónap elteltével fejlődik ki.

Az Amerikában kutató dr. Jeremy Mao egy 2005-ös washingtoni konferencián hasonló eljárást mutatott be. A doktor az Illinois Egyetem kutatóival együttműködve az őssejteket zsírsejtek termelésére késztette, majd a zsírszöveteket különböző méretű és formájú, mell alakú formákba helyezte, így gyártva implantátumokat.

Eva Weller-Mithoff, a glasgow-i Canniesburn Kórház tanácsadójának elhíresült reménye szerint "Az őssejtek új véredényeket hozhatnak létre, s ezzel a sugárterápia legsúlyosabb mellékhatását - az erek összezsugorítását - állhatna módunkban ellensúlyozni".

Az őssejtes mellnagyobbítás hosszú távú hatását jelenleg vizsgálják a kutatók. A híradások számos fontos pontban még eltérnek, így például a Daily Mail 2007 elején megjelent cikkében 38 nőről számol be a zsurnaliszta, akiken Kotaro Yoshimura-ék már sikeresen alkalmazták az eljárást, arról azonban nem ejt szót, hogy a kezelésben részesült hölgyek mellével - azon kívül, hogy mindezidáig nem lett semmi különös bajuk - mi történt valójában. A HVG. hu értesülései szerint a "természetes kebelbővítés korlátja a mesterséges implantátumokhoz viszonyítva, hogy méretei annak csak a felét érhetik el, s a sovány pácienseknek pedig nem biztos, hogy van elég zsírtartalékuk az eljáráshoz."

A Borsa szaktanácsadója, dr. Rusz Zoltán, az Aesthetica Orvosi Központ plasztikai sebésze ugyanakkor felteszi a kérdést: vajon mi garantálja, hogy az őssejtekkel növekedésre sarkallt keblek abbahagyják a töltekezést, mihelyst a páciens megelégszik a mérettel? A Wired Science nevű blog aránylag friss infói közt precízebb eredmény is található: egy bizonyos dr. Keizo Sugimachi 19, mellrák miatt műtött nőt kezelt az őssejtes eljárással, és közülük 15-en voltak elégedettek az eredménnyel: a beavatkozás utáni hat hónapban átlagosan 6-16 mm-rel lett teljesebb a keblük. Rusz doktor szerint nincs kizárva, hogy ez a találmány valóban forradalmasítja a kebelnövelés tudományát, de azért azt nem javasolja, hogy jelen pillanatban bárki beleélje magát a lehetőségbe. Ha a kutatások bizonyítják, hogy hosszú távon is hatásos és biztonságos az eljárás, akkor újabb - már ellentmondásoktól mentes és pontos információkat tartalmazó cikkek és riportok árasztják majd el mind a szakmai és a társadalom egészének szóló sajtót. Ígérjük, hogy a Borsa is rajta tartja szemét a témán!

 



Ilyenek vagyunk

Egy leopárd mintás sállal is hazavághatjuk az amúgy egészen előnyös szerkónkat. Az utcán láttuk.

Álmoskönyv: megmondjuk mit jelent az álmod

ABC sorrend »

Detektív-képző

Ha szeretnénk kideríteni férjünk megcsal-e, jelentkezzünk a Harriet Bond detektív-képző iskolába.



Add a startlaphoz
evomedia
Médiafigyelő - IMEDIA médiafigyelés