free html hit counter
 
Borsa.hu fooldal
KirakatHímtagKultúrtrippTárgyPúderÍz-iGalériák / Videók

Globális felmelegedés: mítosz vagy valóság?

Istvánffy Dávid         Címkék: felmelegedés, globális, klíma, légkör, mítosz 0 hozzászólás

Annyit hallunk a fenyegető környezetei katasztrófákról, hogy lassan érzéketlenné válunk az ilyen hírekkel szemben. Utánajártunk, mennyire aggasztó a helyzet.

Az alábbiakban összegyűjtöttünk néhány divatos frázist és hiedelmet, amelyet a témában járatlanok előszeretettel szeretnek durrogtatni. Mi ne legyünk ilyenek, tájékozódjunk, majd cselekedjünk.

1. A globális felmelegedéssel kapcsolatos kutatások még nem bizonyították egyértelműen, hogy valóban globális méretű jelenséggel van dolgunk.Pedig: sajnos már a legelismertebb tudományos szervezetek sem vitatják, hogy a globális felmelegedés valóban zajlik és rossz hír, de köszöni szépen, jól érzi magát és évről évre erősödik. Ennél is szomorúbb, hogy ez nagyrészt az emberi tevékenységnek köszönhető, ahogy egyre nagyobb erdőterületeket teszünk a földdel egyenlővé, s ahogy egyre fokozódó mértékben használunk fosszilis tüzelőanyagokat, mint a szén, az olaj és a földgáz.

Az amerikai tudományos akadémia, amelyet a Fehér Ház 2005-ben az "objektív tudományos szemlélet alapkövének" titulált, tíz további ország akadémiájával együtt kiadott egy közleményt, mely szerint: "a klímaváltozás értelmezése a tudományos közösség szerint egyértelműen azonnali cselekvésre készteti a világ országait. Létfontosságú, hogy a nemzetek költséghatékony lépéseket tegyenek, hogy fokozatosan és hosszú távon csökkenthessék az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását".


2. Úgysem fog semmi történni, mert az olajlobbi és egyéb gazdasági érdekek a háttérbe szorítják a környezetbarát törekvéseket. Pedig: a zöld technológia lesz az előttünk álló évszázad egyik legdinamikusabban fejlődő iparága. A megfelelően kivitelezett környezetvédelmi programok és az átgondolt emissziókereskedelem még akár lendíthet is a gazdaságon. A Massachusetts Institute of Technology független tanulmánya például azt mutatja, hogy egy megfelelően kidolgozott emisszió-menedzselési program kevesebbe kerülne, mint háztartásonként húsz dollárba, s semmiféle negatív hatása nem lenne a foglalkoztatottságra. Nem ez lenne egyébként az első hasonló környezetvédelmi összefogás, ezért a korábbi tapasztalatokra is támaszkodhatunk. Például az USÁ-ban kialakított, a savas esők mértékét csökkenteni hivatott program több mint 30 százalékkal mérsékelte a kén-dioxid kibocsátásokat a kilencvenes években mérthez képest, és a költségeit tekintve csupán töredékébe került, mint amit eredetileg az Amerikai környezetvédelmi ügynökség (EPA) előrejelzett.

Természetesen, ha addig várunk, amíg már vészhelyzeti reakcióként kell életbe léptetni a különböző korlátozásokat, az valóban árthat a gazdaságnak, viszont okosabb és költséghatékonyabb, ha átgondoltan, ám minél hamarabb életbe léptetjük az efféle programokat. Egyébként a zöld technológiák nem csak a gazdaságra lehetnek élénkítő hatással, de számtalan munkahelyet is kínálhatnak, úgy a fejlett, mint a fejlődő országok lakóinak egyaránt.

 

3. Nem is a szén-dioxiddal van a baj, hanem a párával. Ezért inkább azt kellene visszaszorítani, nem az előbbit. Pedig: annak ellenére, hogy a vízgőz valóban több hőt juttat vissza a légkörbe, mint a szén-dioxid, a két anyag közötti kapcsolatból kifolyólag mégis inkább ez utóbbival kell foglalkoznunk. A légkörben mérhető szén-dioxid szintet ugyanis az határozza meg, hogy mennyi szenet, földgázt ás olajat égetünk, valamint mennyi fát vágunk ki. Ezzel szemben az atmoszféra páratartalmát nem az emberek, hanem a hőmérsékleti változások alakítják. Innen pedig már egyértelmű a dolog: minél melegebb a légkör, annár több pára tud képződni, ez pedig egy öngerjesztő folyamatot eredményez.

4. Nincs is baj a globális felmelegedéssel, úgyis utálom a hideget, meg hát így kevesebb fagynak halálra, kevesebb lesz a megfázás és több ananászt tudunk majd termelni.Pedig: bármennyire is jól hangzanak a fenti állítások, ezek mellett sokkal súlyosabb negatív következményekkel is számolnunk kell, ha visszafordíthatatlanná válik a klímaváltozás. Még akkor is, ha nem a tudósok által becsült legrosszabb forgatókönyv válik valóra, súlyos változásokkal kell szembenéznünk. Az emelkedő tengerszintek elárasztanák a partmenti településeket, sok helyen ihatatlanná változtatnák az ivóvízkészleteket, valamint megnövekedne az árvizek és a trópusi viharok - lásd: Katrina - kockázata. Ez utóbbi pedig rengeteg áldozatot és anyagi kárt eredményezne, és sok helyen teljesen megszüntetné a mezőgazdasági termelést.

1. Globális felmelegedés: mítosz vagy valóság?
2. Tényleg mi okozzuk



Ilyenek vagyunk

Egy leopárd mintás sállal is hazavághatjuk az amúgy egészen előnyös szerkónkat. Az utcán láttuk.

Álmoskönyv: megmondjuk mit jelent az álmod

ABC sorrend »

Detektív-képző

Ha szeretnénk kideríteni férjünk megcsal-e, jelentkezzünk a Harriet Bond detektív-képző iskolába.



Add a startlaphoz
evomedia
Médiafigyelő - IMEDIA médiafigyelés