free html hit counter
 
Borsa.hu fooldal
KirakatHímtagKultúrtrippTárgyPúderÍz-iGalériák / Videók

Nagyvárosi ideglelés

Borsa         Címkék: film, katasztrófa, kézikamerás, kritika, mozi 0 hozzászólás

A Cloverfield egy igen figyelemreméltó filmipari objektum, valószínűleg gyökeresen megosztja majd a közvéleményt, de több szempontból is kikerülhetetlen. Szerintünk érdemes rajta jól elgondolkodni.

Biztos mindenki emlékszik még a 90-es évek végén hatalmas közbotrányt és elképesztő bevételt produkáló Blair Witch Project című, amatőr filmes eszközökkel rögzített paramozira. A sztori köré szövődő legenda és marketingkampány akkorát durrantott, hogy mindenki kíváncsi volt a három eltűnt főiskolás által felvett, aztán az erdőben megtalált izgő-mozgó felvételekre. Persze átvágás volt ez is, de az ötlet zseniális, és ezt a felháborodott fanyalgóknak is be kellett látniuk. A blairi boszi óta már csaknem 10 év telt el, és ezalatt nem született a műfajban hasonlóan nagyot szóló alkotás, köszönhetően talán annak, hogy egy ötlet többszöri lelövése általában nem túl sikeres.

Most azonban itt van a méltó utód, aki nemcsak okosan alkalmazza a kézikamerás felvételekben rejlő lehetőségeket és a 2001-es terroresemények közhangulati érzékenységét, de haladva a korral remekül reflektál az internetes kultúra úgynevezett homemade-filmecskéire. És ebben van a lényeg, ami miatt mi is elismerően biccentettünk a moziból kifelé jövet, mert nincs itt semmi művészi újítás vagy útkeresés, a filozófiai háttér esetleges, elgondolkodni viszont mindenképpen érdemes rajta. Csupán egy okos ötlet és XXI. századi szemfényvesztés, ami finoman simul bele vizuális kultúránk internetből táplálkozó amatőr áramlatába.

A történet majdnem úgy kezdődik, mint egy sablonos amerikai tinilimonádé; egy New York-i partiban vagyunk, ahol barátai búcsúztatják a hamarosan Japánba költöző Robot. Szokványos áljókedv, kaja-pia, nagy drámák, felületes csevelyek, ki-kivel, tehát minden a megszokott dramaturgia szerint. Aztán teljesen váratlan és oda nem illő fordulatként vészjóslóan beremeg az épület, majd áramszünet és hatalmas robbanás, amit a srácok a tetőről végig is néznek, ahogyan mi is, hiszen "szemünk", vagyis a parti eseményeit rögzíteni hivatott kicsi kézikamera bekapcsolva marad, és rajta keresztül lehetünk részesei mi is a borzalmaknak és a pániknak. Főhőseink - akik egy átlag katasztrófafilmben csupán az elhulló statiszták lennének - elkezdenek rohanni a koromsötét és sikolyoktól harsogó New York-i utcákon. Leginkább fogalmuk sincs, hogy mi elől futnak és persze arról sem, hogy hova. De mi is loholunk velük, mi is kapkodjuk a fejünket a robbanások és hörgések irányába, vacogunk a sötétben, és kapaszkodunk a karfába az aggodalomtól.

Valójában egy teljesen egyszerű pszichológiai eszköz gyakorlati alkalmazása adja ezt a körömrágós élményt, mert amúgy mi a halál lenne érdekes abban, hogy pár nagyvárosi fiatal rohan egy kamerával a kezében 85 percen keresztül? Igen, ez az érintettség. Egyrészt a homemade-video hitelessége, másrészt a terrorfenyegetettség érzése, ami 2001 óta körülbelül nonstop aktuális. Ezekhez csak hab a tortára, hogy végülis nem a "gonosz" keleti blokk támadja meg a gyanútlan amerikaiakat, hanem egy gusztustalan földön kívüli fenevad.

Élvezetes, feszült és mosolyogtató másfél óra, mi leginkább a háttértartalmán hümmögtünk magunkban nagyokat. Mert mi másról is lehetne itt szó, mint egy igazi apokaliptikus show-műsorról sok-sok vérrel, meg valóságos sikolyokkal, és őszinte rettenettel az emberek szemében. Ha tetszik, ha nem - természetesen nem a válasz -, bizony efelé haladunk; az élő egyenesben mutatott igazi szenvedésben, vérben és verejtékben van a biznisz, felháborító és visszás, de megnézzük, mert emberből vagyunk, és mert már olyan szinten vannak lecsiszolva az érzékszerveink, hogy az ilyesmi okoz csak csöppnyi borzongást kicsi sivár lelkünkben.

CloverfieldSzínes feliratos amerikai akciófilm, 2008Rendező: Matt ReevesForgatókönyvíró: Drew GoddardOperatőr: Michael BonvillainProducer: J.J. Abrams, Bryan BurkeLátványtervező: Doug J. MeerdinkVágó: Kevin StittSzereplők: Michael Stahl-David, Lizzy Caplan, Jessica Lucas, T.J. Miller, Odette Yustman, Mike VogelJátékidő: 85 percHazai mozibemutató: 2008. február 14.Forgalmazza: UIP-Duna Film



Ilyenek vagyunk

Egy leopárd mintás sállal is hazavághatjuk az amúgy egészen előnyös szerkónkat. Az utcán láttuk.

Álmoskönyv: megmondjuk mit jelent az álmod

ABC sorrend »

Megszületett...

A zeneiparnak új hercegnője lett: Beyonce és Jay-Z hétvégén világra jött kislányát máris mindenki imádja.



Add a startlaphoz
evomedia
Médiafigyelő - IMEDIA médiafigyelés