free html hit counter
 
Borsa.hu fooldal
KirakatHímtagKultúrtrippTárgyPúderÍz-iGalériák / Videók

Ne küldd tovább!

Istvánffy Dávid         Címkék: internet, klikk, küldés, levelezés, spam 2 hozzászólás

Rutinos internetezők kiszúrják a digitális szemetet, ám a hobbi felhasználók online átverés áldozatai lehetnek, ha nem figyelnek és sok mindent elhisznek. Íme néhány tipp a tudatosabb használathoz.

Az internettel dolgozók már szinte az első szavakból kiszűrik, ha postaládájukba olyan levél érkezett, amelynek valóságtartalma legalábbis megkérdőjelezhető, rosszabb esetben direkt félrevezető, vagy akár rosszindulatú. Aki azonban csak hobbiszinten, esetleg kikapcsolódásra használja a netet, óhatatlanul is belefuthat egy-két kacsába. Az alábbiakban adunk néhány jó tanácsot, hogyan kerülhetjük el, hogy online átverés áldozatává váljunk.

Ne klikkelj ész nélkül!

Először is, az egyik legalapvetőbb emberi adottságunkat, józan paraszti eszünket kéretik használni. Ugye senki sem gondolja komolyan, hogy ha továbbküldünk egy levelet minél több ismerősnek, azért a Microsoft tényleg pénzt fog nekünk adni? Gondoljuk át egy kicsit a dolgot. Miért volna ez üzlet a világ egyik legnagyobb informatikával foglalkozó vállalatának? Ha tényleg fizetnének, vajon nem mentek-e volna még tönkre? Arról nem beszélve, hogy vajon miképpen állapítanák meg, hogy a levél kihez, hányszor és milyen formában jutott el. Nem, az ilyen levelekben leírt "a Microsoft nyomon követi ezt a levelet" módszer nem létezik, egyszerűen kamu. Jellemzően szintén az átverés kategóriájába tartozik a "VÍRUSZVESZÉLY!!!!!" tárggyal érkező levelek nagy százaléka is. Ezeket persze a legtöbb ember jóhiszeműen tovább szokta küldeni, holott nagy százalékban hónapokkal korábbi levélről van szó, de olyan is előfordult már, hogy éppen egy ilyen vírusra figyelmeztető e-mail maga volt a digitális kártevő.

Miről ismerjük fel?

Mivel ilyenből nem csak egy létezik, a Sophos antivírus szoftvereket gyártó cég kutatói megvizsgálták az e-mailen terjedő hoaxokat, aszerint, hogy melyek a legnépszerűbb lánclevelek közös tulajdonságai. Arra jutottak, hogy nagy valószínűséggel ezen kategóriába tartozik egy levél, ha: sok nagybetűs szöveget tartalmaz, felszólít, hogy minél több ismerősünknek, mielőbb küldjük tovább; ismert nagy cégre hivatkoznak, mely szerint ők is megerősítették a hírt. Ha emellett többször is elhangzik a levélben, hogy mennyire extrém, veszélyes kártevőről van szó és áltudományos nyelvezettel próbálja meggyőzni a kevésbé hozzáértőket, már csattanhat is ujjunk a "Törlés" gombon. Ha ezt csak naponta egyszer megtesszük, máris jelentős mennyiségű digitális szemetet takarítottunk el a világhálóról.

A beteg gyerekeket megsegítő, véradásra felszólító levelek is jellemzően téves információkat tartalmaznak. Ezek eleinte ténylegesen segítségkérésként indulnak útjukra, azonban előforsul, hoy még másfél-két év múlva is keringenek a neten. Nos ez azért van, mert vannak emberek, akik kérdezés nélkül továbbküldenek mindent, ami csak beesik hozzájuk. Ha megkapunk egy ilyen levelet, a legjobb, amit tehetünk, ha rákeresünk egy jellemző szövegrészletére valamelyik keresővel. Ha találunk valamit, gyanakodhatunk, hogy egy ilyen, régóta keringő levélbe futottunk bele.

Ennél is idegesítőbbek a mindenféle anyagi, vagy emberi haszon nélküli - értsd: se pénz nem jár érte, se a jó érzés, hogy segítünk egy betegen - körlevelek. Ezek tipikusan a "ha nem küldöd tovább, akkor..." fordulatot tartalmazzák, s azonnal törlendők. Az ilyen levelek semmi másra nem jók, mint az elektronikus levelesládák eltömítésére, küldözgetésükkel pedig a hálózati forgalom lassítására. Ne tartozz azok közé a buta emberek közé, akik elhiszik, hogy néhány bitnyi egyes és nulla hatására valóban megtalálják sírig tartó szerelmüket és még a bankszámlájuk is megvastagodik az óriási szerencsének köszönhetően.

[PAGEBREAK]

Egy fontos gyakorlati haszna is van ám annak, ha nem küldözgetünk tovább mindenféle marhaságot. Ha megkapunk egy levelet, amibe az előző kedves feladó beleírta 30-40 ismerősét, majd mi is tovább küldjük 30-40 ismerősünknek, máris 60-80 embert tettünk ki a veszélynek, hogy vírusos e-mailt kap, esetleg postafiókjának a címe egy olyan listán végzi, amely aztán kéretlen reklámlevelek százait zúdítja rá. Ez azért van, mert elég, ha a fent említett 60-80 ember közül csupán egynek van a gépén valamilyen féregvírus, az teljesen hatékonyan képes kiolvasni az e-mail címeket a postafiókjában található levelekből, s máris továbbítja magát a gyanútlan felhasználókhoz. Ne tegyünk tehát ilyesmit, illetve, ha ismerősünktől hasonló levelet kapunk, nyugodtan hívjuk fel a figyelmét arra, hogy ez egyrészt udvariatlanság, másrészt veszélyeket is rejt magában. Amúgy meg gondolkodjunk el, ez ugyanis személyiségtesztnek sem utolsó. Azok az ismerőseink, akik ennyire naivak MLM-játékokba is könnyebben beléptethetőek, illetve nagyobb valószínűséggel fognak rájuk sózni hidromágneses rezonanciával működő gyömölcsléfacsarót, vagy négy kádnyi omega-vizet.

Maga a levél a vírus!

Valamivel ártalmatlanabbak a hoaxok (kacsák), és városi legendák, ám legalább ennyi bosszúságot okozhatnak, ha efféle történetek webcímeit küldözgetjük tovább, arról nem beszélve, hogy kínos helyzetbe is kerülhetünk társaságban, ha lazán elsztorizzuk a neten olvasott történetet, hogy aztán valamelyik tájékozottabb ismerősünk félvállról kioktasson: "csak egy legendába szaladtál bele nagyokos". Tipikus példája ennek a Danone és a Győri keksz balhéja, amely jópár éve kering már e-mailben és a közösségi oldalakon egyaránt. Nem kell bedőlni

Mit tehetünk annak érdekében, hogy ne üljünk fel a sokszor mesterien kimunkált áltörténeteknek, grafikusokat megszégyenítő módon manipulált fotóknak és videóknak? Először is: gondolkodjunk. Ha valami nagyon hihetetlennek, túlzottan fantasztikusnak, vagy éppen elképzelhetetlennek tűnik, gyanakodhatunk, hogy online tréfamesterek munkáival van dolgunk. Ilyenkor érdemes felütni valamelyik internetes legendavadász weboldalt, ahol nagy valószínűséggel választ kapunk a kérdésünkre. Magyar nyelven az urbanlegends.hu a legátfogóbb, legalaposabb ilyen honlap, illetve az Index Hoaxkábel című rovatában is találhatunk érdekességeket. Angolul a snopes.com, illetve a Museum of Hoaxes lehet a segítségünkre.

Egy valamit azonban ne feledjünk: ha nem találtuk meg egyik fenti oldalon sem a gyanús sztorit, vagy fotót, az még nem jelenti automatikusan azt, hogy igaz történettel van dolgunk. Ilyenkor hagyatkozzunk továbbra is a józan eszünkre és ne hagyjuk, hogy manipuláljanak minket. De most komolyan! Nemrégiben nagy port kavart az a hír, mely szerint magyar eredetű törzset talált Afrikában a svájci székhelyű Africa Research Institute. Az esetet több sajtótermék is megkajálta - élükön Friderikusszal - annak ellenére, hogy csupán jól sikerült médiahackről volt szó. Tanulságos elolvasni a tréfát kiötlő fiatalemberrel készült interjút, amelyben rámutat arra, hogy egy kis odafigyeléssel mindenki rájöhetett volna, hogy csupán egyszerű átverésről van szó.



Ilyenek vagyunk

Egy leopárd mintás sállal is hazavághatjuk az amúgy egészen előnyös szerkónkat. Az utcán láttuk.

Álmoskönyv: megmondjuk mit jelent az álmod

ABC sorrend »

Detektív-képző

Ha szeretnénk kideríteni férjünk megcsal-e, jelentkezzünk a Harriet Bond detektív-képző iskolába.



Add a startlaphoz
evomedia
Médiafigyelő - IMEDIA médiafigyelés