free html hit counter
 
Borsa.hu fooldal
KirakatHímtagKultúrtrippTárgyPúderÍz-iGalériák / Videók

Meg kellene mozdulni

Borsa         Címkék: ajánló, bringa, fesztivál, holland, low 0 hozzászólás

A LOW fesztivál keretén belül, két kiállítás segít nekünk abban, hogy elsajátítsuk a holland bringások életét. Ennek apropóján górcső alá vettük a budapesti bringakultúrát is; nos, van még mit tanulni tőlük.

Egy álló hónapra Budapestre költözött a holland főváros, és csak remélni tudjuk, hogy ez a politikusoknak lelkifurdalást okoz. Míg idehaza a szmog és a dugók lassan megölik a várost, a hollandoknál igazi bringásparadicsomban élnek az emberek. Pedig nem volt ez mindig így. A LOW fesztivál kerékpáros kiállítása kapcsán beszélgettünk a hazai Critical Mass főszervezőjével a bringakultúráról és arról, mitől lesz élhető egy világváros.

Amszterdam az én városom

Furcsa érzés szembesülni azzal, milyen egyszerű és magától értetődő döntések vezetnek egy élhető, szerethető város kialakításához, miközben a mi fővárosunk lassan megbénul a szmogban és a dugókban. Az egy hónapos LOW fesztivál keretén belül szervezett háromnapos kiállítássorozat fő témája ugyanis a kerékpáros kultúra, ami Hollandiában központi szerepet kap, míg itthon alig szempont a bringás közlekedés fejlesztése. Ellentétek és életképek bizonyítják az egyhónapos kultfesztiválon, hogy valóban létezik megoldás egy város emberibbé tételére, és nem kell a világ másik végére sem elmennünk érte. A "My City Amsterdam" valójában fesztivál a fesztiválban: zenei programokkal, fotókiállításokkal, felolvasásokkal és előadásokkal mutatkoznak be a németalföldiek a magyar fővárosban.

6 év alatt a Föld körül - Herb van Drongelen

Miközben a szmogtól terhes levegőt szívjuk és araszolunk a pesti csúcsforgalomban, legfeljebb az vigasztalhat bennünket, hogy Amszterdam sem volt mindig a bringások mekkája. A hetvenes években a holland főváros életét is dugók bénították meg, s a bicikli nagy szerepet játszott a probléma megoldásában. A kerékpározók nagy száma azóta is a város egyik legfeltűnőbb jellegzetessége. Luud Schimmelpenninck, aki az amszterdami közlekedéspolitika egyik vezető alakja volt az átszervezés kritikus éveiben, előadást is tartott a kerékpározás szerepéről a dugók megszüntetésében. Megtudtuk, hogy Hollandiában nemcsak a civil mozgalmak hatására változott meg a városkép, hanem a nyolcvanas évek elején tapasztalt olajválság is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a politika is zászlajára tűzze a közlekedésbeli szemléletváltást. Hogy az elmúlt, csaknem harminc évben hová fejlődött az amszterdami bringakultúra, azt Martin de Vires kiállításán lehet megcsodálni az A38 hajón. A hollandok akár öltönyben, aktatáskával is tekernek, mára már abszolút természetes része életüknek a kerékpár. Akadnak fanatikus bringarajongók is, mint Herb van Drongelen, aki 6 év alatt 110 ezer kilométert kerekezett 69 országon és hat kontinensen át. Drongelen fotóit a Millenárison állították ki, az A38 Hajón pedig élménybeszámolót tartott utazásáról.

Biciklik városa

Mondhatnánk, hogy Amszterdam egészen másképp épült, mint Budapest: szűkebbek az utcák, nem fér el annyi autó, mint a magyar fővárosban, így csalóka példát mutat a holland bringahelyzet és a hazai valóság összevetése. Rossz irányban tapogatózunk, ha erre gondolunk. Kürti Gábor, a budapesti Critical Mass felvonulások fő szervezője felvilágosított bennünket arról, hogy Amszterdam egykor nagyon is hasonlított hozzánk. A város a hetvenes években az autózás alapú közlekedésre rendezkedett be, úthálózata is szélesebb, nagyobb forgalmat befogadó utcákból állt. A mai városkép, a jellegzetes szűk utcák és kerékpárutak tudatos fejlesztés eredményeképpen jelentek meg, az autóutakat ugyanis nagyrészt visszafejlesztették Amszterdamban. Mára összesen 800 kilométer bicikliút fogadja a kerekezőket a holland városban, szemben a jóval nagyobb Budapest nevetségesen kevés, 150 kilométerével. Felmerül a kérdés: miért nem teszünk mi is hasonlóképpen Budapesten? Jobb, ha megkapaszkodsz: itthon a helyzet sokkal bonyolultabb annál is, mint ami elsőre látszik.

Mi szmogban és autóúton

A kerékpáros kultúra alapja ugyanis a tömegközlekedés. Minél jobb és fejlettebb a hálózat, annál kevesebben használnak autót, aki mégis egyénileg utazik, nagyobb eséllyel választja a kerékpározást. Amszterdamban nem a járdából vágják le a bringasávot - ami balesetveszélyes és tönkreteszi a gyalogosforgalmat is -, hanem elkülönített kerékpárutak és sávok szolgálják a kerékpáros közlekedést. Budapesten azonban az autós az úr: parkok helyett parkolók épülnek, a bevásárlóközpontokba, nagyobb üzletekbe csak kocsival lehet kijutni, nem megoldott a tömegközlekedés. Újabban ráadásul 8-9 százalékos kapacitáscsökkenést jelentett be a BKV, ami tragikus helyzetet idézhet elő a fővárosban. Tervszerű leépítés folyik a fejlődés helyett. A Critical Mass ötletgazdája nagy problémának látja azt is, hogy a véleményformáló, hangadó városlakók, a cégvezetők és a jómódú polgárok inkább elköltöznek a levegősebb budai kerületekbe vagy az agglomerációba (alig hisszük: csaknem 300 000 emberől van szó), így a belvárosban megindult a gettósodás, az autóforgalom pedig minden életet kiszorít az egyre lakhatatlanabb belső kerületekből. Elég, ha a Rákóczi út vagy a Nagykörút bedeszkázott kirakatait és mocskos járdáit nézzük. A boltok, éttermek, kávéházak rég elmenekültek innen, maradt a kétszer kétsávos autóút, a dugó és a szmog.

Magyarok látták Amszterdamban - Millenáris

Budapesten tehát nem éppen a jó irányba haladnak a dolgok, pedig a hozzáértők pontosan tudják, milyen szakmai döntéseket kéne meghozni, hogy végre a magyar főváros is fellélegezzen. Az A38 hajó amszterdami fotókiállítását irígykedve néztük végig, miközben igyekeztünk a pozitív változásokra gondolni. Mert azért ilyenek is vannak Budapesten: az autósok egyre toleránsabbak a bringásokkal, ami érthető, hiszen Kürti Gábor szerint az utóbbi években megnégyszerőzött a városi kerékpárosok száma. Lassú változás indult meg, a városatyák kezdik felfogni, hogy a biciklisekkel számolni kell. A járdára tervezett kerékpárutak helyett most új megoldással kísérleteznek: közös használatúvá teszik, kísérleti céllal a körút egyes szakaszain a külső sávot, hiszen a biciklit nem lehet a járdára kényszeríteni, majd bizonyos szakaszokon újra "kivinni" a forgalomba. Több súlyos balesetet is okozott már a felelőtlen közlekedéspolitika. A Critical Mass mindenesetre nem éri be ennyivel. Ígéretet kaptunk arra, hogy a jövőben radikálisabban lépnek majd fel az egyre romló helyzet miatt. Úgy tűnik, megint inkább demonstráció lesz majd a felvonulás, nem pedig örömünnep, hiszen nincs miért ünnepelni.

"A politikus olyan, mint egy tükör" - zárta beszélgetésünket Kürti. Ha a választók összefognak és a kritikus tömeg elég jelentős, keresztülvihetők a változások. Aki pedig nem tesz semmit, ne is sírjon: magától egyetlen budapesti városatya sem fog tenni semmit a bringások érdekeiért, sajnos. Kedvcsinálónak vagy tavaszindítónak addig is megnézhetjük hajón és a Millenáris parkban, milyen a holland bringások élete.



Ilyenek vagyunk

Egy leopárd mintás sállal is hazavághatjuk az amúgy egészen előnyös szerkónkat. Az utcán láttuk.

Álmoskönyv: megmondjuk mit jelent az álmod

ABC sorrend »

Újrahasznosítva

Sok munkával újrahasznosított tárgyakból és bútorokból is stílusos otthont lehet varázsolni.



Add a startlaphoz
evomedia
Médiafigyelő - IMEDIA médiafigyelés