free html hit counter
 
Borsa.hu fooldal
KirakatHímtagKultúrtrippTárgyPúderÍz-iGalériák / Videók

Még egy ok a cigi ellen

Radnai Anna         Címkék: cigaretta, címlap, copd, tüdőbetegség 0 hozzászólás

A krónikus obstruktív légúti betegség nem annyira ismert, de már világszerte a vezető halálokok közé tartozik. A tüdőbe jutó füst generálja, de nem minden dohányos kapja meg. Az ellentétek látszólagosak.

Ha a COPD előfordulása az eddigiekhez hasonló léptékben terjed, a WHO szerint 2020-ra a harmadik helyre ugorhat a gyilkos betegségek rangsorában. Világszerte körülbelül 600 millió ember szenved tőle és évente több ember halálát okozza, mint a tüdőrák és az emlőrák együttesen. Magyarországon körülbelül félmillióra becsülik a halálos kimenetelű, krónikus tüdőbetegségben szenvedőket.

Sajátos helyzet egészségügyi újságíróként naphosszat betegségekről tartott sajtótájékoztatókon ülni - egészségesen. A hallgatóság csak a munkáját végzi, sokszor unja is a hosszú előadásokat, a reklámszöveget, az indokolt - ám mégsem szimpatikus- demagógiát, ami óhatatlanul átszövi a népbetegségek kampányait. Ugyanakkor mindenki tudja, hogy komoly a téma, hogy mások életéről és/vagy életminőségéről van szó. A hangulat ezeken az eseményeken ennek megfelelően tiszteletteljesen álmatag. Csupán kivülállók együttérzése lebzsel az atmoszférában, akik bár érdeklődnek, mégsem szenvednek. Egyszer voltam úgy, hogy felfordult a megszokás: a tavalyi COPD Világnap alkalmából szűrést rendeztek az újságíróknak. Sokak életében fordulópont lett az a sajtótájékoztató.

A COPD sem egy szenvedésmentes kór: a légutak beszűkülésével, a tüdő szövetének ritkulásával, ezáltal a tüdő teljesítményének meredek leromlásával jár, s végül sok esetben fulladással végződik. A jó hír az, hogy bár még nem gyógyítható, a korai stádiumban felismert COPD karbantartható. A betegség korai fázisa egyszerű szúrővizsgálattal csíphető el - az egész macera nem tart tovább két percnél. A GOLD 2003-as megállapítása szerint a kór nem kezelhető, ám a 2006-os szakmai ajánlás már kezelhetőnek és megelőzhetőnek nyilvánította. A Borsa kérdésére dr. Tolnay Edina elmondta, hogy mennyiben változtak a terápiás lehetőségek ebben a három évben. A korábban külön-külön alkalmazott hörgtágítók és gyulladáscsökkentők kevésbbé hatásos tüneti kezelésnek számítottak, ma már a két szert összepárosítva alkalmazzák. A páros gyógyszereléssel az orvosoknak sikerült lecsökkenteni a kezelt betegeknél a COPD-re jellemző rohamok számát. Ezek a rohamok nem csak fájdalmasak, hanem veszélyesek is, hiszen utánuk mindig visszafordíthatatlan (akut) állapotromlás következik.

A kockázati tényezőkre térve, örömmel oszlatunk tévhitet: a COPD nem kizárólag a dohányosok betegsége, és nem mindenki kapja meg a kórt, aki cigizik. Igaz, hogy a COPD-ben szenvedőknek mindössze 10-20%-a mentes a káros szenvedélytől - ők rossz levegőjű környezetben élnek. A fulladást okozó kórban szenvedők 80%-a dohányzik vagy dohányzott, ugyanakkor a káros szenvedélynek hódolók közül, csupán minden ötödik-hatodik ember betegszik meg. Körülbelül 20 éven keresztül kell napi egy doboz cigarettát elszívni ahhoz, hogy jó eséllyel és egyéb rizikótényezők fennállása nélkül megbetegedjen valaki - tudtuk meg PhD dr. Somfay Attilától. A betegség kialakulásában a genetika is szerepet játszik - fűzte hozzá dr. Tolnay Edina. Nem minden dohányos vagy krónikusan köhögő ember COPD-s tehát, ám a füstölőknek évente szűrésre kellene menniük. A betegséget nagy valószínűséggel az kapja meg, aki egyrészt genetikailag hajlamos rá, másrészt a kórt "előhívó" környezeti hatások érik a tüdejét. A szűrést ma Magyarországon kizárólag tüdőgyógyász szakember végezi, mert szakértelem szükséges az eredmény kielemzéséhez. Egy képzett "szűrő" azt is meg tudja mondani, hogy milyen a betegség súlyossági fokozata, és ennek megfelelően írja elő a kezelést.

A szűréssel korai stádiumban felismerhető betegségekre jellemző faramuci helyzet alakult ki a COPD körül is: a vizsgálat lehetősége ellenére, az érintettek közül sokan nem is tudnak betegségükről. (Kevesebb, mint 20 %-uk került diagnosztizálásra.) A krónikus légúti szűkület hosszú ideig alattomosan pusztítja a tüdőt, de panaszt többnyire csak akkor okoz, ha a légzési teljesítmény közel fele már elveszett. Leggyakrabban a tartós köhögés, köpetürítés és fulladás miatt keresi fel a beteg orvosát. További tünetek még a nehézlégzés, a kilégzéskor időnként sípoló hang, a fáradékonyság és a terhelhetőség csökkenése. A beteg és az orvos egyaránt beleeshet abba a hibába, hogy a COPD tüneteit "egyszerű dohányzási ártalomnak" tekinti, és a komolyabb kórisme felkutatása nélkül tüneti kezelést alkalmaz.

Somfay professzor hangsúlyozta, hogy a korai felismerést a dohányosok "megbélyegzése" mellett, az is negatívan befolyásolja, hogy a beteg gyakran szívpanasszal megy orvoshoz, hiszen a gyulladás a szervezet más részeire is eljut, érintetté válnak az erek, az izületek, a szív stb. (Minél később diagnosztizálják a kórt, annál több egyéb bajtól szenved már az érintett.) A gyógyszeres terápia és a dohányzás azonnali abbahagyása mellett, a rehabilitáció segíthet: az izmok gyengült állapotát - mondta Somfay professzor - 8-10 hetes rehabilitációs tréning során helyre tudják állítani. Ha a légzésfunkció fele már beszűkült, akkor a dohányzás abbahagyásával sem visszafordítható, vagy javítható nagy mértékben a betegség, csupán tompítható a korszerű készítmények bevetésével. A dohányzást tehát azért kell abbahagyni, hogy a gyógyszeres kezelés hatásos lehessen.

Radnai Anna



Ilyenek vagyunk

Egy leopárd mintás sállal is hazavághatjuk az amúgy egészen előnyös szerkónkat. Az utcán láttuk.

Álmoskönyv: megmondjuk mit jelent az álmod

ABC sorrend »

Detektív-képző

Ha szeretnénk kideríteni férjünk megcsal-e, jelentkezzünk a Harriet Bond detektív-képző iskolába.



Add a startlaphoz
evomedia
Médiafigyelő - IMEDIA médiafigyelés