free html hit counter
 
Borsa.hu fooldal
KirakatHímtagKultúrtrippTárgyPúderÍz-iGalériák / Videók

Infohippi meg a webkettő

Kosztolányi Éva         Címkék: bloggerek, infohippi, internet, konferencia, webkettő 0 hozzászólás

Tegy fel a kezét az, aki csípőből vágja a webkettő definicióját? Hogy mindenkinek tiszta legyen, mit takar ez a kifejezés, beépültünk, egy a múlt héten zajló webkettes konferenciára. Tanultunk is.

webkettő

Ajánló

A web 2.0 (vagy webkettő) kifejezés olyan második generációs internetes szolgáltatások gyűjtőneve, amelyek elsősorban a közösségre épülnek, azaz a felhasználók közösen készítik a tartalmat vagy megosztják egymás információit.

A felhasználók jellemzően kommunikálnak egymással, és kapcsolatokat alakítanak ki egymás között.

 

A Millenáris Teátrumban rendezték meg idén harmadik alkalommal a Web 2.0 Symposiumot, amelyen a webkettő fogalomköréhez kapcsolódó előadások és kerekasztal beszélgetések hangzottak el. Amikor Borsamunkatárs úgy két éve először hallotta ezt a megnevezést, elcsodálkozott rajta, nem tűnt másnak, mint kockafejű szlengnek, aztán lassan elkezdett körvonalazódni benne, hogy miről is van szó. Kiderült, eddig is tudta, - aktív közösségi blog életet élt - csak azt nem, hogy ezt így hívják. Az idei konferencián is megtanult egy új kifejezést, az infóhippit. A következőkben előbbi fogalom megmagyarázása, webkettő értelmezése és a szimpózium hangulatának átadása vár mindazokra a kedves Borsaolvasókra, akik elolvassák cikkünket.

A webkettő - egy elhangzott és hangzatos definíció szerint -, olyan konvergencia folyamat, ami egyre közelebb hoz korábban egymástól távol levő, vagy addig elszigetelt cselekvőket. Igazából azonban röviden és velősen arról van szó, hogy a webkettő olyan virtuális közösségépítést jelent, melynek felhasználói - akikre az egész épül - jó nagy profitot termelnek (és nem saját maguknak). A webkettő nem újdonság. Magyarországon már a kilencvenes évek végén léteztek az olyan oldalak, mint az Origo, a  Internetto, az Index, a Startlap, a Stop.hu, a Netlap. Tartalomszolgáltatás, fórumozás, miegymás. Csakhogy hazánkban akkoriban még voltak családok, ahol telefon sem volt, nemhogy modemes internet, ráadásul minden - a világhálóhoz való kapcsolódáshoz szükséges - eszköz elég drága volt, a számítógép és a napközbeni percdíj is. Emlékezzünk csak vissza:Vágási Feri a Szomszédokban a szekrényből vette elő a számítógépét, ha használni akarta, sőt, a gazdagréti - de inkább szegényréti -  lakóközösségben egyedül neki volt ilyenje akkortájt. A sorozat hűen tükrözte a magyar valóságot. Némileg le voltunk maradva a világ többi feléhez képest, nemhogy a webkettes fejlődéstörténet, de egyáltalán az internetezés terén is. Igazából ekkor indult be az, amit ma webkettőnek hívunk, és amikor már lett elég felhasználó, a cégek felismerték, hogy ezekből az felhasználókból profitot lehet termelni.

A konferencia az idén nagyobbrészt a webkettő üzleti és marketing oldaláról szólt. Többek között arról, hogy milyen fejlesztések várhatók a jövőben a mobiltelefonos tartalomfejlesztés terén, milyen új termékei lesznek a Microsoftnak, médiaszakértők is "megszakértették" a webkettő jelenséget, hallhattunk a háromdimenziós virtuális orvoslásról, kockázati tőke befektetők vitáztak arról, hogy hogyan kell a tőkét befektetni és mibe, és az online reklám tendenciái is szóba kerültek. Borsamunkatárs azonban két olyan vitára hegyezte ki a fülét, melyek az egyszerű felhasználók számára vetettek fel érdekes gondolatokat. Olyanokat, melyekre nem biztos, hogy gondolunk, amikor vonzónak találunk egy-egy webkettes szolgáltatást és rákattintunk a regisztráció gombra. Pedig kellene.

Tisztában kell lennünk egy-két szabállyal, ismernünk kell az egésznek a természetét ahhoz, hogy ne hozzuk magunkat kellemetlen helyzetekbe. "Meg kell tanulni menedzselni ezt az eszközt" - mondta Simó György a Magyar Telekom vezérigazgató-helyettese, a Bojtár B. Endrével, a Magyar Narancs főszerkesztőjével folytatott beszélgetés során, ami a fenti kérdéseket feszegette. Nevezetesen azt, hogy veszélyes-e az, ha az emberek hozzáférhetővé teszik magánszférájukat az iWiW-en keresztül mások számára is, és egyáltalán, hol húzódik a magán és a nyilvános szféra határa. Vannak-e veszélyek abban, hogy néhány kattintással fel lehet térképezni valakinek az ismeretségi körét, a kapcsolati hálóját. Bojtár B. Endre szerint az iWIIW-re regisztrálva az emberek házhoz mennek a pofonért. Ugyanis ha ide valaki felmegy, akkor nem definiált a fejében az, hogy ő most a magánszférájában vagy a nyilvános szférában van, és igazából ezzel van gond. Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy online más szabályok érvényesek, mint az életben, pedig ez nem így van.


Bojtár B. Endre és Simó György

"Nem rejt több veszélyt magában, hogy valaki regisztrálja magát az iWiW-en, mint az, hogy kimegy az utcára. Az exhibicionizmus mindig is benne volt az ember lélektanában, az iWiW csak egy eszköz ehhez, amit jól kell tudni használni. Ha valakiről a főnöke megtudja, hogy a múlt éjjel be volt rúgva, az iwiw-ről, akkor az azért van, mert ő rosszul menedzseli ezt az eszközt - érvelt Simó György a közösségi oldal mellett. Bojtár B. Endre viszont a magánszféráját próbálta védeni azzal, hogy nem tagja ennek a közösségnek: "Nem akarok több ismerőst, nekem egy negatív iWiW-re volna szükségem" - mondta, mire Simó megjegyezte: "Tudnánk ilyet fejleszteni"!


Bodó Balázs és Pohly  Ferenc

A másik beszélgetés a felhasználói és az üzleti oldal tévedéseit, rossz beidegződéseit firtatta. Bodó Balázs és Pohly Ferenc között parázs vita alakult ki, melynek sorrán előbbi az infóhippi oldalt képviselte, aki szerint lázadni kell a webkettő "felhasználókat kizsákmányoló" tevékenysége ellen, utóbbi pedig a webkettes felhasználót, a bloggert, aki nem érti, hogy miért is kellene fellázadnia. Bodó Balázs kifejtette, hogy a webkettő egy, a fölös kapacitásokra épülő gazdaság. Napjainkban nem a gyár és televízió akarja elvenni a szabadidőnket, hanem az új média, az internet. Szerinte egy felhasználói forradalomra volna szükség, ami egyébként külföldön számos országban már bekövetkezett. A fogyasztók azt hiszik ugyanis, hogy ingyen kapják a tartalmat, a szolgáltatók pedig úgy érzik, ingyen kapják a felhasználókat. Magyarul, nekem nem kell fizetnem azért, hogy feltehetem a tartalmamat, neki meg nem kell fizetnie nekem azért, hogy tartalmat állítok elő, mint blogger például. Egyelőre úgy tűnik, hogy az igazi bloggereket ez egy cseppet sem érdekli. Ők ezt nem pénzért csinálják, hanem hobbiból és úgy gondolják, hogy a hobbi nem fölös kapacitás, hanem az életünknek azon része, amit nem munkával töltünk. Bár azért azt is meg kell említenünk, és nem mehetünk el szónélkül mellette, hogy akadnak olyan én-blogok, ahol a blogíró rendszeresen megemlíti a budapesti szórakozóhelyeket/éttermeket/vendéglátó-ipari egységeket a magánsztorijában, kritikával és ajánlóval, esetleg az adott hely linkjével is ellátja azokat. No, azért persze akadnak egyértelműbb példák is arra, hogy remekül tud profitálni egy blogger az írásaiból. Mondjuk úgy, hogy kiadnak neki egy könyvet.

1. Infohippi meg a webkettő
2. Bloggerek és amit akarnak



LÉGY TRENDI!

Abercrombie@Fitch, Hollister, Stance, Oakley márkák webáruháza

Ilyenek vagyunk

Egy leopárd mintás sállal is hazavághatjuk az amúgy egészen előnyös szerkónkat. Az utcán láttuk.

Álmoskönyv: megmondjuk mit jelent az álmod

ABC sorrend »

Detektív-képző

Ha szeretnénk kideríteni férjünk megcsal-e, jelentkezzünk a Harriet Bond detektív-képző iskolába.



Add a startlaphoz
evomedia
Médiafigyelő - IMEDIA médiafigyelés