free html hit counter
 
Borsa.hu fooldal
KirakatHímtagKultúrtrippTárgyPúderÍz-iGalériák / Videók

Ha rád tör a pánik

Radnai Anna         Címkék: betegség, félelelem, pánik, szorongás, terápia 0 hozzászólás

Sokak fejében úgy él a pánikbetegség mint valami civilizációs nyavalya. Az érintetteknek azonban az emberi élettel egyidős ősfélelmet kell kiállniuk, amibe egy kis molekuláris biológia is bezavar.

pánik

Ajánló

Pán a görög mitológiában a pásztorok kecskeszarvú, -lábú, és -farkú istene. Jellegzetes hangszere a pánsíp, mellyel gyakran ábrázolják együtt. A pásztoristen kedvenc foglalatossága a riogatás volt: Arkadia hegyeiben adott ki félelmetes hangokat az arrajárók megfélemlítésére. Más források szerint nem mindenkit, csak pártfogoltjai ellenségeit ijesztette meg Pán. Mivel egyébként nem volt gonosz isten, más szempontból nem bántott senkit.  

"Most meg pánikbeteget játszik! Nyafka nők szórakozása!" - csattant fel mellettem a buszon egy termetes asszonyság olyan hangon, hogy akaratlanul is többedmagammal felé fordítottam a fejemet. Rosszindulat húzta össze holdvilág arcát és kihívóan tekintett a mellette álló fiatal férfira. Sztereotíp gondolkodáson kaptam magam: „biztos a menyéről beszél“. Kiderült, hogy ezúttal valóságot tükröztek a jellemző külsőségek. A meglepően görbe hátú fiatalember amolyan suttogva-kiabáló stílusban válaszolt: "Anya, te ezt nem érted. Nem tehet róla. Érzékeny alkat - ezt szerettem meg benne. A betegsége viszont nem játék!"

Arrébb siklottam mellőlük, mert ha maradok, félő hogy fogadatlan prókátorként kiselőadásba kezdek az ifjú férj szavait alátámasztandó. A pánikbetegség a legtöbb szenvedést okozó egészségkárosodások közé tartozik. Több ismerősöm is őrlődik vagy őrlődött ettől a betegségtől, többek között az egyik legjobb barátnőm, Dóra is. "Nyafka nők?" - egyikükre sem illett volna ez a jellemzés. Az igaz, hogy egy híján mind lányok, és ez nem véletlen - a betegség gyakrabban fordul elő a nőknél mint a férfiaknál. Sokat beszélgettünk erről a teherről Dórival, ami egyik pillanatról a másikra egyszercsak rászakadt. Huszonnégy évesen kezdődött nála, és ahogy mondani szokás: "már csak ez hiányzott neki."

A vizsgaidőszakban mintha minden tanár megőrült volna  - sorra buknak ki a napokkal előttem vizsgázók - jutottak eszembe Dóra akkori szavai. "Két kedves professzort emlegetnek csak a többiek - azokból a tárgyakból felmentésem van!" Szegénynek nem csak az egyetemen kellett küzdenie: nagypapája éppen akkor kapott agyvérzést, ráadásul egy boldogtalan szerelem is keserítette a mnidennapjait.

Legszívesebben egész nap a fiúval lett volna, hogy "bizonyítson és megváltoztassa", másrészt a nagypapája látogatása-ápolása volt a legfontosabb, meglehetősen időigényes feladat az életében. Tanulni éjszaka próbált. Általában a könyvén aludt el. Egyik éjjel aztán arra ébredt, hogy nem kap levegőt és a szíve majd kiugrik a helyéről, annyira gyorsan ver. "Soha nem éltem át addig igazi halálfélelmet" - mesélte a telefonba másnap reggel. Még mindig nagyon meg volt ijedve, így javasoltam, hogy menjünk el orvoshoz.

A doki feltett egy csomó kérdést, majd azt mondta, hogy Dórinak pánikrohama volt. Nem kell megijedni - folytatta - ez még nem egyenlő a pánikbetegséggel! Az emberek nagyrésze átesik ilyesmin legalább egyszer az életében, pláne fiatal felnőttként, vizsgaidőszakban! Közülük csak kevesen lesznek valóban pánikbetegek. Egyébként más pszichiátriai vagy testi betegségekben is előfordulhatnak ugyanezek a tünetek, akár teljesen váratlanul, sőt, a koffein, alkohol, egyes gyógyszerek, kábítószerek elvonása is okozhatja a pánikszerű rosszullétet.

Barátnőm a vitathatatlanul stresszes életvitele mellett nem tudott semmilyen betegségéről, és függőséget okozó szerekről sem volt leszokófélben. Tünetei viszont innentől kezdve megismétlődtek. Egyszer a vonaton, másszor pedig egy bevásárlóközpontban lett rosszul. Teljesen váratlanul "tört rá a pánik": szapora lett a szívverése, izzadt, remegett, szédült, és mintha kívülről látta vola szerencsétlen állapotban lévő önmagát - mindent egybevetve úgy érezte vagy megőrül vagy meghal. Mintegy fél órán át tartott az egész, aztán jobban lett.

"Nem tudom hogy éljek így tovább" - zokogta, mikor meglátogattam, mert feltűnt hogy két hete nem láttam, és kiderült, hogy azóta nem is jött ki a lakásából. "Nem tudhatom hogy mikor és hol tör rám újra a roham!" Akkor visszamentünk az orvoshoz, aki pánikbetegséget állapított meg Dórinál. Gyógyszert és pszichoterápiát rendelt neki, és mindent elmondott a betegségről. Dóra első kérdése az volt hogy mostantól örökké gyógyszerfüggő lesz-e.

Kell-e a gyógyszer?

"Nem muszáj minden érintettnek örökké gyógyszert szednie. Vannak akik a kezeléstől hamar, teljesen meggyógyulnak. Azért gyakoribb, hogy évekig gyógyszert kell szedni, de a másik véglet sem kizárt: spontán is meg lehet gyógyulni. Minden orvos arra törekszik, hogy betege idővel elhagyhassa gyógyszerét. Már most mondom, hogy később meg ne ijedjen: a szerek elhagyásakor előfordulhatnak elvonásos tünetek, ez az élmény hasonló egy pánikrohamhoz. De ez általában nem jelent visszaesést, nem kell azonnal újrakezdeni a szedést.



Nem terhes, ugye?" - kérdezte a doki mielőtt felírta volna Dórinak a tablettát. "A tájékoztatás is a terápia része" - mondta az írásból feltekintve - "szeretném ha tudná hogy nincs egyedül: Magyaroszágon több százezer ember szenved ebben a betegségben, és még soha senki nem halt bele, nem fulladt meg a roham folyamán."

Dóra idővel szaktekintélyt megszégyenítő tudásanyagot halmozott fel betegségével kapcsolatban. Egy időben csak erről tudott beszélni, így én is megtudtam, hogy jellemzően a korai huszas években kezdődik a baj, fiatal felnőttkorban. A tünetek lehetnek intenzív félelem érzés, szorongás, súlyos betegségek tüneteit utánzó jelek: szapora szívverés, szúrás a mellkasban, remegés, izzadás, szédülés, bizonytalanságérzés, zsibbadás, hányinger. Jellemző jelek még a szúrkáló vagy viszkető érzés az arcon, a szájban, a kézen vagy lábon (paresztézia), elpirulás, álomszerű érzés vagy érzékelési zavarok, valamint az az érzés, hogy nem vagyunk kapcsolatban a saját testünkkel, vagy akár az idővel és a térrel.

A fizikai rosszullét jelei mellett a lélekben rémület támad, hogy valami elképzelhetetlenül szörnyű fog történni. Az ember ilyenkor úgy érzi hogy elveszítette az irányítást: állapota őrületbe fordulhat, hacsak meg nem hal. A roham teljesen váratlanul tör rá a betegre, kb. 10 perc alatt jut a rossz közérzet a tetőfokára, 20-30 perc elteltével általában magától elmúlik. Mivel a rohamok kiszámíthatatlanul támadnak az emberre, a pánikbetegek folyamatosan egy újabb roham bekövetkeztétől rettegnek. A félelem így bekúszik a mindennapjaikba, nem mernek kimenni az utcára, kerülik a társaságot.

 

"Senki sem tehet arról, ha pánikbeteg lesz"  nyugtatta meg Dórit az orvos a harmadik találkozásukkor. Barátnőm ugyanis akkoriban azt vette a fejébe, hogy a betegséget csak maga találta ki a tudatalattijában, hogy elmeneküljön a problémái és a kihívások elől. Gyáva vagyok és gyenge, ez az én bajom - bizonygatta nekem, hál' Istennek csak amíg az pszichiátere ki nem beszélte belőle ezt a marhaságot. Azt mondják, a pánikbetegek nagyobb része érzékeny természetű: félénk, visszahúzódó és/vagy hisztériás. Ahogyan Dórinál, a külső körülmények is részben felelősek lehetnek a betegség előtöréséért: traumák után vagy tartós stresszben élő embereknél nagyobb a valószínűsége a pánikrohamnak. Maga a betegség azonban bizonyítottan örökletes kór, de nem biztos hogy akinek a családjában előfordult, az mindenképp pánikbeteg lesz.

A pánikbetegség hátterében molekuláris biológiai folyamatok állnak – magyarázta Dóri az orvosnál hallottakat önirónikus félmosollyal. Azt hiszem, ez a megoldás neki is jobban tetszett, mint az hogy a saját gyávaságának áldozata. A bajt a szerotonin anyagcserezavara okozza. Ez egy vegyi anyag a szervezetben: a hangulati, indulati, érzelmi élet átvivő anyaga. Ma még csak feltételezéseken alapul a biológiai háttér összetétele. Egy másik elmélet szerint a noradrenalin szerepe is meghatározó lehet a betegség kialakulásában.

1. Ha rád tör a pánik
2. A csoportfoglalkozás



Ilyenek vagyunk

Egy leopárd mintás sállal is hazavághatjuk az amúgy egészen előnyös szerkónkat. Az utcán láttuk.

Álmoskönyv: megmondjuk mit jelent az álmod

ABC sorrend »

Detektív-képző

Ha szeretnénk kideríteni férjünk megcsal-e, jelentkezzünk a Harriet Bond detektív-képző iskolába.



Add a startlaphoz
evomedia
Médiafigyelő - IMEDIA médiafigyelés