free html hit counter
 
Borsa.hu fooldal
KirakatHímtagKultúrtrippTárgyPúderÍz-iGalériák / Videók

Húsvét máshol

Borsa         Címkék: böjt, ételek, evés, húsvét, kaja 0 hozzászólás

Húsvétkor legalább akkora evészetet csapnak a keresztény világban, mint karácsonykor. A böjt utáni szabad zabálás ideje jött el, összegyűjtöttük hát, hogy kik és mit esznek a húsvét három napja alatt.

húsvét

Ajánló

A Húsvét időpontja évente változhat, de az biztos, hogy a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni első vasárnap, az Húsvét vasárnap.  

A húsvét és karácsony megünneplését a szabad vallásgyakorlást korlátozó negyven évben is tűrték, ha eredeti szokásait nem is támogatták a hatalom gyakorlói. Szerencsére nem koptak el a konvenciók, még ha erősen fellazult is néhány korlátozó szokás és inkább az ünneplésre, eszem-iszomra, ajándékozásra helyeződött is a hangsúly. 

Érdekes módon, míg a karácsonyi menü sokat változott és a különböző országokban egészen eltérő lehet, addig a húsvéti asztali szokások meglehetősen hasonlóak az egész keresztény világban. A negyvennapos nagyböjt lezárásaként nagycsütörtökön, vagy másnéven zöldcsütörtökön zöldnövények evése a szokás, ilyenkor spenót, sóska és egyéb leveles növényekből készült ételek kerülnek az asztalra.

Nagypénteken azok is kerülik a húst, akik nem tartják a nagyböjtöt, ilyenkor zöldséges levesek, tésztafélék alkotják a menüt. A nagyszombat estén rendezett húsvéti vacsorával szakad vége a böjtös időknek, ilyenkor kerül az asztalra először komolyabb húsféle.

Klasszikusan szopós bárányból készült sült a főfogás, ami Jézus áldozatvállalását és ártatlanságát szimbolizálja. Agnus dei-Isten báránya. A bárányevés szokását nagyon komolyan tartják a mai napig Olaszországban és Görögországban, bár lássuk be, hogy a mediterrán tájakon amúgy is többször kerül az asztalra birka, mint Magyarországon. A görögök magiritsát főznek, amit még éjjel, a feltámadás után tálalnak fel a görög ünnepi asztalon. Ez a hagyományos húsvéti étel leginkább leveshez hasonlít: bárány belsőségből főzik, újhagymával, salátával, rizzsel, tojással, citrommal. Ez a pikáns leves a hosszú böjt után előkészíti a gyomrot a húsvéti nagy lakomázásra. Franciaországban vörösborral készített bárány kerül az asztalra, amit rozmaringgal, fokhagymával fűszereznek.

A mi általunk megszokott füstölt sonka, amihez a disznót karácsony táján vágták és ekkorra készült el a füstölése, voltaképpen a gazdag parasztoknál került először a húsvéti asztalra, aztán szépen lassan kiszorította a bárányt. Sok disznó bárányt győz. Bár nem csak nálunk eszik a sonkát, Németországban is komoly hagyománya van a sonka-torma menünek és a sonka mellett megjelenik a csülök is, tormával, kemény tojással körítve, valamint a nálunk karácsonykor, de ott húsvétkor fogyasztott krumplisaláta is. A kifinomult olaszok sonka helyett, egy Corralina nevű szalámit fogyasztanak, de lengyelek asztalán is feltűnik egy speciális kolbász, na persze a sonka mellett.

Tojást minden keresztény országban esznek ilyenkor, a tavasz, az új élet és a bőség szimbóluma leginkább keményre főzve kíséri a húsféléket. A skandináv országokban, ahol a tengeri halfélék mindennapos ételnek számítanak a keménytojást hagyományosan kaviárral töltik, Svédországban pedig klasszikusan húsvéti ételnek számít egy speciális rakott krumpli, ahol füstölt heringet sütnek össze a burgonyával és sok tejszínnel.

A kalács fogyasztása a sonka mellé leginkább a volt Monarchia országaiban terjedt el, a húsvéti kalács ezekben az országokban nem sütemény, hanem a kenyér kifinomult helyettesítője. A zöldfélék, retek, újhagyma spenótlevél az ünnepi asztalon, szintén minden országban szokás, ezzel köszöntik az új tavaszt, és a következő év bő termését is szimbolizálja.



Mielőtt rátérnénk a süteményekre, amelyek igen számosak és különbözőek a különböző kultúrákban, nézzük mi van a húsvéti kosárban. Katolikus szokás ugyanis, hogy a húsvéti misén a templomba megrakott kosarakkal érkeztek a családok és a pappal megáldatták azok tartalmát. Tájegységenként változó, de a kendővel letakart kosár biztos, hogy tartalmazott, sonkát, tojást, kalácsot, zöldféléket, friss túrót és süteményt. A mise végén, a papi áldás után sietve, sok helyen némán cipelték haza a kosarat és tartalmával terítettek a húsvéti reggelihez. A maradékot az állatok elé vitték, a szentelt sonka csontját elásták, a morzsákat a szárnyasok elé szórták, hogy a következő évben dús termés, egészséges jószág legyen.

1. Húsvét máshol
2. Húsvéti desszertek



Ilyenek vagyunk

Egy leopárd mintás sállal is hazavághatjuk az amúgy egészen előnyös szerkónkat. Az utcán láttuk.

Álmoskönyv: megmondjuk mit jelent az álmod

ABC sorrend »

Stresszoldó ételek

Van, akin a fokhagyma, van, akin a gyömbér segít idegei megnyugtatásában.



Add a startlaphoz
evomedia
Médiafigyelő - IMEDIA médiafigyelés