free html hit counter
 
Borsa.hu fooldal
KirakatHímtagKultúrtrippTárgyPúderÍz-iGalériák / Videók

Bánatzsír és hájpáncél II.

Fiáth Tita         Címkék: elhízás, félelem, háj, kövér, sovány 0 hozzászólás

Lehet, hogy jobban félünk a soványságtól, mint amennyire utáljuk a hájunkat. Jobb kideríteni, mi ellen védekezünk hájpáncéllal. Tovább vizsgáljuk az elhízás okait.

iAz elmúlt héten szóba került, hogy az elhízottak hajlamosak a túlevésre, ha nyers sárgarépa–karalábé kombó helyett gesztenyepüré kacsingat a terített asztalon; hogy a külső jelzések – déli harangszó, damasztabrosz, gőzölgő húsleves – iránt fogékonyabbak, mint a testből származó üzenetek, az éhség és a jóllakottság szignói iránt, illetve, hogy sok esetben nem képesek az érzelmeik pontos megkülönböztetésére, s az emóciók megjelenésére többnyire evéssel válaszolnak. Ha szomorúak, azért, ha dühösek, azért, ha meg jókedvűek, azért. További kérdés azonban, hogy mi célt szolgál a túlsúly: van-e valami egyéb oka is annak, hogy a túlzott evéssel reagálók – legalábbis mai mércével – egyre inkább elveszítik a vonzerejüket a külvilág és önmaguk számára?



Noha a legtöbb elhízott ember azonnal képes a "Miért kezdtél diétába?" kérdésre felelni, ha nem is a kamugyanú, de a terelés vagy az átgondolatlanság ott ólálkodik a válaszokban. Persze, mindenki karcsú és szexuálisan kívánatos szeretne lenni, rendben. Akkor viszont miért depressziósabbak a lefogyott ex-kövérek, és miért szedik vissza rekordsebességgel az elhullajtott hájpáncélt? Amikor teljesült a legfőbb vágyuk, vékonyak és vonzóak, miért nem találják a helyüket, s miért rombolják szét az elért eredményeiket azzal, hogy visszatérnek a korábbi, elhízást eredményező evési szokásokhoz?

"Úgy zabáltam, mint egy bulimiás, csak éppen undorodtam attól, hogy lenyúljak a torkomon. Különben sem érdekelt az egész" – meséli egy 31 éves nő. – "Azért sokszor bőgtem, hogy egész életemben egyedül fogok maradni, ha nem fogyok le, hiszen kinek kell egy 120 kilós állat? De aztán kinyitottam a hűtőt, és estére minden el volt felejtve. Másnap persze kezdődött elölről a bűntudat és a fogadkozások. Végül egy munkatársnőm ajánlatára pszichológushoz fordultam. Eleinte minden jól ment, tartottam a diétát, naná, hetente kétszer is be kellett számolnom arról, hogy melyik nap mit ettem, nem akartam szégyenben maradni! Az igazi terápia azonban akkor kezdődött, amikor elmeséltem a bűnözéseket, a kis esti cseleket, a visszaeséseket. A helyzeteket elemezve kiderült, hogy akármennyire is szeretnék párkapcsolatot, a félelmem erősebb. Amíg befed a háj, amíg azt gondolom, hogy esélyem sincs közel kerülni másokhoz, valamilyen torz biztonságban érezhetem magam. Ha lefogynék, kívánatos lennék a férfiak számára, és valójában ez az, ami megijeszt. Ennél még dagadtnak lenni is jobb! – gondoltam magamban, persze nem egészen tudatosan. A valódi fogyókúra itt kezdődött, ennél a felismerésnél." 

 

A férfiaktól vagy a szexualitástól való félelem, mint a sikeres diéta akadálya csak egy a lehetséges okok közül. A kilók leadását követően számos problémával kell szembenézni: a megváltozott test a testkép, a viselkedés, a viszonyok és az életstílus megváltozásával jár, vagy kellene, hogy együtt járjon. A lefogyást követő depresszió és elégedetlenség egyik oka, hogy eltűnik az egyetlen bűnbak, amit addigi életünk nyomorúsága miatt hibáztattunk. Ha korábban társtalanok, lenézettek, könnyen átverhetők voltunk, arra rögtön adódott a kézenfekvő magyarázat: "Persze, a fitneszfasizmus korában, ha nem úgy nézel ki, mint Paris Hilton, akkor nem is vesznek emberszámba!". Kérdés azonban, hogy mivel magyarázunk egy visszautasítást vagy egy megszégyenülést 52 kilósan?

Úgy tűnik, hogy sokan – szintén nem tudatosan – visszavágynak a kövérséggel együtt járó "egyértelműségek" világába. Oda, ahol nem kell szembenézni azzal, hogy az önmaguk elfogadására való képtelenség jóval mélyebben gyökerezik, mint a pluszkilók elutasítása. Könnyebb azt mondani, hogy "Utálom magam, amiért így nézek ki!", mint modell külsővel átélni az indokolhatatlan, értelmezhetetlen – csak halkan jegyzem meg: terápiáért kiáltó – öngyűlöletet. (Ráadásul a test elhanyagolása mint az önsorsrontás egy formája szintén az önutálat egyik megjelenési terepe lehet.)

A fogyókúra első hetei/hónapjai többnyire egyébként is nehezek: nem csupán azért, mert az új étrendre való átállás levertséggel, rossz hangulattal párosulhat, hanem azért is, mert kedvenc megküzdő stratégiánkat, a csokizabálást és a csipszrágást kihúzták a lábunk alól. A megbirkózási repertoárunk gazdagítása – futás és egyéb sportok, támaszkeresés, segítségkérés másoktól, barátkozás, nyitás az emberek felé, az érzelemközpontú stratégiák használata helyett a meghatározott problémára fókuszálás stb. – mellett fontos, hogy tisztában legyünk a konkrét céljainkkal is.

Ha jó pár sikertelen diétán estünk már át, ne szégyelljünk szakemberhez fordulni – számos, elhízottak számára induló csoport létezik már, például www.mashogy.hu/csoportterapia.html –; a terápia során nemcsak a kudarcok okai, de az a valakire is reflektorfénybe kerülhet, aki idáig a kövérség páncélja mögött bujkált.



Ilyenek vagyunk

Egy leopárd mintás sállal is hazavághatjuk az amúgy egészen előnyös szerkónkat. Az utcán láttuk.

Álmoskönyv: megmondjuk mit jelent az álmod

ABC sorrend »

Detektív-képző

Ha szeretnénk kideríteni férjünk megcsal-e, jelentkezzünk a Harriet Bond detektív-képző iskolába.



Add a startlaphoz
evomedia
Médiafigyelő - IMEDIA médiafigyelés