free html hit counter
 
Borsa.hu fooldal
KirakatHímtagKultúrtrippTárgyPúderÍz-iGalériák / Videók

Nem félünk a kullancstól

Radnai Anna         Címkék: agyhártyagyulladás, betegség, kullancs, lyme-kór, védekezés 0 hozzászólás

A kullancs, amilyen kicsi, olyan veszélyes. Ahelyett, hogy pánikolnánk, védekezzünk. Az általa okozott betegségek megelőzhetők, illetve gyógyíthatók. Borsa tanácsai.

Kullancs

Ajánló

Így támadnak a kullancsok

A kullancsok vérszívó, parazita állatok. A legtöbbjük emlősöket gyötör, de vannak olyan fajok is, amelyek madarakból és hüllőkből is szívnak vért. Az, hogy egy kullancs mennyi betegséget hordoz, nagyban függ attól, hogy hány, és milyen gazdája volt. Sajnos a kullancsok számára a legkedvezőbb a mérsékelt éghajlati klíma, ezért nálunk is sok él, Magyarországon több, mint negyven fajt különítettek el. Vannak köztük olyanok, amelyeknek szemük van, és látás alapján is képesek kiszúrni áldozataikat, más fajták vakon, biológiai és kémiai radarjaikkal érzékelik a gazdatestet. Miután ránk tapadtak, akár négy-öt napig is lakmározhatnak, de szerencsére legtöbbször még a táplálkozási szakasz elején észrevesszük őket.

Kullancs ügyben még több infót ezeken a linkeken találsz:

Csípésekről szóló sorozatunkban már szóltunk a rovarcsípésekről, és a tengeri herkentyűk okozta kellemetlenségekről.  Utoljára hagytuk az indokoltan-indokolatlanul rettegett kullancsot. Valóban érdemes tartani tőle, hiszen az egyetlen olyan rovar Magyarországon, amellyel a találkozás mindenféle túlérzékenység nélkül is halállal végződhet, másrészt a kullancs által terjesztett legsúlyosabb betegségek egyike megelőzhető, a másik pedig gyógyítható.

A fertőzött egyed akkor mérgez meg bennünket, amikor vérünk szívása közben ürülékét visszaöklendezi szervezetünkbe. Hozzávetőleg 300 féle betegséget terjeszt, de ez annyira nem érdekel bennünket, mint a két leggyakoribb veszélyes kór: a vírus okozta kullancsencephalitis (agyvelő- és agyhártyagyulladás) és a Lyme-kór.

Előbbit édesanyám megkapta egyszer, és felépült belőle, de meg kell hagyni, sokáig jártányi ereje sem volt. Kivételezettnek tekinthetjük őt, hogy maradandó károsodás nélkül élte túl a súlyos betegséget - encephalitisának mindössze annyi a máig tartó hatása, hogy azóta nem bírja a tűző napot - azt mondja, olyankor mintha rántottát sütnének a fején, és komolyabban is rosszul lenne, ha nem vonulna árnyékba. Mivel a kullancs terjesztette agyvelő- és agyhártyagyulladás vírusos betegség, nem segít rajta az antibiotikum, viszont körülbelül 15 éve hozzáférhető az ellene fejlesztett védőoltás.

Nem a kullancsfertőzöttség idején, hanem az őszi-téli hónapokban javasolják az oltás beadatását, hogy mire a veszélyes vérszívók kirazjanak, már védettek lehessünk. Többszöri szurira van szükség: az elsőt egy-három hónapon belül kell követnie a másodiknak, a harmadik oltást pedig egy évvel a második után szükséges elvégezni. Ha egyszer már végigcsináltuk a tortúrát, elég háromévente "emlékeztető oltást" kérni a háziorvostól.

Létezik "gyorsított immunizálás" is, amikor valakinek nagyon sürgősen kullancsok közé kell mennie és hamarabb meg akarja kapni a második, illetve a harmadik dózist. Az is érdekes, hogy felnőttek és gyermekek számára külön oltóanyag van forgalomban. Az oltási reakció nem vészes, csak a hisztisek félnek tőle.

Egyéb intézkedésekkel is kiegészíthetjük a kullancs által terjesztett nyavalyák megelőzését. Ezek a tevékenységek a kullancs belénk mászását - vagy ha ez már megtörtént, akkor lehetőleg a fertőző anyag szervezetünkbe jutását - hivatottak hárítani, tehát véghezvitelükkel az oltással ellentétben a többi betegség ellen is biztosítjuk magunkat.

Nem árt hosszú nadrágunkat betűrni a zokninkba, mert a kullancsok a közhiedelemmel ellentétben nem a fákon laknak, hanem a talajközeli növényzetben. Amikor épp nem vért szívnak, a bokrok és füvek nedvein tengődnek. Szeretik az árnyékosabb helyeket erdőt-mezőt egyaránt - sőt újabban urbanizálódnak, és városi parkokban is előfordulnak. A telet avar alatt töltik, az átmeneti évszakokban kell a leginkább számolni a lehetőséggel hogy ránk másznak, ha kiruccanunk otthonról.

A felnőttek elég, ha alsó testrészüket védik a ruházkodással, túl magasak ahhoz, hogy közvetlenül a felsőtestükre sodródjon egy kullancs. Állítólag - mivel az állatok puha bundájához szoktak a drágák - szívesebben másznak belénk, ha tréning, bársony vagy flanel van rajtunk, mintha kemény farmer lenne. Este azonban, mikor meztelen testünket átvizsgáljuk kullancsot keresve, mindenhova vessünk egy pillantást akkor is ha nem ültünk le a fűbe, mert a kullancs a hajlatokban szereti a leginkább szívni a vérünket, és nem átall felkapaszkodni rajtunk, miután sikeresen a lábunkra ugrott.

Ha valaki mégis sortban megy kirándulni, az jól teszi ha befújja magát valamelyik kullancsriasztó szerrel, és ha ezt sem teszi meg, akkor tényleg mindenképp nézesse át magát este valamelyik közelebbi hozzátartozójával. A levetett ruhában kóborló kullancsokat pedig nem árt kirázni. (Ezek az óvintézkedések akkor sem feleslegesek, ha ruhával, krémmel, vagy spray-vel védekeztünk.)

A Lyme-kór bemutatását még egy kicsit hátráltatva, de már a témára utalva, nem árt ha tudunk egy s mást magáról a csípésről is mielőtt megijedünk a bepirosodott bőrünktől. A kullancscsípés a rovarcsípésektől eltérően teljesen fájdalommentes, és - mint minden csípés - bepirosodik. Ha már egy ideje bennünk van, akkor legutóbb akkor vesszük észre mikor viszketni kezd.


1. Nem félünk a kullancstól
2. Árulkodnak a piros körök



Ilyenek vagyunk

Egy leopárd mintás sállal is hazavághatjuk az amúgy egészen előnyös szerkónkat. Az utcán láttuk.

Álmoskönyv: megmondjuk mit jelent az álmod

ABC sorrend »

Detektív-képző

Ha szeretnénk kideríteni férjünk megcsal-e, jelentkezzünk a Harriet Bond detektív-képző iskolába.



Add a startlaphoz
evomedia
Médiafigyelő - IMEDIA médiafigyelés