free html hit counter
 
Borsa.hu fooldal
KirakatHímtagKultúrtrippTárgyPúderÍz-iGalériák / Videók

Hobóval a bluesról

Szirmai Hedvig         Címkék: afroamerikai, blues, hobo, kialakulása, stílus 0 hozzászólás

Annak idején a fekete rabszolgák ezt énekelték a gyapotföldeken a tűz mellett, ma már fehérek is nyomják a kocsmákban. Harminc éve magyarul is létezik a blues.

Nem tudom, mikor találkoztam először Jimmy Hendrix vagy Eric Clapton zenéjével, de azt hiszem, valamikor a tinédzserkoromban lehetett. Nem nagyon foglalkoztam vele, mi is az a stílus, amit játszanak, nem is néztem utána, egyszerűen csak tetszett a zene, az előadásmód, a szövegek és a hangulat. Évekkel később a baráti körömben feltűnt valaki, aki soha sehova nem ment a herflije nélkül. Hogy őszinte legyek, nem tudtam, mit jelent a szó, egészen addig, amíg egy bulin meg nem láttam, ahogy szinte simogatja a szájharmonikáját, a sarokban kedvenc dalainak szólóit játssza, a többiek körülállják és tapsolnak neki. Sokszor papírt is tekert a hangszerre, hogy különleges legyen a hangzás.

Na, ő volt az, aki szülei ősrégi lemezjátszóján állandóan Muddy Waterst hallgatott, én meg ott ültem a szobában, és kész voltam. Hogy lehet, hogy ezt eddig nem hallottam? A Hoochie coochie man szinte himnuszom lett, nem indulhatott nap nélküle. És az, hogy Muddy Waters után a Led Zeppelin jött, már egyáltalán nem tűnt furcsának. Ma már tudom, a blues nem csupán zenetörténeti érdekesség, ahogyan a kezdetekkor Amerikában kezelték, és nem csak a rabszolgasorból állampolgárrá lett feketék életérzése, hanem a mai popzene alapja, olyan eszencia, amiből minden zenébe kell legalább egy kicsi. Mert nincsen házibuli a Light my fire vagy a Satisfaction nélkül, ahol a szerelmes párok a Love me do-ra vagy a Laylára borulnak össze. Ja, és a Led Zeppelin londoni koncertjére tavaly húsz perc alatt fogyott el az összes jegy az interneten...

Kedves, Borsaolvasó! Ismered a Kőbánya bluest? Táncoltál már félhülye állapotban a Pocsolyába léptemre? Hallottad már a Herfli Davidsont, Fekete Jenőt vagy Szabó Gábort? Énekelted már, hogy "Mata Hari szeress belém!"? Tudod, ki volt Radics Béla? És azt, milyen hangszeren is játszik Póka Egon vagy Tátrai Tibor? Sok kérdést lehetne még feltenni, de a válaszban mindig ott lesz a blues. Földes Lászlót mindenki csak Hobóként ismeri. Ő az a figura, aki harminc éve a blues-ban él, aki miatt mindenki fejből idézi a Hajtók dalát, és akinek köszönhetően a hetvenes évek óta magyarul is megszólal a blues. A legnagyobb klasszikusokat fordította le a mi szájízünk szerint, ezért ma már azt is tudjuk, hova indult fegyverrel a kezében az a bizonyos Joe. Hobo most a Borsaolvasókat igazítja el a blues nem is olyan egyszerű világában.

www.zenemagazin.com


Hobo: A blues afro-amerikai zene, amely az Egyesült Államok déli részén, Mississippiben, Luisianaban, a gyapotültetvényeken született, ahol az Afrikából behurcolt feketerabszolgák dolgoztak. Azért nem afrikai zene, mert a fehérektől átvett hangszerek használatával és annak ismeretében született. A behurcolt rabszolgák zenéje két irányba fejlődött. Az egyik a vallási-templomi zene, a gospel és a spirituálé, a másik a blues. Az afrikai hatásokat mindkettő őrzi. A blues egyben az afro-amerikaiak irodalmát is jelentette a XX. század kezdetéig, ugyanis a blues a magyar népballadákhoz hasonlóan gyakran elbeszélő jellegű volt, és ma is az. A blues a rabszolga-felszabadítás és a feketék északra vándorlása következtében terjedt el az Egyesült Államok keleti és középső területein, s a nagyvárosokban, például Chicagóban lett igazán jelentős. Ez volt a legerősebb faja, de számtalan stílusa volt, mind főleg fehérek által játszott. A 40-es években kialakult az elektromos nagyvárosi blues és a country blues, amely nem elektronikus hangszereket használt.

www.allaboutjazz.com, www.slidingdelta.com
 
Az első blues felvételek a washingtoni városi könyvtár néprajzi gyűjtéseként a 20-as években. A gramofon és a hanglemez megjelenése után születtek olyan blueslemezek, amelyeket milliós példányszámban adtak el. A fennmaradt szerzők között a leghíresebbek: Robert Johnson, Big Bill Broonzy és a Son House.  A dalok leginkább szájhagyomány útján terjedtek, így tanulták meg a fiatalabb muzsikusok, mint Muddy Waters vagy Howlin’ Wolf. Ők is a déli ültetvényeken tanulták be repertoárjuk legnagyobb részét a különböző vándorénekesek és együttesek hallatán.

A blues ritmusa
 
A bluesnak számtalan irányzata van, a leggyakrabb a 12 ütemes, háromakkordos ritmus jellemzi. A szövegformulában a második sor az elsőt ismétli, a harmadik sor pedig válaszol rá.
„Hey, Joe! Kezedben a fegyverrel mondd, hova mész?
Hey, Joe! Kezedben a fegyverrel mondd, hova mész?
Lelövöm az asszonyt, megyek, lelövöm őt.”
    (Robert Williams, Hobo fordítása)
 
A blues kezdeti időszakában nem csak hagyományos hangszereket használtak: a szájharmonika, a gitár, később a billentyű, a zongora, a nagybőgő, az ütőhangszerek mellett fontos szerepet játszott a mosófa, a különböző botok, az alligátor vagy a szamárállkapocs, az egyéb állati csontok és a selyempapírba csomagolt fésű.

Hobo szerint a legjobb bluesénekesek:

Muddy Waters
Howlin’ Wolf
Eric Burdon
Jack Bruce

 
A bluesnak irodalmi jelentősége is van, mert a dalokat sokszor le sem írták, így egy-egy témára, dallamra számtalan szövegváltozat maradt fenn az utókornak.
Howlin' Wolf például azt énekelte: "Van egy kis vörös kakasom", Mick Jagger ugyanezt így adta elő: "Egy kis vörös kakas vagyok", de Jim Morrisonnál ez a sor már így hangzik: "Én vagyok a kis vörös kakas".

A blues nyelvezete
 
A blues nyelve szleng, nem irodalmi nyelv, nem is az, amit az amerikai könnyűzene használ, hanem valami sajátosan néger dolog. Robert Johnson zenéjét szövegei és dallamai miatt az ördög zenéjének tartották. Ebbe az is belejátszott, hogy a blues gyakran szexuális játékokat alkalmazott a szövegekben és a zenékben is. Például az I’m a king bee, melyben a köpülésre utaló kifejezés is új értelmezést nyert. (Bár a mézet nem köpülik, ugye?)

A blues elterjedésébe besegített, hogy az akkori populáris zenének semmi köze nem volt a feketék kultúrájához. Saját szubkultúra alakult ki a bluesnak köszönhetően, s a zene hatására később versek, novellák, regények is születtek, hiszen a költészet és a zene szoros kapcsolatban állt egymással. A fájdalom, a megalázottság, az esélytelenség kifejezése párhuzamba hozható az ezekben az időkben gyűjtött magyar népballadákkal. A második világháború után Amerikában hirtelen nagyot változott a társadalom, és ezeknek köszönhetően fel is lehetett vállalni az újfajta néger zenéket, szövegeket. 

http://dailypop.wordpress.com, http://en.wikipedia.org 
 
Annak idején Elvis Presley is botrányhős volt, aki fehér emberként fekete bluest játszott. Ma már több fehér játszik bluest, mint színes. A fehérek vették át és vitték tovább a stílust, de eredeti bluestól távol esnek, s a nagy fehér veteránok kivételével senki sem követi a régi hagyományokat.

1. Hobóval a bluesról
2. A 60-as évektől a 90-es évekig



Ilyenek vagyunk

Egy leopárd mintás sállal is hazavághatjuk az amúgy egészen előnyös szerkónkat. Az utcán láttuk.

Álmoskönyv: megmondjuk mit jelent az álmod

ABC sorrend »

Megszületett...

A zeneiparnak új hercegnője lett: Beyonce és Jay-Z hétvégén világra jött kislányát máris mindenki imádja.



Add a startlaphoz
evomedia
Médiafigyelő - IMEDIA médiafigyelés