free html hit counter
 
Borsa.hu fooldal
KirakatHímtagKultúrtrippTárgyPúderÍz-iGalériák / Videók

Ha fél a kutyától a gyerek

pszichologus@borsa.hu         Címkék: gyerek, levél, pszichológus, szakértő, válasz 1 hozzászólás

A Borsa pszichológusa nem mondja meg a frankót, nem adja meg a tuti receptet gondjainkra. Viszont segít új szempontokat találni problémáink megoldásához.

pszichológus

Ajánló

BúvárKund Pszichológusként nem feladatom megmondani a frankót. Arra vállalkozhatom csupán, hogy segítek olyan új szempontokat találni, amelyek felől nézve kissé más megvilágításba kerülnek az említett problémák. BúvárKend kizárólag azokra a levelekre válaszol, amelyek egyben publicitást is kapnak az oldalon, ezek szerkesztett formában, név nélkül kerülnek ki az oldalra.

Szia!

A kislányom, Lili két és fél éves, és jó ötletnek tűnt egy kiskutya vásárlása, de most, hogy megvan a kutya, elég nehezen barátkozik meg vele. Körülbelül két hete van itt a kiskutya, még kicsi, és ugrál és "harapdál", rágcsál, gondolom, ez riasztja el Lilit. Eddig jól eljátszott az udvaron, de most állandóan mellettem van, szalad utánam, ha a  kutya is kint van, és állandóan azt figyeli, hol a kutya. Számomra irreálisnak tűnik ez a félelem, mert a kutya kistestű fajta, és még alig nagyobb egy tengerimalacnál, de egyébként, ha a kutya az ölünkben van, megsimogatja, és ő adja az eledelt neki.

Végül is én azt gondolom, hogy lassan megbarátkozik vele, de mi van, ha mégsem? Tengeri malacunk van, és azokkal nem volt semmi gond (mert ketrecben vannak), simogatta, és már fel is vette őket a kezébe.

Várom a válaszodat. K

öszönettel: Éva

Kedves Éva,

gondolom, nem kell ecsetelnem, hogy mennyire ellentmondásos a kétévesek világa. Egyfelől ez a dackorszak, a “mindent egyedül csinálok” időszaka, amikor egy szandál becsatolása is heves dührohamot válthat ki, mert a gyermek úgy érzi, hogy neki ugyan nem kell a segítségünk, egyedül is boldogul. Másfelől viszont – épp az autonómiáért való síkra szállással, a próbálkozásokkal összefüggésben – a kisgyerek itt szembesül igazán a saját törékeny képességeivel. Azzal, hogy ebben a világban ő még kicsi, és igyekezet ide vagy oda, bizony támogatásra szorul. Egyszerre szeretné egymaga “megvalósítani” az ötleteit/terveit, viszont el is kerülheti azokat a dolgokat, amelyekkel nem boldogul (így védve magát, illetve az önbecsülését a kudarctól).

Egy játékos, ugribugri kutya kiváló társ lehet idősebb korban, amikor a gyerek már nagyjából tisztában van a képességeivel (nem becsüli túl, de nem is becsüli alá azokat). Ugyanakkor egy kétévest, aki számára még ismeretlen az állat, könnyen megijeszthet a kiszámíthatatlanságával, fürgeségével, vagyis azzal, hogy a gyermek nem tudja, mit is kezdjen az újonnan előálló, változatos helyzetekben. Ilyenkor a szülőre van utalva: a felnőttek adhatnak számára mintát és útmutatást abban, hogyan is viselkedjen egy háziállattal (nyilván a ketrecben lévő, lomhább tengerimalacok, éppen a viselkedésük kiszámíthatósága folytán könnyeb pályának, biztonságosabbnak tűnnek – ugyanakkor idősebb korban épp a “nyugodtságuk” folytán válnak kevésbé érdekessé, unalmasabbakká, mint a kutyák).

Úgy gondolom, hogy ha nem jelent túl nagy megterhelést, haladjatok az eddig bevált úton. Ahogy a legtöbb “veszélyes” dolognál fontos, hogy a szüleivel együtt találkozzon vele a gyermek – ilyen például a tévé, vagy közelebbről a rajzfilmekben ábrázolt erőszak: az sem tökéletes megoldás, ha a gyerek sohasem lát ilyesmit; a legtöbb, amit tehetünk, hogy a gyerekkel együtt, a látottakat gyakran kommentálva ülünk a képernyő elé –, úgy a kutyával való biztonságérzet is a szülői minta követése nyomán alakulhat ki. Ha végképp nem sikerül elűzni a félelmet, esetleg el is ajándékozhatjátok az állatot (persze ügyelve arra, hogy ne azt érezze Lili, hogy miatta kellett elmennie a kutyának), aztán idősebb korban majd újból megpróbálhatjátok az állattartást (sőt, kisiskolás korban a gyerekek kimondottan követelik a kutyát-macskát, és a szobatakarítástól a hajnali sétáltatásig bármit megígérnek, csak hogy legyen valakijük, aki csakis az övék).

Remélem, sikerrel jártok, és Lili is élvezni kezdi a kutyával való együttlétet.

Üdvözlettel: Fiáth Tita
 



Ilyenek vagyunk

Egy leopárd mintás sállal is hazavághatjuk az amúgy egészen előnyös szerkónkat. Az utcán láttuk.

Álmoskönyv: megmondjuk mit jelent az álmod

ABC sorrend »

Detektív-képző

Ha szeretnénk kideríteni férjünk megcsal-e, jelentkezzünk a Harriet Bond detektív-képző iskolába.



Add a startlaphoz
evomedia
Médiafigyelő - IMEDIA médiafigyelés