free html hit counter
 
Borsa.hu fooldal
KirakatHímtagKultúrtrippTárgyPúderÍz-iGalériák / Videók

A gyerek kedvéért

Fiáth Tita         Címkék: gyerek, pszichológia, púder, szülő, válás 1 hozzászólás

Egy tönkrement kapcsolatban csak a gyerek kedvéért együtt maradni, nem igazán a legjobb döntés. "Jótettünket" élete végéig nyögheti a "bajoktól megóvott" gyerek.

A tudományos lélektan omnibusz-teszteknek nevezi azokat a kérdőíveket, amelyekbe minél többféle feladatot próbáltak besuvasztani - a névadó járműhöz hasonlóan - a készítők. Azt hiszem, a "gyerek kedve" is hasonló olvasztótégely: válásgyanú esetén a szeretőknek szánt koccoltató dumáktól, a kapcsolatfüggőség jótékony beburkolásán át, az önálló lakbérfizetéstől való rettegésig végtelen a szövegkörnyezet, ahol előfordulhat. Talán éppen csak a gyerek borul ki az önmosakodásra szánt fürdővízzel.



A "gyerek kedvének" mohó szájnyílását betömködhetjük ugyan Meki-szülinappal vagy fizetett Dzsabba-imitátorral való lézerkardvívással, ha a párhuzamos valóságsó-univerzumban a székletünket a nappali szőnyegére ürítvén hamupipőkésítjük a felmosószettel az ajtóban várakozó, megalázott hitvest (nem saját agymenés - egy erőszakot szenvedett nőket segítő egyesület konkrét példája a kismillióból).

De lehetünk hétköznapibbak is: gondos mamaként bioszendvicsekkel és Pi-vizekkel érkezünk az aquaparkba. Hullámfürdőzünk, Pilinszky gyerekverseket idézünk az óriáscsúszdán, rugalmasan idomulunk utódunk életkori sajátosságaihoz, ahogy azt az Amerikából rendelt fejlődéspszichó könyvekből elsajátítottuk. A férjünkhöz mindeközben a satnyuló izomzatának leszólásától eltekintve nem intézünk egy árva mondatot sem. A piknikkosárból nem kínáljuk, 50-es védőfaktorú krémünk alatt finoman megmosolyogjuk üszkösödő hátbőrét, és egyéb, hasonlóan szofisztikált módszerekkel taszajtjuk a családi élet perifériájára. A jó édesanyá(n)k! Tényleg elhisszük, hogy a gyermekünk az önfeledtségtől sikítozik a kismedencében?



Az ijesztő válási statisztikákat senki sem hizlalja szívesen tovább. A csonka családban felnövő gyermekek érzelmi labilitásáról, kötődési problémáiról, felnőttkori kapcsolati kríziseiről naponta indíthat folyóiratot egy-egy, a témabőségtől fellelkesült pszichológus kutató. Mégis, hogyan lehetséges, hogy a gyermekét naponta látogató elvált apa-haveromnak felváltva ugranak a nyakába az óvónők, hogy a kislányánál kiegyensúlyozottabbat még sohasem, pedig több évtizednyi a praxis a hátuk mögött? Az apával-anyával-újházzal felszerelkezett többiek viszont esetenként vasbaltával, dobócsillagokkal, nindzsamaszkokkal érkeznek a kisdedóvóba…

A gyermek fejlődéséhez elsősorban kiszámítható, megbízható környezetre van szükség (értsd: a hippikommunák szabadosságával szemben a babák bizony konzervatívak, szeretik az ismétlődő ritmusú, jól tagolt napokat, a kapcsolati stabilitást, az állandóságot). A "Nicht vor dem Kind!" típusú okosságok viszont épp a gyermeket körülvevő világba vetett bizalmat ássák alá. A kicsik a rejtőzködések hálójának középpontjában állva olyan környezetbe kerülnek, amelyben a mosolygó arcokhoz a szemek pengevillanásai rendelődnek hozzá. Ahol puha tónusban röpködnek a bazmegek.



Ahol a tejben-vajban fürdés közben valami mégis megkeseríti a napfény vagy a palacsinta ízét, mondjuk mert anyu érthetetlen módon végigszipogja a jamaicai dzsiptúrát. Magyarán: a gyermek egy olyan világba "vettetik bele", ahol semmi sem azonos azzal, aminek látszik. Az emberekkel szembeni kínzó bizalmatlanságtól a paranoid személyiségzavaron át a szkizofréniáig voltaképpen alkat kérdése, hogy ki, hol köt ki hasonló gyermekkori előzmények után.

1. A gyerek kedvéért
2. Ne áltassuk magunkat!



Ilyenek vagyunk

Egy leopárd mintás sállal is hazavághatjuk az amúgy egészen előnyös szerkónkat. Az utcán láttuk.

Álmoskönyv: megmondjuk mit jelent az álmod

ABC sorrend »

Detektív-képző

Ha szeretnénk kideríteni férjünk megcsal-e, jelentkezzünk a Harriet Bond detektív-képző iskolába.



Add a startlaphoz
evomedia
Médiafigyelő - IMEDIA médiafigyelés