free html hit counter
 
Borsa.hu fooldal
KirakatHímtagKultúrtrippTárgyPúderÍz-iGalériák / Videók

Durvulnak a hurrikánok

Borsa         Címkék: hurrikán, juhászárpád, púder, tornádó, vihar 0 hozzászólás

Nem sokat tudtunk a hurrikánokról, de kikérdeztük a témáról Juhász Árpádot. Jó és rossz hírünk is van: nálunk sosem lesznek, de a trópusokon durvulnak a hurrikánok.

Bár keresztnevükön szólítjuk őket és naprakész infókat kapunk arról, merre járnak, hol mit romboltak le, és mindez hogyan hatott a tőzsdére, mégis rá kellett jönnünk, hogy nem sok mindent tudunk a hurrikánokról, pedig az utóbbi években - főleg a New Orleanst leromboló Katrina óta mintha megszaporodtak volna az ezzel kapcsolatos hírek, sőt magyarországi forgószelekről is többször hallottunk. Juhász Árpád geológussal való beszélgetésünk során kiderült, tévedünk, amikor azt gondoljuk, hogy mostanában sokkal több a hurrikán, mint régen, csak a médiában az interneten való megjelenésük, és az amatőr mobilos felvételek szaporodtak meg a témában.



Azon nem csodálkozunk, hogy a hurrikánok sorra bekerülnek a híradókba, hisz jól passzolnak a nézőcsalogató, meghalt-megáradt-kiöntött-összeomlott tematikába, de annak, hogy gyakrabban hallunk róluk, az is lehet az oka, amit egyes tudósok – többek között Juhász Árpád is - már rég mondogatnak, hogy a globális felmelegedés hatására a hurrikánok erősebbek és pusztítóbbak, mint régen.

Ennek okairól majd egy kicsit később, először is tisztázzuk, mi a hurrikán. Juhász Árpádtól megtudtuk, hogy az indián eredetű szó jelentése nagy szél, és az olyan nagy sebességgel forgó, "utazó" szélrendszereket, trópusi ciklonokat nevezzük így, amelyek a Kis -és Nagy-Antillák térségében jönnek létre. A Ráktérítő és a Baktérítő között jönnek létre, minimum 26 fokos felszíni tengervíz hőmérséklet mellett. Azok a szelek számítanak hurrikánnak, amelyeknek sebessége több, mint 120 km/h. Ez a sebesség a pörgés sebességére vonatkozik, a hurrikánokat ugyanis - mint megtudtuk - egy másik sebesség is jellemzi, a forgó rendszer haladásának gyorsasága, ami átlagosan 40-50 km per óra szokott lenni.

www.essc.psu.edu

"A hurrikánok ezzel a sebességgel hatalmas távokat képesek bevándorolni, akár 1000 km-t is megtesznek" - mondja a geológus, és megadja arra is a választ, hogy mi okozza a mozgásukat. "A hurrikánoknak a föld forgása ad egy perdületet, tulajdonképpen kiforog alóluk a Föld, így haladnak északnyugati irányba. Pontos haladási irányukat azonban nehéz előre meghatározni, és sebességük is viszonylag kiszámíthatatlanul változhat. A meleg levegő felpörgeti, a hideg csillapítja őket. Például, ha nagyon felkavarják a tenger vízét, és az lehűti a szelet, akkor csökken az energiájuk, kisebb fokozatra kapcsolnak, de akkor is mindig csillapodnak, ha elérik a szárazföldet. Viszont a tenger felett felvett páramennyiség rendszerint ekkor hullik ki belőlük, ezért kíséri óriási felhőszakadás a hurrikánokat."

Arra, hogy a hurrikánok, hogy kapják a nevüket egy kis logikával is rá lehet jönni, hiszen, ha csak felidézzük, hogy, milyen neveket hallottunk az utóbbi hetekben – elsőként Gustav, majd Hanna, végül Ike – akkor kiderül, hogy abc sorrendben, férfi és női nevek váltakoznak. Internetes kutakodásunk során viszont kiderült, hogy ez nem mindig volt így. Az 1800-as években például még népszerűtlen politikusokról is elnevezték őket, aztán csak női neveket kaptak, a meteorológusok saját feleségük, lányuk, szerelmük neveit adták a pusztító viharoknak, később férfi neveket is használtak. Most a Meteorológiai Világszervezet hurrikántanácsa által kiadott névlista alapján kapják a neveket a már ismertetett rendszer szerint, az év első hurrikánja mindig A-betűs, majd női-férfi nevek jönnek alfabetikus rendben. Hat névlista van, tehát hat évente ismétlődhetnek a nevek, viszont az extra durva viharok neveit "befagyasztják".

www.wearefine.org

A tendenciákat elnézve, egyre több ilyen befagyasztott név lesz, mert az utóbbi időben megszaporodtak a különlegesen erős hurrikánok. Juhász Árpád ennek okaként egyértelműen a globális felmelegedést nevezte meg. "Mivel a tenger hőmérséklete magasabb és sokkal tovább marad meleg, ezért egyrészt a hurrikán szezon kitolódik egészen szeptemberig, vagy november közepéig, másrészt a melegebb hő, nagyobb energiát is ad nekik, így egyre gyakoribbak a nagyon nagy erejű hurrikánok."

A New York Times egy cikkéből kiderül, hogy ezt az elméletet sok tudós cáfolja, nem lát közvetlen összefüggést a felmelegedés és a hurrikánok erősödése között, sőt még azt sem mondanák biztosra, hogy valóban pusztítóbbak a hurrikánok most, mint régebben. Pedig a cikk beszámol egy új vizsgálatról, ami az 1981 és 2006 közötti időszakban keletkezett hurrikánoknak a műholdas adatait gyűjtötte össze és elemezte, és ami egyértelműen kimutatta, hogy bár a hurrikánok számában nem figyelhető meg növekedés, a tengerhőmérséklet emelkedésével párhuzamosan a hurrikánok sebessége is növekedett.

Érdekességek a hurrikánokról

A hurrikánok az északi féltekén az óramutató járásával ellentétes, a délin pedig vele egy irányban forognak.

A hurrikán és a tájfun elnevezés teljesen ugyanazt a jelenséget takarja, csak míg előbbi a Karibi térségben kialakult, utóbbi a Csendes-óceáni trópusi ciklonok neve.

Az atlanti térség legerősebb vihara a 2005-ös 320 km/h sebességgel hasító Wilma hurrikán volt, ami szerencsére a nyílt tengeren tombolt, így "csak" 62 áldozata volt.

A világon a legnagyobb szélsebességet az 1997-es Paka tájfun produkálta. A mérőműszer 380 km/h-t mért mielőtt összetört.

A legdrágább trópusi vihar a 2005-ös New Orleanst elpusztító Katrina volt, 75 milliárd dollárnyi kárt okozott.

A legtöbb - 500.000 fő - halálos áldozattal az 1970 novemberében az akkor még Kelet-Pakisztán nevű államra lecsapó Bohla ciklon járt. Mivel alig érkezett külső segítség, felkelés tört ki, ami szerepet játszott abban, hogy 1971-ben Kelet-Pakisztán Banglades néven kikiáltotta függetlenségét .


A tengerfelszín hőmérséklete az eltelt időszakban az átlagos 28,2 fokról 28,5 fokra nőtt, a hurrikánok átlagos sebessége pedig 225 ről 251 kilométer per órára emelkedett. Tehát nincs több hurrikán, de több a különlegesen pusztító hurrikán. Sokan ezt a vizsgálatot egyértelmű bizonyítékként kezelik, mint például Kerry A. Emanuel, a Massachusetts Insititute of Technology professzora, aki már 2005-ben kifejtette, hogy a globális felmelegedés növeli a hurrikánok intenzitását. Ám mások, például a National Hurricane Center tudósa, Christopher W. Landsea szkeptikusak. Azt mondja régebben eleve kevesebb műhold figyelte a térséget, ráadásul a 80-as évek hurrikán szempontból alapból csendesebbek voltak, míg most az átlagosnál aktívabb időszakuk van.

1. Durvulnak a hurrikánok
2. Hurrikán és tornádó nem ugyanaz



Ilyenek vagyunk

Egy leopárd mintás sállal is hazavághatjuk az amúgy egészen előnyös szerkónkat. Az utcán láttuk.

Álmoskönyv: megmondjuk mit jelent az álmod

ABC sorrend »

Detektív-képző

Ha szeretnénk kideríteni férjünk megcsal-e, jelentkezzünk a Harriet Bond detektív-képző iskolába.



Add a startlaphoz
evomedia
Médiafigyelő - IMEDIA médiafigyelés