free html hit counter
 
Borsa.hu fooldal
KirakatHímtagKultúrtrippTárgyPúderÍz-iGalériák / Videók

Becsületes művészet

Megyeri Nikolett         Címkék: kiállítás, mentális, művészet, őrült, sérült 0 hozzászólás

A Nemzeti Galéria tárlata nem beteg műveket, hanem művészi alkotásokat mutat be mentálisan sérült emberektől. Persze kérdés, hogy ma, mit nevezünk művészetnek.

Azt szokták mondani, hogy a zsenit és az őrültet egy hajszál választja el egymástól. Bár az a hajszál sokszor éppenséggel inkább összeköt, mert van úgy, hogy a művészi zsenialitás van előbb és az hozza magával az őrületet, és van, akiben az őrület ébreszti fel a művészt. Nem mindig lehet eldönteni, mi volt előbb. Egyáltalán megvan-e  egymás nélkül a kettő? És akiket bezártak, azokat vajon nem csak azért zárták-e be, mert akiknél a kulcs van, azok vannak többen? Belső utak képei - Art brut Ausztriában és Magyarországon címmel, a Magyar Nemzeti Galériában pszichiátriai intézetek lakóinak műveiből nyílt - a fenti kérdéseket is erősen feszegető - kiállítás. A sajtótájékoztatón jártunk.

Periférián

Az art brut, azaz nyers művészet kifejezést Jean Dubuffet francia festőművész használta először az 1940-es években, a társadalom perifériáján alkotók - pszichotikusok, csavargók és rabok - műveinek meghatározására. Ezekből az emberekből sok esetben éppen  marginális élethelyzetük szabadítja fel az önkifejezés vágyát, melynek nyomán alkotni tudnak. Persze önmagában ettől még nem válik belőlük művész. "Nem lehet azt mondai, hogy minden mentálisan sérült ember művész. Köztük is ugyanúgy lehet találni egy-egy tehetséget, mint az egészségesek között" - jegyezte meg a sajtótájékoztatón a kiállítás egyik kurátora, Angelica Bäumer, osztrák művészeti szakíró. 



A másik kurátor, Plesznivy Edit művészettörténész hozzátette, erre a kiállításra nem beteg képeket, hanem művészi értékkel bíró alkotásokat válogattak össze. Persze azt, hogy mit nevezünk művészetnek, ki a művész és egy alkotás mitől művészi, ma már nem lehet egész konkrétan definiálni. Ezt a kiállítás kurátorai is elismerték. "Százötven éve nincsenek kötelező definíciói annak, hogy mi a művészet. Nehéz megvonni a hátvonalat az autodidakta és professzionális művész között. Mindig az időfaktor az, ami eldönti, hogy kiből lesz nagy művész és kiből nem" - jegyezte meg Bäumer asszony.

Nem a piacra alkotnak

A kiállítás három egységből tevődik össze. Osztrák részről egy vándorkiállítás érkezett: 110 mű, melyeket 2006-ban, a Sigmund Freud év alkalmából gyűjtöttek össze Ausztria különböző pszichoszociális intézményeinek műhelyeiből.

A kiállításhoz kapcsolódó előadások

2008. október 2. csütörtök, 17 óra: "Képek mágiája, üzenetek a belső vadonból"
Dr. Danics Zoltán pszichiáter, pszichoterapeuta a művészetek lélektani hátteréről, a pszichés zavarok és a kreativitás kapcsolatáról, valamint az outsider művészetről

2008. október 9. csütörtök, 17 óra: "Művészet a kórházban" Dr. Kassai-Farkas Ákos pszichiáter a Nyírő Gyula kórházban folyó művészetterápiás gyakorlatról

2008. október 16. csütörtök, 17 óra: "Traumatikus élmények kreatív feldolgozása a képzőművészetben"
Dr. Gerevich József pszichiáter többek között Vincent van Gogh, Munch, Csontváry, Gulácsy, Magritte műveiről.

2008. október 29. csütörtök, 19 óra
Elek Szilvia: A varázsló kertje - dokumentumdráma Csáth Géza és Kosztolányi Dezső írásai nyomán

2008. november 4. kedd: Tudományos Konferencia
A Tudomány Napján a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Nemzeti Galéria kiállításhoz kapcsolódó tudományos konferenciát rendez.

Az előadások előtt 16 órától tárlatvezetések a Belső utak képei - Art brut Ausztriában és Magyarországon című kiállításban.


Ehhez hazai részről kapcsolódik egyrészt a budapesti Pszichiátriai Múzeum gyűjteményéből származó anyag: az 1910-es évektől napjainkig, évtizedenként egy-egy mentálisan sérült művész alkotásait válogatták be a kiállításra. Ezek az alkotók monogrammal szerepelnek, kivéve a 2000 utáni időszakot képviselő Ritter Gábort. A harmadik egységet - melyet a Magyar Nemzeti Galéria saját adattárából tett hozzá a tárlathoz - gróf Teleki Ernő rajzai teszik ki. A magyar arisztokratát az ötvenes években származása és politikai hovatartozása miatt a Duna-deltába deportálták. A kirekesztettség és fenyegetettség hatására - a mentálisan sérültekhez hasonlóan - terápiás céllal kezdett "vizuális naplót" rajzolni. Ebből emelték ki a kurátorok a legjelentősebbnek vélt alkotásokat.



Felvetődik persze a kérdés, hogy a mentálisan sérült alkotók művei nyújtanak-e egyáltalán mást, többet az egészséges - vagy legalábbis hivatalosan annak tartott - művészek alkotásaihoz képest. Nos, ahogy azt Angelica Bäumer megfogalmazta, a különbséget leginkább az jelenti, hogy a mentálisan sérültek a tudattalanjukat jelenítik meg műveikben. Mondanivalójukat nem analitikusan, nem valamiféle koncepció mentén rendezik, hanem egyfajta holisztikus világképet nyitnak meg előttünk. "Ezeket az embereket nem befolyásolja a piac, ennélfogva sokkal becsületesebbek, mint a piacra alkotó művészek."

Az esemény vége felé Beke László, a Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Kutatóintézetének igazgatója kért szót, hogy bejelentse, az MTA veszi gondozásba a lipótmezei elmegyógyintézet muzeális értékű gyűjteményét, melynek sorsa az intézet bezárása óta bizonytalan volt.

1. Becsületes művészet
2. Láttunk már betegebbet



Ilyenek vagyunk

Egy leopárd mintás sállal is hazavághatjuk az amúgy egészen előnyös szerkónkat. Az utcán láttuk.

Álmoskönyv: megmondjuk mit jelent az álmod

ABC sorrend »

Megszületett...

A zeneiparnak új hercegnője lett: Beyonce és Jay-Z hétvégén világra jött kislányát máris mindenki imádja.



Add a startlaphoz
evomedia
Médiafigyelő - IMEDIA médiafigyelés