free html hit counter
 
Borsa.hu fooldal
KirakatHímtagKultúrtrippTárgyPúderÍz-iGalériák / Videók

Kispéter Erika: A bántalmazott nők hálásak

Megyeri Nikolett         Címkék: címlap, erőszak, interjú, kispétererika, 0 hozzászólás

Ha egy nő vacsorát főz annak a férfinak, aki megverte őt, az nem logikus. Pedig sok nő tesz így, mert az erőszak az élete része. Kispéter Erika a változásért küzd. Interjú.

Minden nőnek jó esélye van arra, hogy élete során szemben találja magát az erőszak valamilyen formájával. Ha olyan szerencséje van, hogy nem bántalmazó családban nőtt fel és a partnere sem erőszakos, akkor még mindig ott a lehetőség, hogy a munkahelyén éri hátrányos megkülönböztetés amiatt, hogy nő. A társadalmi berendezkedés a férfiaknak kedvez, akikhez képest mi, nők külön "állatfajnak" számítunk. Vannak azonban nők, akik mindebbe nem hajlandóak belenyugodni és a nők elleni erőszakkal szemben fellépő szervezetek aktivistáivá válnak. Kispéter Erika is közéjük tartozik. Vele beszélgettünk.


Kispéter Erika

Borsa: - Ha abból indulunk ki, hogy patriarchális társadalomban élünk, akkor ma, Magyarországon mennyire van hátrányos helyzetben egy ember, csupán amiatt, hogy  nőneműnek született?

Kispéter Erika: -  A nők nem képeznek egységes társadalmi csoportot, még az országon belül sem. Különbségek vannak, attól függően, hogy mikor születtél, hol születtél és hol élsz. Egyáltalán nem mindegy, hogy kis faluban élo nő vagy, vagy nagyvárosi értelmiségi. Aztán erre jönnek még a további különbségek, például hogy valaki iskolázott vagy sem, a szépségideálnak megfelelő vagy esetleg van valamilyen testi fogyatékossága. A nem nagyvárosi, nem fehér, nem legalább középosztálybeli nőkhöz képest minden más nő hátrányból indul. Emellett a nők elleni erőszaknak is többféle megnyilvánulási formája van, ami hozzájárul a nők egyes csoportjai közötti különbségekhez.

- Például?
- Egyrészt a párkapcsolaton belül elszenvedett fizikai és lelki erőszak, amikor az a bizonyos hátrány valakinek az életét veszélyezteti. Mások gazdasági erőszak elszenvedőivé válnak. A nőket - megfelelő munkavállalói jogok híján - a munkahelyükön is hátrányos megkülönböztetés érheti, például úgy, hogy egy nőből, csak azért, mert nő, nem lehet igazgató, csak igazgatóhelyettes.



- Ezek szerint az erőszak valamilyen formájával szinte minden nőnek jó eséllyel szembe kell néznie élete során, ha nem a családjában, akkor a munkahelyén. Közben pedig a férfiak mintha egy választóvonal túloldalán állnának, általában az "erőszaktevő" szerepében. Jól érzem ezt? 
- Nulla éves korunktól tudjuk, hogy a nők és férfiak alapvetően különböznek egymástól. Valamelyik nap olvastam egy magazint, ahol külön horoszkóp volt nőknek és férfiaknak. A nőknek párkapcsolat, gyereknevelés, egészség, a férfiaknak autók, haverok, munkahely, politika. Vagy egy másik példa: tegnap este egy étteremben voltam, ahol a vécén az egyik ajtóra az volt írva, hogy ülve, a másikra, hogy állva. Jó, nyilván nem ettől lesz a társadalmi különbség, de ezek az apróságok is benne vannak.  A társadalmi rend arra épül, hogy a nők maradnak otthon a gyerekkel, a férfi pedig dolgozni jár, pénzt keres. De még ha mindketten dolgoznak is, ő keresi a több pénzt, neki lesz a több nyugdíja. A nagy projekt ennek a társadalmi rendnek a feszegetése és felbomlasztása.

- Ez kivitelezhető?
- Addig, ameddig főleg a nőket, azaz a kisebb hatalommal bíró csoportot érintik az ebből adódó problémák, addig sokan nem tartják ezeket fontosnak. Ha a nőket és a férfiakat nem radikálisan különböző embercsoportokként kezelnék, akkor ezek a problémák sokkal hamarabb felvetődnének.



- Vajon miért jellemző az - tisztelet a kivételnek -, hogy ha egy nőnek mégiscsak sikerül valamiféle hatalmi pozíciót szereznie, akkor ahelyett, hogy ezt kihasználva fellépne a nők érdekében, inkább igyekszik minél férfiasabban viselkedni?
- Azért, mert mire odáig eljut, úgymond férfias módszereket kell alkalmaznia. Ha egy nő a férfiakkal szeretne versenyezni, akkor jól kell delegálnia a hagyományos női feladatokat, viszont ha ezt megteszi, akkor már azzal vádolják, hogy nem foglalkozik a családjával, gyerekével. Sosem lehet elég jó. Ha például egy politikusnő úgy lép fel, mint egy férfi, akkor kimondják róla, hogy egy nőietlen sárkány lady, ha viszont nőiesen, akkor pedig azt, hogy rossz politikus.

- Azok alapján, amiket eddig elmondtál, a női érdekvédő szervezetekre rengeteg  feladat hárul. Egyáltalán van erre megfelelő kapacitás Magyarországon?
- Nos, eleve meg kell különböztetni a női szervezeteket. Vannak olyanok, melyek a tagságuk érdekeit képviselik és vannak kis tagságú, főleg emberi jogvédő szervezetek, akik nem csak a tagság érdekében lépnek fel, hanem általában a női jogokért. Emiatt az utóbbiakat érik is olyan vádak, hogy ez a tíz nő mit ugrál? Nyilván azért ugrál, hogy például azokat a nemzetközi egyezményeket, amiket a magyar állam aláírt figyelmetlenségből vagy jófejségből, azokat talán be is kéne tartani.



- Mik a legjelentősebb megoldandó problémák?
- Azokból van egy rakás. Alapvetően probléma van a törvényekkel. A legfrissebb távoltartási törvény például használhatatlan. Megmondtuk előre  - és nem csak a nőszervezetek - hogy az lesz, és valóban. Az akkori belügyminiszter, Lamperth Mónika be is látta az első év után, hogy a törvény nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Ebből mi következik? Semmi. Megy tovább változatlanul minden. 

- Ezek szerint a női szervezetek munkája nem hoz érdemi változásokat?
- De igen, csak nagyon lassan. Minden kis dologért hosszú ideig kell küzdeni, de vannak eredmények.

- Említenél néhányat?
- Budapesten szeptembertől van kisgyerekes bérlet és ez például annak köszönhető, hogy nőszervezetek addig mentek, ameddig el nem érték. De nem olyan régen elérték azt is, hogy mostanra vannak olyan döntési helyzetben lévő rendőrök, akik együttműködnek a női jogvédőkkel. Ez odáig vezetett, hogy az ügyeletes tisztek már kapnak képzést a párkapcsolati erőszakról. Én, aki pesszimista vagyok és türelmetlen, azt mondom, hogy úristen, ez nagyon lassú folyamat, míg egy barátnőm például azt, hogy tök jó, hogy eddig már jutottunk és örülni kell neki. És valóban.

Kispéter Erika

Született: 1972, Dunaújváros
1986-1990 Radnóti Miklós Gimnázium, Szeged
1990-96 József Attila Tudományegyetem, Szeged.
1996-97 London. Nyelvtanulás és munka
1997 Angol nyelvtanári képesítés
2005- Közép-európai Egyetem, Budapest Gender Studies MA és PhD hallgató

Munkahelyek:
1997-2004 International House Nyelviskola, Budapest
2002 óta több nők elleni erőszakkal foglalkozó szervezetben, így a NANE Egyesületben, a Patent Egyesületben dolgozott.
Jelenleg az Inter Alia Alapítvány aktivistája. Szabadidejében a Lelenc kutyamentő Egyesület kutyáival foglalkozik. 


- A női jogvédő szervezetek fontos feladata a bántalmazott nők közvetlen segítése is. De mennyire mernek az érintettek segítséget kérni?
- Sok nő nem mer a rendőrséghez fordulni és teljes joggal nem mer. Mert az a nő, aki együtt él egy bántalmazó férfival és a lakásrezsije magasabb, mint a havi fizetése, az nagyon helyesen méri fel, hogy egyedül, vagy a gyerekeivel éhen halna. Ezért inkább azt választja, hogy elviseli az erőszakot, de van hol élnie, van mit ennie és a gyerekeit el tudja küldeni az iskolába. Tőlünk azonban kérhet segítséget akkor is, ha még nem áll készen a kapcsolatból való kilépésre.

- Ha egy ilyen, meglehetősen lehetetlen helyzetben lévő nő mégis segítséget kér, mit tudsz neki tanácsolni?
- Ez nagyon függ attól, hogy ő éppen akkor hol tart. Az erőszak megtöri az embert.  Vannak olyanok, akiket vert az apjuk, aztán pedig ver a férjük és nem volt soha lehetőségük megtapasztalni, hogy milyen az, amikor nincsenek akut veszélyben és nem érzik át, hogy senkinek nincs joga őket bántalmazni, megerőszakolni, mert egyszerűen ez az életük. Ők már nem biztos, hogy azt teszik, ami szerintünk logikus lenne. Mert ha mondjuk egy nőt megver a férje, akkor ugye az lenne a logikus, hogy nem is akarja látni, nemhogy utána még vacsorát főzzön neki vagy lefeküdjön vele. De mégis vannak nők, akik ezt megteszik. Ők már egészen más dimenzióban mozognak. Ezért van értelme minél hamarabb segítséget kérni, amikor még vannak saját erőforrásai. A saját hajánál fogva senki nem tudja magát kiemelni, kell neki a támogatás.



- Ez a támogatás egy női jogvédő szervezet részéről miben nyilvánul meg?
- Az információ a legfontosabb. Az első lépés a tudatosítás, hogy ami vele történik, az erőszak, az nincs rendben. Joga van ahhoz, hogy úgy éljen, hogy ne kelljen rettegnie. Sokan mondják, hogy amikor ez tudatosodott bennük ez, akkor indultak el a kilépés felé. Ezek után persze még hónapokig kell dolgozni azon, hogy a bántalmazott nő elhiggye magáról, hogy ő nem ezt érdemli és ha elhagyja a pasiját, akkor egyrészt, az nem öli meg, másrészt lehet neki még ennél jobb élete.

1. Kispéter Erika: A bántalmazott nők hálásak
2. A férjem megcsap



LÉGY TRENDI!

Abercrombie@Fitch, Hollister, Stance, Oakley márkák webáruháza

Ilyenek vagyunk

Egy leopárd mintás sállal is hazavághatjuk az amúgy egészen előnyös szerkónkat. Az utcán láttuk.

Álmoskönyv: megmondjuk mit jelent az álmod

ABC sorrend »

Detektív-képző

Ha szeretnénk kideríteni férjünk megcsal-e, jelentkezzünk a Harriet Bond detektív-képző iskolába.



Add a startlaphoz
evomedia
Médiafigyelő - IMEDIA médiafigyelés