free html hit counter
 
Borsa.hu fooldal
KirakatHímtagKultúrtrippTárgyPúderÍz-iGalériák / Videók

Az olcsó divat ára

Borsa         Címkék: divat, gyors, kirakat, olcsó, ruha 5 hozzászólás

A harmincas nők a legnagyobb divatfogyasztók, átlagban egy nő évente harmincöt kiló ruhát dob ki. Ki gondolná, hogy a gyors divat, nagy környezet rombolást jelent.

A fast fashion, azaz a gyors divat kultúrája arra ösztönöz, hogy gyakran szabaduljunk meg az új, olcsó cuccok javára a régebbi, akár csak párszor viselt holmijainktól, egyrészt mert azok hamar tönkrementek, másrészt mert máris kimentek a divatból. Eközben talán eszünkbe sem jut, hogy ez is - mint annyi minden - károsítja a környezetet.

 

Egy éven belül kidobjuk

A statisztikák szerint a harmincas évik elején járó nők a legnagyobb divatfogyasztók. Ez a korcsoport átlag 35 kilogramm textíliát vásárol össze egy évben, melynek a döntő részét ruhák teszik ki. Ezeknek a nagy részét egy éven belül vagy kidobják, vagy szekrények mélyére száműzik és csak egy kis mennyiség az, mely újrahasznosításra kerül vagy jótékony célokra adományozzák.

A fast fashion

A fast fashion, azaz gyors divat cégek a méregdrága dizájner-holmik gyenge minőségű anyagokból készült másolatait dobják piacra olcsón, maximum hat héttel azután, hogy az eredeti trend a kifutókon megjelent.

A modellekből viszonylag kis szériák kerülnek a boltokba, hogy azok hamar elfogyjanak és két-három hetente cserélődhessen az árukészlet. Ennek hatására a vásárlók ezeket a boltokat gyakrabban látogatják és gyorsabban döntenek egy-egy darab megvásárlása mellett, hiszen legközelebb már jó eséllyel nem lesz belőle.

A fast fashion ágazat megalapítója és máig is egyik legjelentősebb szereplője az 1947 óta működő, svéd Hennes&Mauritz. Jelenleg 34 országban, közel 1500 üzletük van és 68 000 alkalmazottjuk.


A gyors divathoz igen könnyen hozzá lehet szokni. Az olyan fast fashion cégek, mint például a hazánkban is jelen lévő H&M, Zara, vagy az egyelőre csak külföldön működő Topshop, Primark és társaik, rendkívül sikeresek. Az árak ezeknél a márkáknál a 2003 és 2007 közötti időszakban átlag tíz százalékkal estek, ami persze tovább generálta az amúgy sem szerény vásárlási kedvet. Ahhoz pedig, hogy az új ruháknak meglegyen a helye, évente kétmillió tonna textíliát dobunk el.

www.nytimes.com

A divatipar egészen sokáig ügyesen elkerülte, hogy a különféle környezetvédelemmel kapcsolatos kritikák célkeresztjébe kerüljön, nem beszélve az egyéb ágazatokban tapasztalható igen szigorú szabályozásokról. Míg például a háztartási gépek gyártóinak már jó ideje rengeteg környezetvédelmi előírást be kell tartaniuk, addig a divat moguljai mintha csak megbabonázták volna a szabályok megalkotóit, hogy a fast fashion virágzásának ne szabhassanak érdemben határt.

Ám amikor a DEFRA elemezni kezdte az eldobott textíliák környezetre gyakorolt hatását, egyszeriben kiderült, hogy a "McFashion" "egy éjszakás" pólói és farmerjai hárommillió tonna széndioxid kibocsátásáért lettek felelősek. Még azok közül is, akik korábban azt mondogatták, hogy a Primark az új Prada, sokan átálltak az investment dressing  - azaz a "fektess be az öltözködésedbe" -  álláspontjára, vagyis, hogy vásárolj inkább drágább holmikat és viseld őket tovább. A világ egyik vezető divatlapja, a Harper’s Bazaar Gucci or Gas? címmel jelentetett meg egy írást, melyben szintén ebbe az irányba igyekeznek terelgetni a fogyasztókat.

Mindazonáltal, ahhoz, hogy a káros folyamat valóban megfordulhasson, nem csak a  fogyasztóknak, de magának a divatiparnak is lépnie kell. A divat alapvetően a találékonyságról és az újításokról szól, ha pedig ez valóban így van, akkor itt a lehetőség az ipar számára, hogy ezt meg is mutassa, mint ahogy van is már néhány ilyen kezdeményezés.

http://fashionista.com, http://picasaweb.google.com

Phil Peterson a Marks&Spencer egyik menedzserének ötlete alapján létrehozták például az ecotextile.com weboldalt, ahol az emberek egy kalkulátor segítségével felmérhetik, hogy a jelenlegi gardróbjuk mennyi környezeti kárt okozott illetve ennek nyomán alakíthatják a jövőbeli fogyasztásukat, környezettudatosabban. A Londoni Divatfőiskola  pedig megalapította a Fenntartható Divat Centrumot, ahol a leselejtezett ruhák és kiegészítők újrahasznosításának különféle technikáit oktatják.

Gazdasági hatás

A gyors divat-ipar persze gazdaságilag is érezteti a hatását. Hiszen például Kínában, a “világ varrószobájában” már így is 50 százalékkal emelkedtek a munkabérköltségek az elmúlt néhány évben. Nem beszélve arról, hogy a fast fashion erősen függ a szuper olcsó poliészter és pamut előállításától, ez a két anyag pedig a világ ruhaanyag-termelésének 80 százalékát teszi ki. A kőolajtermelés hanyatlásával a poliészter árai emelkednek, míg a pamut előállításához elengedhetetlen a megfelelő mennyiségű csapadék, melyből azonban hiány van. Mindehhez jönnek még a Chuppie-k - a kínai yuppie-k - akik egyre inkább maguknak akarják a fast fashion piacot és ezért vonakodnak exportálni.



Az olcsó és gyors divat fenntarthatósága tehát egyre nehezebbé válik. Példának ott a spanyol Zara áruházlánc, akiknek ahhoz, hogy szokásukhoz híven heti két új ruhaszériát piacra tudjanak dobni, meg kell oldaniuk a gyors szállítást. Egy standard ruhás konténer elszállítása a gyártási helyről, Shanghaiból az értékesítési helyre, Amerika keleti partjára jelenleg 8000 dollárba kerül, míg néhány hónappal ezelőtt még csak 3000 dollár volt, azonban azóta az üzemanyagköltségek megemelkedtek. Ilyen tendenciák mellett a gyors divat akkor lesz fenntartható, ha lokalizáltabbá válik, azonban akkor le kell mondani az olcsó ázsiai munkaerőről. Ha viszont arról nem mondanak le, a szállítást kell olcsóbban megoldani, ami persze azt jelenti, hogy lassabb lesz. Tehát hosszútávon vagy lassú és olcsó vagy gyors és drága divat válik a jelenlegi gyors divatból.

Persze a gyors divatot nem érdemes gyászolni. Hiszen ha szépen lassan kimúlik, kreativitással kell kitölteni a helyén keletkezett űrt. Ez pedig olyan forradalmi változást hozhat a divatban, mint annak idején a miniszoknya.

Forrás: Guardian



Ilyenek vagyunk

Egy leopárd mintás sállal is hazavághatjuk az amúgy egészen előnyös szerkónkat. Az utcán láttuk.

Álmoskönyv: megmondjuk mit jelent az álmod

ABC sorrend »

Fenék-tömés

Ha már a fenekünk méretével sem vagyunk elégedettek, mindössze 18 000 forintért miénk lehet egy fenék-tömés.



Add a startlaphoz
evomedia
Médiafigyelő - IMEDIA médiafigyelés