free html hit counter
 
Borsa.hu fooldal
KirakatHímtagKultúrtrippTárgyPúderÍz-iGalériák / Videók

Az erőszak mint tradíció

Borsa         Címkék: erőszak, jog, , pakisztán, púder 0 hozzászólás

A pakisztáni nőket a tradíciók nevében bántalmazzák, pedig csak alapvető jogaikhoz ragaszkodnak. A politikusok nem lépnek közbe, sőt asszisztálnak az erőszakhoz.

Múlt hónapban egy országgyűlési képviselő felállt a pakisztáni parlamentben és bejelentette, hogy öt nő és két férfi meggyilkolása egy Baluchi faluban, a tradíciók alapján megengedhető volt. Még szörnyűbbé teszi a helyzetet, hogy a bejelentést a parlament hallgatólagosan elfogadta. Ilyesmi nem történhetett volna meg pakisztáni függetlenség első évtizedeiben. De hol vannak most a szókimondó politikusok és - főleg - politikusnők? Ki harcol az igazságért és a haladásért? A Guardian riportja ezekre a kérdésekre keresi a választ.

Tisztában voltak a hatalmukkal

"Az ötvenes évek Pakisztánjában nőttem fel, abban a miliőben, mint Benazir Bhutto. Akkoriban a nőknek mind a politikában mind az önkéntes szektorban határozott elképzeléseik voltak arról, hogyan kellene irányítani az országot és ezeknek az elképzeléseknek hangot is adtak." - számolt be tapasztalatairól a Guardian szerzője, Shahrukh Husain.



Az édesanyja az önkéntes közszolgálat területén tevékenykedett és azok között volt, akik elérték, hogy családjogi és örökösödési kérdésekben a nők javára módosítsák a törvényeket. Nagynénje parlamenti képviselő volt, míg a nagymamája testvére a provinciális gyűlés tagja. Husain szerint a nők akkoriban tisztában voltak a hatalmukkal. Fáradhatatlanul küzdöttek azért, hogy egy liberális, haladó nemzet alapjait fektessék le.

Benazir Bhutto

Pakisztáni politikus, az első nő, akit megválasztottak egy korábbi gyarmat mohamedán állam miniszterelnökének. Ezt a posztot kétszer is betöltötte: először 1988-ban, de 20 hónappal később Gulám Iszhák Hán akkori elnök korrupciós vádakkal távozásra kényszerítette. 1993-ban újraválasztották, de 1996-ban a korábbihoz hasonló vádakkal Fárúk Legári elnök mozdította el.

1998-ban Bhutto önkéntes száműzetésbe vonult Dubaiba, ahonnan 2007. október 18-án tért vissza Pakisztánba, miután megegyezésre jutott Pervez Musarraf tábornok-elnökkel, aki amnesztiát adott neki, illetve elejtették az ellene felhozott vádakat. A béke az aktuális elnökkel három hétig sem tartott: november 3-án Bhutto bírálta Musarrafot, amiért az szükségállapotot vezetett be. November 9-én Musarraf parancsára házi őrizetbe helyezték.

2007 végén esélyes elnökjelöltként egy öngyilkos merénylet áldozata lett. Korábban két bátyját is megölték, édesapját pedig, aki elnök és miniszterelnök is volt, kivégezték.


Pakisztán alapítója, Muhammad Ali Jinnah egykor ezt mondta: "Egyetlen nemzet sem ragyoghat dicsőségben addig, ameddig a nők nem egyenrangúak. Ördögi szokások áldozatai vagyunk. Emberiség elleni bűntett, ha a nőket úgy zárjuk a házaink falai közé, mintha rabok lennének. Nincs mentség azokra a szánalmas körülményekre, melyek között a nőknek élniük kell." Jinnah és lánytestvére, Fatima példát mutattak azzal, hogy a politikai nagygyűléseken  együtt jelentek meg, egy alkalommal pedig a Fatima ott ült bátyja mellett a pakisztáni törzsfőnökök gyűlésén is.

www.shahrukhhusain.com, www.storyofpakistan.com, http://en.wikipedia.org

Rana Liaquat Ali Khan, a nőügy egy másik korai úttörője arra bátorította a nőket, hogy tanuljanak ápolónőnek, hogy válságos időkben mozgósíthassák őket. Amikor azzal vádolták, hogy mindezzel félrevezeti a nőket, férje, a miniszterelnök ekképpen védte meg: "Hová vezette a feleségem a pakisztáni nőket? Szerencsejáték-barlangokba? Nem. Kórházakba vezette őket, hogy nővérekként dolgozhassanak." Liaquat Ali Khan később egyike lett Pakisztán első női nagyköveteinek az 1950-es években.  A nyolcvanas években aztán felszólalt Zia Ul-Haq tábornok ellen, amikor az törvényeket fogadott el, melyek azokat a nőket sújtják, akik megsértették az Iszlám tanításait.

Fatima Jinnah 1965-ban elindult az elnökválasztáson Ayub Khan ellen. Éppen, hogy elveszítette a választást, viszont nyert valami sokkal fontosabbat: egy fatvát, mely lehetővé teszi a nőknek, hogy megszerezzék az ország első pozícióját.

A fatva

A fatva arab szó. Az iszlám vallásban vallásjogi döntést jelent olyan esetben, mikor egy konkrét hitelméleti vagy vallásgyakorlati kérdésre nincs válasz sem a Koránban, sem a hadíszokban, sem a muszlim tudósok közmegegyezésében, az idzsmában. A fatvát egy arra képzett személy, a mufti hozza. Manapság fatvatanácsok is működnek.


A hatvanas években a nők már abban a tudatban nőhettek fel, hogy nem kellett úgy érezniük, hogy a nemük bármiben is gátolná őket. Persze naivitás volna azt állítani, hogy ez minden pakisztáni nőre igaz volt. De az ajtók legalább már nyitva álltak.

1. Az erőszak mint tradíció
2. Félholtra vert nők



Ilyenek vagyunk

Egy leopárd mintás sállal is hazavághatjuk az amúgy egészen előnyös szerkónkat. Az utcán láttuk.

Álmoskönyv: megmondjuk mit jelent az álmod

ABC sorrend »

Detektív-képző

Ha szeretnénk kideríteni férjünk megcsal-e, jelentkezzünk a Harriet Bond detektív-képző iskolába.



Add a startlaphoz
evomedia
Médiafigyelő - IMEDIA médiafigyelés