free html hit counter
 
Borsa.hu fooldal
KirakatHímtagKultúrtrippTárgyPúderÍz-iGalériák / Videók

Nobel-kisokos

Borsa         Címkék: díj, elismerés, információ, irodalmi, nobel 0 hozzászólás

Idén a Svéd Akadémia Jean-Marie Gustave Le Cléziót nevezte meg, mint az idei irodalmi Nobel-díj nyertesét. A Nobel-díjjal kapcsolatban sok tévhit él. Tisztázzuk.

Azt tudjuk, hogy a Nobel-díj az egyik legmagasabb presztízsértékű tudományos és irodalmi kitüntetés, azzal is tisztában vagyunk, hogy Alfred Nobel alapította, de hogy pontosan kik is kaphatják meg ezt a díjat, mi alapján dönt az akadémia, és ezek után mi lesz a díjazottakkal, az már kevésbé világos.

Segítünk egy picit, mert a közhiedelemmel ellentétben nem létezik "minimum 10 féle" Nobel-díj, nem lehet szavazni a jelöltekre, és visszamenőleg nem osztogatnak díjakat. Aprócska és reprezentatívnak egyáltalán nem nevezhető közvélemény-kutatásunk eredménye az lett, hogy a többségünk bár tisztában van az alapokkal, pontosan nem tudja, hogy ki, mikor, hogyan kaphat ilyen mértékű kitüntetést. 

 

http://brilliantgem.blogspot.com, www.dkimages.com
Alfred Nobel és a Nobel-plakett


Tegyük helyre akkor a dolgokat; a Nobel-díjat egy svéd kémikus, feltaláló és iparmágnás, Alfred Nobel alapította, aki ezen utóbbi tevékenységéből származó vagyonát ajánlotta fel az utókor tudományos ösztönzése céljára. 1895. november 27-én keltezett végrendeletében úgy határoz, hogy vagyonának kamataiból minden évben részesedjen az a személy, aki a fizika, kémia, fiziológia és orvostudomány, az irodalom, és a béke frontján a legtöbbet tette. Ez tehát összesen 5 darab díj évente, nem pedig "minimum 10", mint ahogy azt elég sokan gondolták megkérdezettjeink közül.

Idézet a végrendeletből:
"Hátramaradó vagyonom egészét a következőképpen kell kezelni: a végrendeleti végrehajtóim által biztos értékpapírokba fektetett tőke egésze képez egy alapot, amelynek kamatait évente azok között osszák ki díjakként, akik a megelőző évben a legnagyobb szolgálatot tették az emberiségnek. A jelzett kamatokat öt egyenlő részre kell felosztani, amelyeket azután a következőképpen kell megosztani: egy részt annak a személynek, aki a legjelentősebb felfedezést tette a fizika területén; egy részt annak a személynek, aki a legjelentősebb felfedezést tette a kémia területén; egy részt annak a személynek, aki a legjelentősebb felfedezést tette az élettan, illetve az orvostudomány területén; egy részt annak a személynek, aki az irodalom területéhez a legkiválóbb idealisztikus beállítottságú alkotással járult hozzá; egy részt pedig annak a személynek, aki a legtöbbet, illetve a legjobbat tette a nemzetek közötti barátság ügyéért, az állandó hadseregek megszüntetéséért, illetve csökkentéséért, a békekongresszusok megrendezéséért és elősegítéséért."

 

A másik igen gyakori közhiedelem a közgazdasági Nobel-díjra vonatkozik, ilyen ugyanis nincsen, amit ezzel kevernek sokan, azt Alfred Nobel-Emlékdíjnak nevezik. Ezt a nobeli kiegészítést a Svéd Bank (Sveriges Riksbanks) kezdeményezte 1968-ban, melyet végül a Nobel Alapítvány is elfogadott. Így lett a díj hivatalos neve: Sveriges Riksbanks pris i ekonomisk vetenskap till Alfred Nobels minne (a Svéd Bank Közgazdaságtudományi Díja Alfred Nobel emlékére), tehát nem hivatalos Nobel-díj, bár közgazdasági, az tény.

Egy másik szintén népszerű félreértés a díjazás mikéntjére vonatkozott; volt, aki szerint a díjazottak szobrot kapnak valami frekventált köztéren, de pénzt nem, és volt, aki úgy gondolta, hogy a Nobellel díjazottak életük végéig évi juttatási csomagot kapnak. A helyes "megfejtés" az egyszeri pénzbeli juttatás, ami nem kevesebb, mint körülbelül egymillió dollár (azaz nagyjából 220 millió forint). Jean-Marie Gustave Le Clézio az idei irodalmi győztes, akit "új kiindulási pontok, költői kalandok, érzéki extázis szerzőjének, az uralkodó civilizáció feletti és alatti emberség kutatójának" aposztrofált az Akadémia, a hírek szerint kereken egymillió eurót kaszált - az majdnem 1,3 millió dollárban mérve.

 

www.ambafrance-cn.org, http://hu.wikipedia.org

De természetesen nem a pénz itt a lényeg, hanem az elismerés, bár ebben is megoszlanak a vélemények, amikor ugyanis arra kértük gyanútlan alanyainkat, hogy soroljanak fel legalább 3 irodalmi Nobel-díjast, akkor a többség Kertész Imre neve után megtorpant. Ez pedig remek példa arra, hogy valójában mekkora presztízs a Nobel. Nagy, ez kétségtelen, de nem jár együtt automatikusan az ismertséggel, és a széles körben való ismertség sem hozza magával a Nobelt. De akkor milyen alapon válogatják őket? Nos, az irodalmi díj esetében annak a szerzőnek ítéli oda a Svéd Akadémia, "aki az irodalom területéhez a legkiválóbb idealisztikus beállítottságú alkotással járult hozzá". Itt általában nem egy konkrét munkáról van szó, hanem egy egész életműről, bár a döntés indoklásában nem ritkán szerepelnek konkrét alkotások is. 

 

www.rambhai.com, http://hu.wikipedia.org, http://thewagglearena.files.wordpress.com,

Fontos még, hogy Nobel-díj csak élő, természetes személyeknek ítélhető oda, így lehet, hogy az irodalom esetében például sem Tolsztoj, sem Ibsen, sem Brecht, sem Csehov, sem Kafka, és még jó páran nem kaptak Nobelt. A mai napig rengeteg vád éri a döntőbizottságot, miszerint nem irodalmi szempontok, hanem politikai alapokon ítélkeznek...

Persze az irodalomnak sem az ismertség a legfőbb mércéje, de azért elgondolkodtató, hogy miért él oly kevés Nobel-díjas irodalmár a köztudatban. Bár ez az egyéb kategóriákban kitüntetettekre is vonatkozik, ott azonban már könnyebb volt megneveztetni 3 díjazott személyt. A legtöbb megkérdezett Teréz anyát, Szent-Györgyi Albertet, Wilhelm Conrad Röntgent, Albert Einsteint és Nelson Mandelát hozta fel példának, persze azért itt is puffogtak rendesen a téves találatok.

 

www.svenskaakademien.se
A 2007-es bizottság egy kis magánbeszélgetésen


Csak érdekességként megemlítenénk azt is, hogy míg minden egyéb díjról a már emlegetett Svéd Királyi Tudományos Akadémia dönt, addig a Nobel-békedíj Oslóban kerül kiosztásra, és a Norvég Nobel Bizottság dönt róla, továbbá ez az egyetlen, ahol szervezetek, bizottságok, alapítványok is lehetnek a díjazottak között.

 

http://hu.wikipedia.org

Nobel Intézet, Oslo


A jelölés menetéről annyit érdemes tudni, hogy bárkit lehet jelölni a tudományos vagy irodalmi munkájára hivatkozva, természetesen a "bárkit" értelmezzük a logikus szűk keretek között. A jelöltek listája azonban titkos, sőt, 50 kerek évig az. A Nobel-díjak jelölésével és odaítélésével kapcsolatos dokumentumok archívumát ennyi időre teljesen elzárják a nyilvánosság elől, így adataink csak az 1958 előtti jelöltekről lehetnek. Ez néha egészen megnyugtató, mert gondoljuk csak el nagyanyáink arcát, akik például az 1939-es béke-jelöltek között meglátták volna Adolf Hitler nevét. Ez nem vicc, bár még ugyanabban az évben vissza is vonták, de így is sokkoló hatású. De emlegethetnénk Sztálint vagy Mussolinit is, akik szintén szerepeltek egy jelölteket feltáró adatbázisban.


Mindent összegezve tehát elmondhatjuk, hogy nem sokat tudunk a Nobel-díjak történetéről, reméljük ez a cikk csöppet helyrerázta a fejünkben a dolgokat. Jean-Marie Gustave Le Clézio pedig annyit mindenképpen megérdemel, hogy kíváncsiságból rákeressünk a könyvtárban, vagy a könyvesboltokban is akár, mert állítólag mind az öt(!), Magyarországon már kiadott könyvét újra megjelenteti majd az Európa Könyvkiadó.
 



Ilyenek vagyunk

Egy leopárd mintás sállal is hazavághatjuk az amúgy egészen előnyös szerkónkat. Az utcán láttuk.

Álmoskönyv: megmondjuk mit jelent az álmod

ABC sorrend »

Megszületett...

A zeneiparnak új hercegnője lett: Beyonce és Jay-Z hétvégén világra jött kislányát máris mindenki imádja.



Add a startlaphoz
evomedia
Médiafigyelő - IMEDIA médiafigyelés