free html hit counter
 
Borsa.hu fooldal
KirakatHímtagKultúrtrippTárgyPúderÍz-iGalériák / Videók

Csak semmi szex!

Borsa         Címkék: besorolás, erkölcs, eszköz, korhatár, mozi 0 hozzászólás

A mai szemnek a mozifilmek természetes kísérője a számozott karika, ami a korhatár-besorolás eszköze. Akár hasznos is lehet, de nem árt kicsit mögé nézni sem.

Ezek a kis számozott körök, egyéb helyeken betűk, idén novemberben töltötték be 40-dik életévüket. Az egész számozós hercehurcát Jack Valentinek köszönhetjük, aki az Amerikai Filmszövetség, az MPAA - Motion Picture Association of America - elnöke volt 1966 és 2004 között, és 1968. november elsején életbe léptette a filmszövetség korhatár-besorolási rendszerét. 

 

http://reporter.blogs.com, http://thevelvetfoghorn.com

 

Azonban nem ez volt az első korlátozó rendelkezés a filmek terén Amerikában sem. 1927-ben ugyanis, amikor a hangosfilm hódító útjára indult, már szükségessé vált egy törvénytervezet, mely a szabadszájúság ellen védte a nézői erkölcsöket. 1930. március 31-én ez a törvény életbe is lépett, megálmodója Will H. Hays, az Amerikai Filmgyártók és Forgalmazók Szövetségének a feje volt, aki csupán az akkori filmszakma megítélésén szeretett volna javítani. Kitalálója után a szabályzatot Hays Kódexnek nevezték el, és főként a morál, jóízlés, és keresztényi erkölcsök mellett lobbyzott. Például tilos volt a mozikban az istenkáromlás bármilyen formája, a mezítelen test, még sziluett formájában is, az erőszak filmes megjelenítése, a nyelves csók, vagy szenvedélyes ölelkezés (!), a vulgáris kifejezések - bármilyen enyhék -, és még a tánc is, mivel az szexuális aktust sugall vagy szimbolizál.

 

 

Ezen a Hays-szűrőn igencsak kevés film jutott át, azonban ne vádoljuk az úriembert kicsinyes prüdériával, ő ugyanis abszolút a filmművészet javát akarta szolgálni. Már egészen korán, a 20-as években is a bűn és a fertő melegágyának kiáltották ki a mozikat, és a szakma becsületét szerette volna visszaállítani ezzel az önszabályzó rendszerrel, ami azonban szemmel láthatólag tarthatatlan volt. Bár az 50-es évekig vonszolta magát, de míg Európa fürdőzött a mocskokkal terhelt filmművészetben, addig Amerika vagy sehogy, vagy csak nagyon megkurtítva látott izgalmas, külföldi mozikat. Vittorio De Sica  Biciklitolvajok című mozijától kezdve Ingmar Bergman Egy nyár Mónikával című alapdarabjáig semmi sem jutott át a Hays Office szűrőjén. Aztán az 50-es évek közepén borult a bili, jött Roberto Rossellini Csoda című opusza, mely pert nyert a szövetség ellen a szólásszabadság oldalán, és ott volt Alfred Hitchcock is, aki Psycho című mozijával borzolta a kedélyeket, melyet szintén a szövetség jóváhagyása nélkül kezdtek el forgalmazni.

 

www.answers.com, http://dailymail.co.uk

 

Ekkor jött Valenti, aki alapvetően 4 osztályba sorolta a mozikat; G (vagyis a mindenki által megtekinthető), M (szülői felügyelet mellett ajánlott), R (17 év alattiak csak szülői felügyelet mellett tekinthetik meg), illetve X (17 év alattiak nem tekinthetik meg). Ez mára csöppet módosult, 5 csoport alakult ki; A G és az R maradt, az M helyett lett PG (parental guidance suggested - szülői felügyelet ajánlott), és PG-13 (parents strongly cautioned - 13 éven aluliaknak nem ajánlott). Az X pedig NC-17-re (no children under 17 - csak 17 éven felülieknek) változott. Bár úgy tűnik, hogy ez a kasztrendszer a nézői erkölcsöket, vagyis leginkább a fiatalságot hivatott védeni, mégis gyanúsan sántít a dolog. Egyrészről a besorolást az MPAA keretein belül egy olyan bizottság végzi, akik a honlap tanúsága szerint semmilyen speciális képzettséggel nem rendelkeznek, kizárólag valamilyen szülői tapasztalatuk van. A névsor persze szigorúan titkos...

 

Másrészről a filmeket nem kötelező besoroltatni, így a törvényben foglalt, és filmekre is értelmezhető szólásszabadság jog nem sérül, azonban a besorolás nélküli moziknak esélyük sincs bekerülni sem a mozi-, sem a video forgalomba. A kategória-kérdés pedig húsba vágó, mert Amerikában például nem egy mozilánc és filmkölcsönző van, mely nem hajlandó NC-17 besorolású filmeket játszani vagy forgalmazni. Az R kategória is igencsak bukógyanús, hiszen ez a 17 év alattiak számára csak szülői felügyelettel látogatható csoportot jelzi. A tinik filmnézési szokásaira pedig a legritkább esetben jellemző, hogy szívesen mennének a szüleikkel 4-es randira, esetleg csapatostul suli után. Azt pedig hozzá kell tennünk, hogy az internet-letöltések és online-tékák korában a legnagyobb moziba járó magot már egyértelműen a tinédzserek adják, akikre így már külön iparág építhető - lásd tinifilmek.

 

www.jamd.com, http://interactive.usc.edu

 

Tulajdonképpen a korhatár-besorolás előre halálra is ítélhet egy mozit, nem is egy olyan alkotás volt már, amit a besorolást követően kurtítottak meg az alkotók, hogy kedvezőbb kategóriát kapjanak. És ez sok esetben nem a rendezőn, hanem a producereken múlik, az újravágott film pedig már nem az, ami. Mindenképpen egy kardinális kérdésről van itt szó, mert ez nem más, mint egy álszent, és az erkölcs mögé bújó mocskos biznisz. A 2006-os Sundance Filmfesztivál - Amerika legnagyobb független filmes megmozdulása - egyik dokumentumfilmje, a This Film Is Not Yet Rated - Ez a film még nem kapott besorolást - című, Kirby Dick által rendezett alkotás pont ezt a problémát feszegeti megdöbbentő őszinteséggel. Lehet tippelni, hogy az MPAA bizottsága hányas karikát szavazott Dicknek. NC-17 természetesen! Már ebből is látszik, hogy kínos pontokra tapintott a rendező, amikor az alattomosan működő cenzúrázási rendszert ecsetelte.

1. Csak semmi szex!
2. A meccs még nem lejátszott



Ilyenek vagyunk

Egy leopárd mintás sállal is hazavághatjuk az amúgy egészen előnyös szerkónkat. Az utcán láttuk.

Álmoskönyv: megmondjuk mit jelent az álmod

ABC sorrend »

Megszületett...

A zeneiparnak új hercegnője lett: Beyonce és Jay-Z hétvégén világra jött kislányát máris mindenki imádja.



Add a startlaphoz
evomedia
Médiafigyelő - IMEDIA médiafigyelés