free html hit counter
 
Borsa.hu fooldal
KirakatHímtagKultúrtrippTárgyPúderÍz-iGalériák / Videók

Ne menj el mellette!

Borsa         Címkék: anonymus, budapest, liget, személyesen, szobrok 0 hozzászólás

Sokan hiszik azt, hogy ismerik Budapestet. Sorozatunkban azokat a szobrokat, épületeket, mutatjuk be, amelyeket mindenki látna, ha felemelné a fejét. Városliget.

Az ember ritkán közlekedik úgy a saját szülővárosában, mint egy turista. Ha vendégek is érkeznek hozzá, csak a legjellemzőbbeket mutatja be. Keveseknek jut eszébe a belvárosban a Kossuth Lajos utcáról betérni egy vele párhuzamos kisebb utcába, pedig ott forgatták a legtöbb XIX. századi jelenetet a híres magyar filmekben. Nem véletlenül, mert ott az ember visszarepül az időben. Ugyanígy az sem jellemző, hogy a megfáradt budapesti felemelné a fejét buszozás közben és észrevenné, milyen gyönyörű a Párizsi Udvarház vagy a Rákóczi utat szegélyező hatalmas bérházak homlokzata.

 

 

Persze ki az, aki a városban egy szokatlan épületet látva betér az udvarba és körülnéz? Pedig hol egy zsinagóga, hol egy feltárt ókori római temetőrészlet, hol múzeumba való kovácsoltvas korlát várja. Nem sokan ismerik Budapestet személyesen, pedig érdemes. Ne menj el mellette!

 

JÁTÉK!

Nyerj személyre szabott alakformáló bérletet!

Itt lehet játszani, hajrá!


Fuit, Rudolf, Íjász, Kristóf – Budapest melyik része ugrik be ezekről, kedves Borsa-olvasó? Semelyik? És ha azt mondom, hogy Műjégpálya, Vajdahunyad vár, Közlekedési Múzeum, Petőfi Csarnok? Akkor már mindenki a Városligetre asszociál. Pedig a helyszín ugyanaz. Budapest talán legszebb szobrai rejtőznek a Liget fái között csaknem a teljes ismeretlenségbe burkolózva, miközben naponta megyünk el mellettük. A Műjég előtt ott az Íjász, vele szemben Kristóf, az Olof Palme ház felé vezető út mentén Washington, tovább haladva Rudolf. És ahány szobor, annyi történet. Szubjektív séta következik kedvenc szobrainkkal.

Fuit

 

Hihetetlen, de a Városligetben a sok szobor mellett egy sír is található. Csaknem 200 éve, 1809-ben ide temették Toporci Horváth Jakab ügyvédet, aki végrendeletében szép összeget hagyott a városra. Egyúttal azt kérte, a Városerdőben temessék el és sírjára csak annyit írjanak: Fuit. A latin szó azt jelenti: volt. A Martinovics-perben a magyar jakobinusok védőügyvédjének különös síremléke évtizedekig okozott fejtörést a budapestieknek. Egy időben mindenki úgy tudta, hogy egy hős szerelmes költő nyugszik a sírkő alatt.

 

 

De létezett olyan verzió is, amely szerint egy magyar főúr és egy grófkisasszony szerelmének tragikus végét jelzi a Fuit szó, s a sír az öngyilkos főúr hamvait őrzi. Egy buzgó levéltáros azonban leleplezte a titkot. A XX. században aztán megint a feledés homályába veszett a néhai ügyvéd és sírja, csak mendemondák szóltak róla egészen 1995-ig, amikor egy civil szervezet felkutatta és rendbe hozatta a sírkövet. 


Rudolf

 

1992 óta áll újra egykori helyén Rudolf trónörökös szobra az Olof Palme ház szomszédságában. Habsburg–Lotaringiai Rudolf koronaherceg, osztrák főherceg, magyar és cseh királyi herceg I. Ferenc József és Erzsébet királyné fia, az Osztrák–Magyar Monarchia trónörököse volt. 150 éve, 1858. augusztus 21-én született, s 1889. január 30-án halt meg. Sisi egyetlen fia máig sem tisztázott körülmények között öngyilkosságot követett el, de egyes történészek szerint az sem kizárt, hogy politikai merénylet áldozata lett. A szobor állítása az Uránia Magyar Tudományos Egyesület ötlete volt 1903-ban, amikor egy szoborbizottságot is létrehoztak. Végül Ligeti Miklós kapta a megbízást, aki elkészítette a 2,7 méter magas bronzszobrot. A mű egy kétméteres kőszikla talapzatra került, amelybe a Rudolf nevet vésték.

 

 

A szobrot Rudolf születésének ötvenedik évfordulóján, 1908-ban avatták fel a király, az uralkodói család tagjai, a kormány, a főpolgármester, neves közéleti személyiségek, művészek jelenlétében. A monumentális alkotás megosztotta a budapestieket, de a szobor a heves kritikák ellenére is a helyén maradt egészen 1945-ig. A kommunista vezetés a szobrot lebontotta és a Kiscelli Múzeum raktárába szállította. Itt pihent 1980-ig, majd a Balaton-Nagy-bereki Állami Gazdaság főépülete elé került A vadász címmel. A mű 1992 óta a XIV. kerületi önkormányzatnak köszönhetően látható újra a Városligetben.


George Washington

 

Több mint 100 éve áll a Műjégpálya közvetlen szomszédságában az Amerikai Egyesült Államok első elnökének bronzszobra, amelyet 1906-ban a clevelandi magyarok állíttattak. Az ötlet Kohányi Tihamér, a clevelandi Szabadság szerkesztőjének fejéből pattant ki 1902-ben – az ott átadott Kossuth-szobor viszonzásaként. A művet Bezerédi Gyula készítette el.

 

 

Magyarország lett az első európai ország, amely szobor állításával emlékezett meg George Washingtonról. Az alkotás a II. világháborút is sértetlenül megúszta, pedig a Városligetet és környékét számos bombatámadás (köztük amerikai is) érte. 


Szent Kristóf

 

A Műjégpályával szemben álló Szent Kristóf szobor nem volt annyira szerencsés, mint Washingtoné. 1945-ben súlyosan megsérült, ezért ma csak az eredeti másolata látható a Városligetben. Hűvös László alkotása az 1910-es Párizsi Szalonban különdíjat kapott.

 

 

A szobrász a művet a városnak ajándékozta, a bronzszobor 1913-ban került a parkba. Szent Kristóf az úton lévők, a vándorok védőszentje, aki nyakában a kis Jézust viszi át a megáradt folyón.

1. Ne menj el mellette!
2. Íjász meg a többiek



Ilyenek vagyunk

Egy leopárd mintás sállal is hazavághatjuk az amúgy egészen előnyös szerkónkat. Az utcán láttuk.

Álmoskönyv: megmondjuk mit jelent az álmod

ABC sorrend »

Detektív-képző

Ha szeretnénk kideríteni férjünk megcsal-e, jelentkezzünk a Harriet Bond detektív-képző iskolába.



Add a startlaphoz
evomedia
Médiafigyelő - IMEDIA médiafigyelés