Borsa.hu fooldal
KirakatHímtagKultúrtrippTárgyPúderÍz-iGalériák / Videók

Máglyarakás

Borsa         Címkék: dió, ízi, készül, kifli, máglyarakás 4 hozzászólás

Előfordul, hogy valaki nem tud mit kezdeni egy étellel, szereti is meg nem is. Időnként azért érdemes újra és újra megpróbálni, hátha. Borsamunkatárs is ezt tette.

Ki tudja honnan a név, Borsamunkatárs számára például nem túl bizalomgerjesztő elnevezése egy ételnek a máglyarakás szó. Náluk otthon például sosem került terítékre, így aztán a vállalati üdülő étlapján találkozott vele először a desszertek rovatban. A máglya szóról rögtön a boszorkányüldözésre asszociált, ennek megfelelően egyáltalán nem is akart megismerkedni ezzel az étellel. Aztán mégis megkóstolta, de elmondhatjuk, hogy nem került a kedvencek közé. Furcsa lesz ez ebben a rovatban, de még most sem szereti igazán és gyakorlatilag sohasem készíti sem desszertnek, sem főételnek. Tudja ő, hogy mindkét kategóriában megállja a helyét és nyilvánvalóan egy takarékos háziasszony készítette először, mert maradék elhasználásra is kiváló, de Borsamunkatársnak még sosem sikerült olyat kóstolnia, ami igazán harmonikus ízű lett volna. Holott természetesen nincsen semmi baj az alma-dió ízkombinációval, sőt kollégánk kifejezetten szereti ezt a két ízt együtt, de mégis, számára a máglyarakás nem áll össze, valami hiányérzete mindig marad. Erre persze az lenne a megoldás, hogy kísérletezik, fűszerezget, próbálgat ahogyan minden más jót ígérő, de mégsem működő ételnél teszi, ám mivel szegényt még máglyarakásnak is hívják, ezért sorsa az, hogy kollégánk hagyja a fenébe.

 



 

Mindez persze az ízlésről szól, meg a furcsa, megmagyarázhatatlan asszociációkról, amelyek alapján néha tapasztalás nélkül döntünk. Borsamunkatárs ellenérzései cseppet sem kisebbítik a máglyarakás érdemeit, amelyek számosak. Egyrészt gyorsan elkészül, nem nagyon kell vacakolni vele, meglehetősen laktató, ha van otthon alma és dió nem is drága, arról nem beszélve, hogy bármilyen maradék péksütemény elhasználható hozzá – bár kalácsból a legfinomabb. Az alap alma-dió-kifli-tojáshab kvartett turbózható lekvárral, csokikockákkal, mazsolával, más gyümölcsökkel, tehát a végtelenségig lehet variálni. Most, hogy már nem csak a Nap nem süt, de hideg is van és az ember egyre többször dugja zsebre a kezét az utcán, ideje is van ezeknek a meleg, illatos, édes falatoknak. Tehát ne tántorítson el senkit Borsamunkatárs fanyalgása, a máglyarakás jó, a szombati kirándulás után pont jó lesz.

Így készül

Nyolc szikkadt kiflit, vagy nyolc-tíz szelet másnapos kalácsot felkarikázunk, illetve kisebb kockákra vágjuk. Négy-öt tojás sárgáját elkeverjük három evőkanál lehetőleg vaníliás porcukorral és folyamatos kevergetés mellett feleresztjük egy jó fél liter tejjel. Egy tűzálló tálat vastagon kivajazunk és egyenletesen beleterítjük a kiflikarikákat, majd megöntözzük a tejes-tojásos löttyel. Hagyjuk, hogy megszívják magukat, addig meghámozunk és vékony szeletekre vágunk négy-öt lehetőleg savanykás almát. (aki szereti, az le is gyalulhatja egészen vékonyra).

 

 

A szottyos kiflik tetejét egy kicsit megszórjuk fahéjjal, majd egyenletesen ráterítjük az almát. Ezek tetejére egy réteg darált, vagy durvára vágott diót szórunk és 180 fokos sütőbe tesszük sülni. Míg sül, a maradék tojásfehérjékből csipet sóval és három evőkanál cukorral nagyon kemény habot verünk. (aki szereti, cukor helyet keverjen bele a már felvert habba két evőkanál baracklekvárt.) Amikor az alma megpuhult a rakás tetején, kivesszük a sütőből és a tojáshabot egyenletesen rákenjük, majd annyi időre tesszük vissza a sütőbe, amíg a hab "megköt" és egy kicsit rózsaszínű lesz a teteje. Melegen, de nem tűzforrón felvágva tálaljuk
 



Ilyenek vagyunk

Egy leopárd mintás sállal is hazavághatjuk az amúgy egészen előnyös szerkónkat. Az utcán láttuk.

Álmoskönyv: megmondjuk mit jelent az álmod

ABC sorrend »



Stresszoldó ételek

Van, akin a fokhagyma, van, akin a gyömbér segít idegei megnyugtatásában.



Add a startlaphoz
evomedia
Médiafigyelő - IMEDIA médiafigyelés