free html hit counter
 
Borsa.hu fooldal
KirakatHímtagKultúrtrippTárgyPúderÍz-iGalériák / Videók

Ne menj el mellette!

Szirmai Hedvig         Címkék: fej, felemel, főváros, műegyetem, szobrok 0 hozzászólás

Sokan hiszik azt, hogy ismerik Budapestet. Sorozatunkban azokat a szobrokat, épületeket, mutatjuk be, amelyeket mindenki látna, ha felemelné a fejét. Műegyetem.

Az ember ritkán közlekedik úgy a saját szülővárosában, mint egy turista. Ha vendégek is érkeznek hozzá, csak a legjellemzőbbeket mutatja be. Keveseknek jut eszébe a belvárosban a Kossuth Lajos utcáról betérni egy vele párhuzamos kisebb utcába, pedig ott forgatták a legtöbb XIX. századi jelenetet a híres magyar filmekben. Nem véletlenül, mert ott az ember visszarepül az időben. Ugyanígy az sem jellemző, hogy a megfáradt budapesti felemelné a fejét buszozás közben és észrevenné, milyen gyönyörű a Párizsi Udvarház vagy a Rákóczi utat szegélyező hatalmas bérházak homlokzata. Persze ki az, aki a városban egy szokatlan épületet látva betér az udvarba és körülnéz? Pedig hol egy zsinagóga, hol egy feltárt ókori római temetőrészlet, hol múzeumba való kovácsoltvas korlát várja. Nem sokan ismerik Budapestet személyesen, pedig érdemes. Ne menj el mellette!
 

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy park Budapesten. Nem volt olyan nagy, mint más, európai metropoliszokban létező testvérei, de szépnek szép volt… - így kezdődhetne a mese, de ez a bizonyos park ma is létezik, ma is szép, és tele van látnivalóval. A fák alól annak idején forradalmi menet indult, és a betűmániás turista ma is odaállhat arra a szent helyre, ahol az egyetemisták gyülekeztek 1956-ban. A bennfentesek csak Egyetemkertnek hívják a Bertalan Lajos utca és Gellért tér között, a Műszaki Egyetem épületei körül elterülő hangulatos parkot.

 
Nézd meg az Egyetemkertet!

 

Mintha nem is a főváros egyik legforgalmasabb, dugóra is hajlamos csomópontjához közel állna, a Budafoki út zaja hipp-hopp eltűnik, amikor belépek az Egyetemkertbe. Olyan, mintha itt minden épület és a park minden egyes fája a történelemről mesélne. Ott van rögtön a könyvtár. A katalógusba elsőként bejegyzett könyvet még Eötvös József kultuszminiszter adta a József Ipartanodának 160 éve. Az intézmény sokfelé járt, míg a mostani épületben megtalálta a helyét majdnem 100 éve, 1909-ben. A neogótikus stílusú könyvtárépületet Pecz Samu, az egyetem professzora tervezte, és akármennyire is sok helyet hagyott a könyveknek, a raktárak a 60-as évekre beteltek, így 1995 óta itt szó szerint a föld alatt is könyvek hevernek – többek között Eötvös József könyvhagyatéka és az egykori Műszaki Könyvtár összes kötete is. Aztán itt van a parkban a Tanreaktor, ami egyrészt viccesen néz ki (ezért is került bele valamelyik magyar zenekar videoklipjébe), másrészt technikatörténeti kuriózum (ezért mindenféle csoportok járnak ide "gyárlátogatásra"). Jól néz ki és a tökéletes egyetempark-élményhez mindenképpen hozzátartozik a Mezőgazdasági Géptan Tanszék épülete és a "Sóhajok hídja". Előbbi igencsak szokatlan formájú toronyépülettel rendelkezik, utóbbi pedig a nagy múltú reálegyetem bohém szeglete, egyfajta művészeti központ, hiszen rendszeresen rendeznek itt kiállításokat.

 

Géptan Tanszék, Sóhajok hídja

 

A sokat látott Egyetemkertben az intézmény leghíresebb professzorainak mellszobrai is helyet kaptak. Pattantyús-Ábrahám Gézához, az egyetem népszerű Patyi bácsijához több kisváros villamosítása, 36 könyv, köztük a Gépészeti Zsebkönyv és a Pattantyús kézikönyv sorozat fűződik. Muttnyánszky Ádám az intézménytől hetven éves korában ment nyugdíjba, de nyolcvan évesen is egyetemi jegyzetet írt. Pfeifer Ignác vegyészmérnök az oktatás mellett az Egyesült Izzó kutatólaboratóriumát vezette. Egerváry Jenő az egyetem matematika tanszékének vezetője, majd oktatási igazgató volt. Kotsis Iván építész nevéhez fűződik többek között a Kossuth-kastély Széphalmon, József Főherceg tihanyi nyaralója és a Biológiai Kutató Intézet Tihanyban. Balatonbogláron a település jótevőjének tartották, mert nem csak középületeket tervezett, hanem jótékonysági kulturális eseményeket is szervezett. Korányi Imre részt vett az Erzsébet híd tervezésében és kivitelezésében. Emlékét itthon díj, az Egyesült Államokban építőmérnöki ösztöndíj őrzi. Palotás László a közúti hidak újjáépítésének irányítója és a metró tervezésének, építésének szervezője volt. Bardon Alfréd tervezte a Blaha Lujza téri metróállomást, a Műegyetem új épületét, számos lakóépületet, üdülőt, szállodát, kiállítási pavilont. Jáky József világhírűvé vált, mert megírta a világ első talajmechanika könyvét. Ő irányította a szegedi Tisza-híd és a Ferihegyi repülőtér építésénél az altalaj vizsgálatokat.

 

 

Rados Jenő a műemlékvédelemért és -helyreállításért tett sokat. A fertődi Esterházy kastély, a ráckevei Savoyai kastély helyreállítása, a budapesti Szent Anna templom külső helyreállítása is az ő munkásságának eredménye. Hazay István bevezette és megszervezte a magyarországi földmérnökképzést. Az egyetem dékánja, majd rektora volt. Csonka Pál építészmérnök az alkalmazott szilárdságtani tanszéket vezette. Pogány Frigyes építészmérnök szervezte meg a főváros műemléknyilvántartását. Városrendezési tervei közül a fővárosban kiemelkedik a Duna-part, a Belváros és Óbuda egyes részeit érintő munkája.

 

 

1956-ban itt, a Műszaki Egyetemen tartották az egyetemisták azt a nagygyűlést, ahol elhatározták, hogy másnap Budapesten tüntetnek. Vezetőjüknek az egyetem katonai tanszékének élén álló Marián Istvánt választották. Az Egyetemkertben ma fűbe süllyesztett emléktábla jelzi azt a helyet, ahonnan az a bizonyos műegyetemi menet  október 23,-án elindult a Bem-szoborhoz. Persze akkor még nem gondolták, hogy mire odaérnek, már 50 ezren lesznek. És Marián sem, hogy tetteiért hat évig ül majd börtönben.

 


Sebzett hős és az Országház kőelemei

 

2000-ben a parkban újra felállították Bory Jenő Sebzett hős című szobrát. Az eredeti alkotás 1927-től több mint húsz éven át emlékeztette a diákokat a háborúkban elesett társaikra, oktatóikra. A bronzszobrot 1948-ban beolvasztották, s anyagát a Sztálin szoborhoz használták fel. Az államalapítás ezredik évfordulóján az Öregdiák találkozó tagjai egy elásott hangszerre hasonlító emlékművet állítottak az Egyetemkertben. Egy évvel később az Országgyűlés Hivatalának ajándékaként idekerültek az Országház déli tornyának kőelemei Steindl Imrének, a Műegyetem híres professzorának emlékére.

Gyönyörű épületek, szobrok, rendhagyó emléktáblák - különös hangulata van ennek a parknak. Havonta egyszer biztos, hogy erre sétálok, és kicsit irigy is vagyok azokra, akik nap mint nap itt járkálnak. Az Egyetemkert egyébként hétköznapokon mindenki előtt nyitva, aki otthon hagyja a kutyáját. A főbejáratot, a Budafoki út 4. felöli kaput, reggel 6-kor nyitják és este fél 9-kor zárják. A területre kutyás őrök vigyáznak.



Ilyenek vagyunk

Egy leopárd mintás sállal is hazavághatjuk az amúgy egészen előnyös szerkónkat. Az utcán láttuk.

Álmoskönyv: megmondjuk mit jelent az álmod

ABC sorrend »

Detektív-képző

Ha szeretnénk kideríteni férjünk megcsal-e, jelentkezzünk a Harriet Bond detektív-képző iskolába.



Add a startlaphoz
evomedia
Médiafigyelő - IMEDIA médiafigyelés