free html hit counter
 
Borsa.hu fooldal
KirakatHímtagKultúrtrippTárgyPúderÍz-iGalériák / Videók

Budapest személyesen - ne menj el mellette!

Szirmai Hedvig         Címkék: aquincum, árverezés, aukció, lajosutca, limesút 0 hozzászólás

Az állandó rohanásban nem jellemző, hogy a megfáradt budapesti felemelné a fejét és észrevenné a bérházak homlokzatát. Mi megtettük. Óbuda kicsit személyesebben.

Az ember ritkán közlekedik úgy a saját szülővárosában, mint egy turista. Ha vendégek is érkeznek hozzá, csak a legjellemzőbbeket mutatja be. Keveseknek jut eszébe a belvárosban a Kossuth Lajos utcáról betérni egy vele párhuzamos kisebb utcába, pedig ott forgatták a legtöbb XIX. századi jelenetet a híres magyar filmekben. Nem véletlenül, mert ott az ember visszarepül az időben. Ugyanígy az sem jellemző, hogy a megfáradt budapesti felemelné a fejét buszozás közben és észrevenné, milyen gyönyörű a Párizsi Udvarház vagy a Rákóczi utat szegélyező hatalmas bérházak homlokzata. Persze ki az, aki a városban egy szokatlan épületet látva betér az udvarba és körülnéz? Pedig hol egy zsinagóga, hol egy feltárt ókori római temetőrészlet, hol múzeumba való kovácsoltvas korlát várja. Nem sokan ismerik Budapestet személyesen, pedig érdemes. Ne menj el mellette!




Lajos utcai Amfiteátrum és még több kép!

Bátor dolog Óbudán építkezni, mert a városrész bármely pontján két méterrel a felszín alatt egészen biztosan római kövezeten koppan az ásó. Ezért aztán minden építkezés több hónapos, de néha évekig elhúzódó régészeti feltárással indul. Tulajdonképpen az egész III. kerület egy hatalmas ásatás. Rengetegen nem is tudják, hogy házaik ókori temetőkre, tábori fürdőre vagy ókori előkelőségek mozaikokkal díszített palotáira épültek. A régi bérházak alatt a mai napig feltáratlanul hevernek az ókor kincsei, az új épületek tervezői viszont a múlt tárgyi emlékeit felhasználva – a régészet, a muzeológia és a modern építészet keverékével – néhány helyen zseniális megoldásokat alkalmaznak.

Ha baráti társaságban szóba kerül az ókori Róma és Óbuda kapcsolata, akkor mindenki rávágja, hogy Aquincum, aztán rögtön utána talán még valami amfiteátrum is eszükbe jut. Pedig elárulom Neked, kedves Borsaolvasó, hogy Pannónia e városa sokkal több, mint a Szentendrei út mellett Aquincumi Múzeum névre hallgató terület. Amfiteátrumból pedig kettő is van benne, ráadásul az egyiket nemzetközi szinten is számon tartják a tudósok.




Lajos utca

Az időszámítás kezdete két fontos változást indított el az ókori római birodalom életében. Egyrészt a megváltó születésével elkezdődtek a keresztények elleni háborúk, amelyek végül teljesen átalakították a birodalom vallását, másrészt pedig meghódították Pannóniát, és a birodalom északi határa a Duna vonala lett. Magyarország és különösen Óbuda szempontjából ez utóbbi változás bír hatalmas jelentőséggel.

Öt kilométeres ókori kirándulásomat a Zsigmond térnél kezdem, ahol az ezredfordulón építették újjá a Lajos u. 2-6. szám alatti lakó- és irodaházat. Az alapozáskor koppant az ásó, és régészek hada lepte el a környéket. Az úgy nevezett limesút külvárosi szakaszára bukkantak – ez volt az ókori római birodalom északi határával párhuzamos legfőbb kereskedelmi és katonai útvonal. A limes mentén eleinte kereskedőházak, iparos telepek sorakoztak, később a területet főleg temetkezésre használták. A Lajos utcai ház alól is síremlékek kerültek elő, köztük egy Romulust és Remust ábrázoló dombormű, amely ma az Aquincumi Múzeumban látható. Ezeket a feltárásokat az építkezés kezdetekor általában visszatemetik, de esetünkben nem így történt. A tervezők az irodaház belső udvarába beépítették a megtalált római kori síremlékeket és falmaradványokat, így egy mini múzeumot hoztak létre. A helyet kevesen ismerik, hiszen a Lajos utca felől csak egy romos falrészlet utal az udvarban megbúvó ókori sírokra.




Budapesti Műszaki Főiskola

A Bécsi úton ugyanezt a megoldás alkalmazták a Budapesti Műszaki Főiskola új épülettömbjének építésekor. A 90-es évek végén a 96. szám alatt egy IV-V. századból származó, késő római kori temetőt tártak fel. A főiskola földszintjén, a külső lépcsőfordulóban kialakított csupa üveg teremben egy faragott szarkofágot, cserépedényeket és az ásatásról készült fényképeket állítottak ki. A hely különlegessége, hogy a római kori leleteket a terem üvegtetejéről is meg lehet nézni.

A katonai amfiteátrum az Aquincum szélén, a mai Nagyszombat utca, Lajos utca, Szőlő utca, Viador utca által határolt területen áll. Urbánus legenda, hogy évszázadokkal ezelőtt valaki elkezdett ásni az itt álló domb tetején, és furcsa falakat talált. A területen a XIX. század végén már régészek dolgoztak, de az amfiteátrum csak az I. világháború után lett teljes egészében látható. A rómaiak az I. században kezdtek el itt építkezni, hogy a táborváros katonáinak legyen hol gyakorlatozni és szórakozni. A 66x90 méteres, ellipszis alakú porondon, amely egyébként nagyobb, mint a Colosseumé, gladiátorküzdelmeket, állatviadalokat, színdarabokat és sportversenyeket is tartottak. Telt ház esetén körülbelül tizenháromezren fértek be az amfiteátrumba, ahova a nézők húsz lépcsőn keresztül jutottak be.




Katonai amfiteátrum

A IV. század körül elnéptelenedett környék feltűnő építménye a honfoglalás után valószínűleg Kurszán magyar fejedelem váraként is működött. Az amfiteátrum színházi és állatokkal kapcsolatos múltja a mai napig érezhető, hiszen Fábri Zoltán Hannibál tanár úr című filmjében az épület legtetejéről zuhan le és hal szörnyet Nyúl Béla, és az éjjel-nappal nyitva tartó Amfiteátrum sokat látott porondja ma a kutyasétáltatók paradicsoma.

A limes vonalán észak felé haladva a következő római kori emlék a Táborvárosi Múzeum. Érdekes, már az ötvenes években is előfordult, hogy egy bérház aljából múzeumot csináltak. Ilyen volt fénykorában a Pacsirtamező út 59., ami ma viszont nem látogatható. Az üvegablakon keresztül azért sejteni lehet a fürdőmedencék körvonalait, és a kertben ott sorakoznak a szarkofágok, hiszen az épület helyén a II. században előkelő lakóház, majd fogadó állt – erre a kertben talált állatcsontokból és osztrigahéjakból is következtettek a régészek. De a IV-V. században már ezt a területet is csak temetőnek használták a rómaiak.




Pacsirtamező út

A Pacsirtamező út túloldalán, a Flórián téren magasodott a déli táborkapu, itt ért be Aquincumba a kelet-nyugati kereskedelmi útvonal, amelynek bejáratát oszlopsor és üzletek szegélyezték. A II. században emelt kapu közvetlen szomszédságában állomásozott a városparancsnokság.

A kapu oszlopai között besétálhatunk Budapest legviccesebb aluljárójába. Sőt, ha jobban végiggondolom, sehol a világon nem létezik betonból készült, klasszikus szocreál aluljáró, amelynek falát pirosra festették, római kori régészeti leletek másolataival dekorálták ki, telerámolták kocsmákkal, majd az egészet a graffitisek gondjaira bízták. Ráadásul az aluljáró kellős közepén még egy nagy múzeum is működik. Hogy még extrémebb legyen, a légiótábori fürdő maradványai fölött ma autók száguldoznak: a romok pontosan a Szentendrei útra vezető vasbeton felüljáró pár alatt láthatóak.




Flórián tér

Kevesen ismerik ezt a múzeumot, pedig itt már a XVIII. században kiásták a romokat, és a területet megnyitották a nagyközönség előtt is. Itt volt először régészeti feltárás Magyarországon, és ez volt az első látogatható műemlék. A római katonák nem csak tisztálkodni, de sportolni is jártak a II. században épített hatalmas fürdőbe. Vicces érzés ebben az aluljáróban a régi kövek között bolyongani tudva, hogy itt állt a rómaiak tornacsarnoka, a padlófűtéses folyosóról pedig izzasztókamrák, mindenféle medencék, kádak és rejtélyes termek nyíltak.

1. Budapest személyesen - ne menj el mellette!
2. Duna felé sétálva



Ilyenek vagyunk

Egy leopárd mintás sállal is hazavághatjuk az amúgy egészen előnyös szerkónkat. Az utcán láttuk.

Álmoskönyv: megmondjuk mit jelent az álmod

ABC sorrend »

Detektív-képző

Ha szeretnénk kideríteni férjünk megcsal-e, jelentkezzünk a Harriet Bond detektív-képző iskolába.



Add a startlaphoz
evomedia
Médiafigyelő - IMEDIA médiafigyelés