free html hit counter
 
Borsa.hu fooldal
KirakatHímtagKultúrtrippTárgyPúderÍz-iGalériák / Videók

Drasztikus változás

pszichologus@borsa.hu         Címkék: halál, iskola, pszichológus, serdülő, tanács 0 hozzászólás

A Borsa pszichológusa nem mondja meg a frankót, nem adja meg a tuti receptet gondjainkra. Viszont segít új szempontokat találni problémáink megoldásához.

pszichológus

Ajánló

BúvárKund Pszichológusként nem feladatom megmondani a frankót. Arra vállalkozhatom csupán, hogy segítek olyan új szempontokat találni, amelyek felől nézve kissé más megvilágításba kerülnek az említett problémák. BúvárKend kizárólag azokra a levelekre válaszol, amelyek egyben publicitást is kapnak az oldalon, ezek szerkesztett formában, név nélkül kerülnek ki az oldalra.

Tisztelt Doktornő!

Azzal a problémával fordulok önhöz, hogy a kisfiamnak nagyon megváltozott a viselkedése. Leírom, hogy kezdődött: azzal kezdeném, hogy volt nekünk egy Dédimamánk. Mivel cukorbeteg volt, már több mint húsz éve amputálták a lábát, így igen nagyfokú felügyeletre és segítségre szorult, ezért együtt laktunk. A gyermekeim vele nőttek fel, nagyon szerették egymást, de sajnos idén májusban elhunyt. Itt kezdődtek a problémák. A szóban forgó gyermekem most éppen 5.-es, kamaszodik, és én úgy érzem, hogy nem tudja feldolgozni ezt a helyzetet. Azért feltételezem ezt, mert nagyon megváltozott a viselkedése: verekszik a testvéreivel, csúnyán beszél, majdnem kitűnő tanuló volt, de most négy tantárgyból áll bukásra. Én nem hiszem, hogy ezt mind az tenné, hogy kamaszodik, de szeretném, ha válaszolna, hogy ön miként vélekedik erről, mert nekem nagyon fontos, hogy a gyermekeim kiegyensúlyozottak legyenek.

Nagyon várom segítő válaszát! Köszönettel: Terézia

Kedves Terézia,

az, hogy igyekszünk megérteni a kamaszkorral együtt járó érzelmi viharokat, és megpróbálunk minél toleránsabban, elfogadóbban viszonyulni a gyermekeinkhez, nem feltétlenül jelenti azt, hogy nem avatkozunk közbe, amikor úgy ítéljük meg, hogy veszélyben a gyerek egészséges fejlődése és jövője. Vagyis serdülés ide vagy oda, a gyerekeknek továbbra is tiszteletben kell tartaniuk a szülői ház néhány alapszabályát (például, hogy nem ütlegeljük a testvéreinket, és alapvetően igyekszünk a képességeinknek megfelelően teljesíteni). Ha a fia tartósan nem képes megtalálni a hangot azokkal, akikkel együtt kell élnie, és egyre rosszabbak az iskolai eredményei – négy tárgyból bukásra állni egy olyan képességű fiú esetében, aki korábban majdhogynem kitűnő volt, igencsak komoly figyelmeztető jel! –, nos, azt hiszem, ez már túlmutat a serdülőkor normatív krízisén.

A pubertáskor természetesen valamennyiünk életében aktív küzdelmekkel járó életszakasz. Ki kell alakítanunk az identitásunkat, vagyis válaszolnunk kell arra az odáig szinte fel sem bukkanó kérdésre, hogy kik vagyunk valójában. Ennek érdekében el kell távolodnunk a szülői mintáktól is, hogy megvizsgálhassuk, helyesek-e azok az elvek, amik alapján neveltek bennünket. Fontos, hogy kiderítsük, hogy a szüleink értékrendjéből mi az, amivel azonosulni akarunk, és mi az, amit mi másképp gondolunk.
A szülőkhöz fűződő kötelék lazulása, a határok feszegetése, a távolodás egyfelől igen felszabadító élmény, másfelől azonban félelmetes is: a szülői védelem alóli kibújásról fantáziáló serdülő egyszerre megtapasztalja a saját függőségét, gyengeségét, kiszolgáltatottságát és magányát. Nem véletlen, hogy a tizenévesek afféle naiv filozófusokként borzasztóan sokat foglalkoznak a halál, az elmúlás problémájával. Ha ebben a szakaszban nagy érzelmi veszteség éri a gyerekeket, akkor előfordulhat, hogy jóval nehezebben dolgozzák fel a gyászt, mint ahogy azt más életperiódusban tennék (éppen amiatt, mert az élethelyzetüknél fogva egyébként is eljátszanak az elszakadás gondolatával, próbálgatják azt, lázadnak – a realitásban bekövetkező, valódi veszteséget tudattalanul akár a leválási törekvéseik büntetéseként is átélhetik).

Természetesen mindaz, amit idáig írtam, egyszerű tapogatózás. Mivel nagyon szűkszavúan fogalmazott, nem tudom, hogy a Dédimama halála milyen, a családi kapcsolatokkal, elszakadással, elválással, teljesítménnyel vagy önértékeléssel kapcsolatos egyéb élményeket és tartalmakat hozhatott felszínre a fiúban. Érdemes volna azt is megvizsgálni, hogy történt-e vele a közelmúltban bármilyen más, meghatározó élmény (akár olyasmi, amit szégyell, és ezért eltitkol). A tünetek súlyossága miatt mindenképp javaslom, hogy forduljanak az iskola vagy a területileg illetékes nevelési tanácsadó – ezek pontos címeit és elérhetőségét az interneten megtalálhatja – pszichológusához. A játékos, a serdülők igényeihez igazodó vizsgálatok elvégzését követően fény derülhet a tanulási és viselkedési problémák hátterében húzódó okokra, és terápiás eszközökkel egyelőre könnyebben orvosolhatók azok a nehézségek és belső, érzelmi gondok, amik felnőttkorban már jóval merevebbek, és nehezebben mozdíthatók.

A terápiához kitartást és sok sikert kívánok!

Üdvözlettel: Fiáth Tita


Ilyenek vagyunk

Egy leopárd mintás sállal is hazavághatjuk az amúgy egészen előnyös szerkónkat. Az utcán láttuk.

Álmoskönyv: megmondjuk mit jelent az álmod

ABC sorrend »

Detektív-képző

Ha szeretnénk kideríteni férjünk megcsal-e, jelentkezzünk a Harriet Bond detektív-képző iskolába.



Add a startlaphoz
evomedia
Médiafigyelő - IMEDIA médiafigyelés