free html hit counter
 
Borsa.hu fooldal
KirakatHímtagKultúrtrippTárgyPúderÍz-iGalériák / Videók

Akiket elkerült az Oscar

Borsa         Címkék: lista, oscar, öt, rendező, színész 0 hozzászólás

Vannak olyan színészek, rendezők, akik valamilyen megmagyarázhatatlan okból egyszer sem nyerték el az Oscart, bár jelölve voltak rá. Belőlük szemezgettünk.

Azt, hogy egy adott évben ki és milyen Oscar-díjat nyer nem feltétlenül csak a tiszta tehetség határozza meg, sőt! Így eshetett meg például az a csúfság, hogy Martin Scorsese A taxisofőr, a Dühöngő bika, a Krisztus utolsó megkísértése, a Nagymenők vagy a Casino helyett csak 2007-ben a Tégláért kapta meg a szobrocskát és a vele járó elismerést. Persze ez még mindig jobb annál, mintha egy életmű díjjal szúrták volna ki a szemét, mint szegény Ennio Morricone-nak, akit ötszöri jelölése ellenére is csak egy vigaszdíjjal dobtak meg. Nem akarjuk persze az életmű Oscart - Academy Honorary Award - sem lebecsmérelni, ennek ellenére ez vállaltan egy pótdíj azoknak, akik mindig lecsúsztak az Oscarról, és talán több esélyük már nem is lesz a nagy dobásra. De most nézzük azokat, akik ténylegesen és visszavonhatatlanul is Oscar-hiányosak, mert ugyan alkotásaik közül volt, ami elnyerte a szobrot több kategóriában is, de saját szerzői érdemeikért (rendezői, színészi) nem kaptak semmit!

www.imdb.comRobert Altman

Amerikai filmrendező, 2006-ban hunyt el, 81 éves korában. Filmes karrierje több mint 50 évet ölel fel, és ezalatt tucatnyi munkája jutott el az Oscar előcsarnokáig. Őt magát jelölték például az 1992-es Játékos, a 1994-es Rövidre vágva és a 2001-es Gosford Park című mozijáért is. Egyszer sem köszönhette meg könnyes szemekkel a kitüntetést, pedig mindhárom film rendezése méltó lett volna a díjra, akárcsak a MASH vagy a Nashville című munkái. És bár főként az utolsó időkben eléggé hullámzó színvonalon teljesített, filmművészeti érdemei megértek volna egy nyamvadt kis aranyszobrot.

http://gothamist.comIngmar Bergman

A svédek nagy nemzeti kincse, Ingmar Bergman sem kapott soha Oscart. És ezt tavaly nyáron bekövetkező halála miatt már jóvátenni sem lehet, pedig ha valaki, akkor Bergman egyszerre többet is zsebre vághatott volna. A nap vége, A hetedik pecsét, az Őszi szonáta, a zseniális Fanny és Alexander vagy a Suttogások és sikolyok filmjei mind-mind kiérdemelték a díjat, melyekből ez utolsó legjobb film és legjobb rendezés kategóriában is arathatott volna. De nem tette, illetve az akadémia döntött úgy, hogy nem Bergman a befutó. Nagy kár, remélhetőleg már ők is bánják…

www.dailymail.co.ukRichard Burton

Richard Burton nemcsak alkoholizmusáról és Elizabeth Taylorral való botrányos házasságáról ismert, hanem remek színész is volt. Egészen pontosan hétszer jelölte Oscarra az akadémia, de egy szál arany szobrot sem kapott. Pedig  A palást (1953), a Kleopátra (1963), a Nem félünk a farkastól (1966), a Makrancos hölgy (1967), a Kémek a Sasfészekben (1969), az Equus (1978) vagy az utolsó, Michael Radford George Orwell regényéből vászonra vitt 1984-ben nyújtott alakításáért is kijárhatott volna neki az ilyen formai elismerés.  

www.ovationtv.comAlfred Hitchcock

Talán mégis Alfred Hitchcock a legnagyobb szívfájdalom, hiszen őt is többször – egészen pontosan hatszor – jelölték, például a Psycho (1960) vagy a Hátsó ablak (1954) című filmjeiért. A dolog pikantériája, hogy a 40-ben készült A Manderley-ház asszonya megkapta a legjobb film díjat, de pont ezt a munkát Hitchcock nem érezte elég erősnek, ez volt első igazi hollywoodi mozija, azonban nem saját ihletésű film. Hitchcock is csak mindig úgy emlegette, hogy ráerőltették, így mi sem vehetjük igazi Hitchcocknak. Ezek után pedig az akadémia úgy döntött, hogy a rendező megkapta, ami jár - pedig nem is a rendezésért járt a díj - és többet nem kívánt foglalkozni a direktorral. Bár 1958-ban még fájdalomdíjból hozzávágtak egy szobrot az Alfred Hitchcock presents címmel futó tévéműsorának, de a filmtörténelem egyik legnagyobb rendezője soha nem kapott Oscart a rendezésért.

http://movie.moldova.orgStanley Kubrick

Stanley Kubrick az amerikai filmművészet egyik legnagyobb hatású alakja, újító szemlélete és vadul innovatív hozzáállása a 20. század második felének legnagyobbjai közé emelték. Munkái többségét irodalmi művekből adaptálta, ő rendezte például a klasszikus 1962-es Lolitát, a Dr. Strangelove-ot (1964), a 2001 - Űrodüsszeiat (1968), a Mechanikus narancsot (1971), a Ragyogást (1980) vagy a Tágra zárt szemeket (1999). Több ízben is jelölve volt Oscarra, de egyszer sem kapta meg a díjat még csak film szintjén sem. Valahol érthetetlen a dolog, mert nemcsak nagyszerű filmeket rendezett, hanem következetesen kutatta a határokat is. Ez is bizonyítja, hogy az Oscar nem minden, legalábbis nem a munkásság objektív mércéje..


Ilyenek vagyunk

Egy leopárd mintás sállal is hazavághatjuk az amúgy egészen előnyös szerkónkat. Az utcán láttuk.

Álmoskönyv: megmondjuk mit jelent az álmod

ABC sorrend »

Megszületett...

A zeneiparnak új hercegnője lett: Beyonce és Jay-Z hétvégén világra jött kislányát máris mindenki imádja.



Add a startlaphoz
evomedia
Médiafigyelő - IMEDIA médiafigyelés