free html hit counter
 
Borsa.hu fooldal
KirakatHímtagKultúrtrippTárgyPúderÍz-iGalériák / Videók

Legyünk néha léhák

Borsa         Címkék: anya, egyedülálló, stressz, szociális, társadalom 0 hozzászólás

A felnőtt női szerepeknek folyamatosan megfelelni iszonyatosan megterhelő. Pláne akkor, ha mindezt egyedülálló szülőként tesszük. Egyszülős konferencián jártunk.

Az Egyedülálló Szülők Klubja Alapítvány konferenciát szervezett a gyermeküket egyedül nevelő szülők munkapiaci esélyeiről. Ez a mondat azok számára, akik nem érintettek, nyilván egy száraz hírcím lehet, mivel azonban az egyszülős családok nagyon nagy részében a nő a családfenntartó, a dolog sokkal messzebbre vezet, mint elsőre gondolnánk. Felmerül a női szerepek sokasága, a teherbírás, az egzisztenciális bizonytalanság és az állam szerepvállalása, s ha kellően figyelmesek vagyunk, kiderül, hogy ha a nők helyzete általában jobb lenne Magyarországon, akkor könnyebb lenne az egyedülálló anyáké is.

Az Európai Unió felmérése szerint jelen pillanatban Málta után Magyarországon a legalacsonyabb a kisgyermekes anyák foglalkoztatottsága. Mindez nem csak azért van, mert  a magyar társadalom meglehetősen konvencionális – ebben a kérdésben az egyik leginkább konzervatív - és úgy gondolkodik, hogy az anya elsődleges szerepe – akár egzisztenciális bizonytalanság mellett is –a gyerek(ek) mellett helytállni, hanem mert az elmúlt húsz évben minimálisra csökkent a szociális és egészségügyi gyermekintézmények, szolgáltatások (bölcsőde, óvoda, napközi) száma.



Részben az első tényezőből következik például, hogy a munkaadók nem várják vissza dolgozóikat gyerekszülés után, nem gondolkodnak anyabarát és életciklushoz igazodó munkavállalói lehetőségekben; a második összetevő patthelyzetbe sodorja a családot, amikor esély nincs arra, hogy a gyermeket megfelelően lehessen elhelyezni, ha az anyának dolgoznia kell.  Dr. Frey Márta a Foglalkoztatási Hivatal tudományos tanácsadója a fent leírt állapot legsúlyosabb következményeként az elszegényedést említette. Jelen pillanatban, hiába az Európában egyedülálló, három évig tartó állami támogatás a szülő nők (illetve most már apák és nagyszülők is) számára, 23,6 százalékkal csökkent a 12 év alatti gyereket nevelők munkavállalása. Magyarul, a nők ekkora része képtelen visszatalálni a munkaerőpiacra gyerekszülés után. Ha ezt egyedülálló szülőre vetítjük, és itt már az egyedülálló férfiak is belépnek a képbe, a helyzet egészen siralmas.

Ha azonban az anyának mégis sikerül elhelyezkednie – függetlenül attól, hogy egyedülálló e vagy sem, újabb kihívások várnak rá. Ahogyan említettük a magyar társadalom meglehetősen tradicionális, ezért a dolgozó nőkre olyan elvárás mennyiség nehezedik, aminek rettenetesen nehéz megfelelni. Az elvárások alapján egyszerre kell 100 százalékos anyának, munkavállalónak és partnernek lenni. Minderről már dr. Ádám Szilvia a SOTE Magatartástudományi Intézetének kutatója beszélt. Mivel ez így elképzelhetetlen, a nők – párkapcsolatuktól és munkaadójuktól függően – próbálnak egyensúlyozni a szerepeik között, ami értelemszerűen jelentős megterhelés a számukra és konfliktus nélkül gyakorlatilag megoldhatatlan.



Minden szerep más és más szerepelvárásokkal jár és a különböző szerepelvárások egyidejű fennállása olyan válaszreakciókat válthatnak ki, amelyek egy vagy több szerep ellátását megnehezíthetik. Ezt  nevezik szerepen belüli vagy szerepek közötti konfliktusnak.

A munkahely-család konfliktusnak oka lehet egyszerűen az időhiány, amikor képtelenség minden szerepben teljesíteni a rendelkezésre álló idő alatt, mert gyakorlatilag az alvást kellene kiiktatnia az életéből annak, aki megpróbálná, de oka lehet az is, amikor a munkahelyi szerepet kell felcserélnie a családanya szerepre naponta többször az embernek. Hiszen a munkahelyen más típusú viselkedést, időbeosztást, ön- és problémamenedzselést várnak el a nőktől, mint otthon. Az, hogy a szerepkonfliktusok közül melyik kerül előtérbe, egyrészről függ a nő habitusától, másrészről különböző külső tényezőktől. Ám így, vagy úgy, de mindenképpen stresszhez vezet, az energiaforrások ugyanis véglegesek. A stressz, ráadásul gyakorlatilag folyamatosan fennálló stressz, számtalan pszichés és szomatikus betegség előidézője.

www.personalbudgettraining.com, http://lifelearningtoday.com

A Hungarostudy Egészségpanel követéses vizsgálatot kezdett, amelynek végeredménye alapján azokban a családokban, ahol kisgyermek nevelkedik, a munkahely-család konfliktus szintje szignifikánsan magasabb volt a nőknél, mint a férfiaknál. Ráadásul, akik gyakran élték meg a szerepkonfliktust, azok lényegesen több depresszióra utaló jelről számoltak be. Mindösszességében, a gyakori szerepkonfliktussal küzdők között lényegesen magasabb volt azok száma, akik elégedetlenek voltak az életükkel, akik pszichoszomatikus tüneteket mutattak, boldogtalanabbnak fogalmazták meg az életüket. Mivel a folyamatos stressznek természetesen kihatása van az egészségi állapotra is, a kutatók megállapították, hogy a szerepkonfliktussal küzdők között lényegesen magasabb a magas vérnyomásos, az emésztőrendszeri megbetegedéssel küzdő, a szív és érrendszeri problémákat mutató nő. És ahogyan az elején említettük, az egyedülálló szülőknél, ahol a szerepek közé belépnek a társ feladatai is, egzisztenciális és érzelmi pluszterheket és szerepkonfliktus lehetőségeket róva rájuk, a fenti stresszalapú megbetegedések száma a sokszorosára emelkedik.

Az egyedül élő anyák szomatikus és pszichés egészségi állapotának előfordulása nagyobb, mint a párkapcsolatban elő anyáké

Öngyilkossági kísérlet egyedülálló 13 %; kapcsolatban élő 5%
Öngyilkossági gondolatok 25%; 15%
Súlyos szintű depresszió 10%; 6%
Pszichiátriai betegség 13%; 5;
Májbetegség 4%; 1%
Zavaró fáradság, energiahiány 21%; 15%

A probléma egyik megoldása lehet – és ez hosszabb távon anyagilag is kifizetődő lenne a társadalom és a munkáltatók számára is – ha a nők életciklusukhoz alkalmazkodó munkavállalási feltételekkel léphetnének munkába (otthonról dolgozás, rugalmas munkaidő stb.). Ha a gyermekek körüli szolgáltatások száma nőne és a munkavállaló szülők igényeihez igazodna (nem zárna az óvoda négykor és a napközist nem csapnák ki az utcára fél ötkor az iskolák); ha a közszolgáltatások igazodnának ahhoz, hogy nem csak a szolgáltató alkalmazottja munkavállaló, hanem az azt igénybevevők is (hivatali ügyeket nem csak délután kettőig lehetne intézni).



Arról pedig, hogy mit tehetnek a munkavállaló, szerepkényszereknek kitett anyák a saját maguk és persze a gyermekeik érdekében, már Vekerdy Tamás pszichológus beszélt, aki mindent megtett azért, hogy a résztvevők egy kicsit fellélegezhessenek a konferencián is, de főleg a magánéletükben. Arra biztatott ugyanis mindenkit, hogy legyen léha és lazuljon el, tegyen magasról azokra az elvárásokra, amelyek koloncként lógnak a gyerek és a szülő nyakán. Úgy vélte, hogy a gyerekeknek akkor adunk a legtöbbet, ha kényszer és felesleges korlátok nélkül töltjük velük az időnket és magának is jót tesz az a szülő, aki el tud tekinteni a mindennapos a pluszteherként jelentkező családi és szomszédi elvárásokról. Arra biztatott minden jelenlévőt, hogy napi rendrakás helyett játszanak, beszélgessenek, a kényszeres esti portörlés helyett vacsorázzanak együtt a családok, akárhány felnőtt is van benne.

És végül kimondta a varázsszót, azt, amit senki sem merne, hogy a gyerek bizony teher, mert szívja a szülők vérét, eszi a húsukat és befurakszik a bőrük alá. Merni kell szabadulni tőle néha, mindegy, hogy bébiszitter vagy nagymama segít, de a szülő, a nő csak akkor próbálhat meg minden szerepében legalább elég jól megfelelni, ha hagyja magát szökni néha a feladatok, az elvárások, a szerepek elől és kipiheni magát. A gyerekek érdeke is ezt kívánja.


Ilyenek vagyunk

Egy leopárd mintás sállal is hazavághatjuk az amúgy egészen előnyös szerkónkat. Az utcán láttuk.

Álmoskönyv: megmondjuk mit jelent az álmod

ABC sorrend »

Detektív-képző

Ha szeretnénk kideríteni férjünk megcsal-e, jelentkezzünk a Harriet Bond detektív-képző iskolába.



Add a startlaphoz
evomedia
Médiafigyelő - IMEDIA médiafigyelés