free html hit counter
 
Borsa.hu fooldal
KirakatHímtagKultúrtrippTárgyPúderÍz-iGalériák / Videók

Diós bejglik a közértből

Borsa         Címkék: bejgli, cukrászda, pékség, tészta, töltelék 0 hozzászólás

Segíteni szerettünk volna azoknak, akik kénytelenek a közértben bejglit vásárolni, de majdnem tömeges rosszullét lett a tesztelés vége. Többet ilyet nem csinálunk.

Eljött a pillanat, hogy egyetlen jó szavunk sem lesz, pedig igazán nem űzünk sportot abból, hogy mindent lehúzzunk és negatívan ítéljük meg. Történt azonban, hogy elhatároztuk, segítünk azon Borsaolvasóknak, akik nem sütnek és nem is kapnak senkitől bejglit, és előkóstolunk néhány közértben kapható példányt. Úgy döntöttünk, hogy a diósakat fogjuk tesztelni, mert azt gyanítottuk, hogy azt többen szeretik. El is indultunk és beszereztünk hat, különböző pékség/cukrászat által előállított, közértekben megvásárolható darabot. Később a hatról kiderült, hogy öt, de erről majd később. Szóval nagyon komoly arcot vágtunk, tesztlapokat készítettünk és felvágtuk a bejgliket. Bár ne tettük volna.

Tesztünkön részt vettek a Brucker pékség, a Horváth cukrászda, a Bucó pékség, a Tüskéshátú Cukrászüzem, és a Fornetti diós bejgliei. A rajtvonalhoz állt még egy felirat nélküli csomagolásba burkolt, egészen bizalomgerjesztő példány is, de erről kiderült, hogy annyira feliratnélküli, hogy az eladó véletlenül mákosat adott. Azért persze megkóstoltuk.


Nézd meg a nagy bejglitesztet!

Figyeltük a külcsínt, a tészta és a töltelék állagát, szeletelhetőséget, és persze az ízt és illatot. Nem hasonlítgattuk a nagyiéhoz, meg ahhoz, amit a szomszéd néni süt, hiszen jól tudjuk, hogy ahány ház, annyi bejgli. Egyszerűen arra voltunk kíváncsiak melyiket vinnénk jó szívvel haza az üzletből.

A külcsín egészen bizalomgerjesztőnek tűnt mindenkinél, a legszebb talán a Horváth Cukrászda terméke volt – bár itt tesszük hozzá, hogy abból csak egy felet vásároltunk, annyira drágának találtuk – de jól mutatott a mákos is. Nem volt nagy baj a többivel sem, nem spóroltak a tojással, szép márványos volt mindegyik. Azért az egy kicsit gyanús volt, hogy amikor megemeltük a Fornetti és a Bucó pékség bejglijét, olyan tömörnek bizonyultak, hogy megállták volna a helyüket bármelyik krimiben tompa, nehéz tárgyként. Az ünnepélyes felvágás után, még bizakodtunk. Szép, megfelelő töltelék-tészta arányt mutatott a Tüskéshátú és a Horváth cukrászda süteménye és a mákos is bizalomgerjesztőnek tűnt. Ezzel szemben a Fornetti, a Brucker és a Bucó készítményei erős tészta túlsúlyt, a tésztától elváló tölteléket mutattak. A Bucó félében konkrétan kétszer akkora volt a tészta vastagsága, mint a töltelék.



A Fornettit egyébként képtelenség volt szeletelni, szanaszét tört minden szelet, morzsálódott, omlott szanaszét. De tört a Bucó és a Tüskéshátú bejglije is, a Bruckernél is vigyázni kellett a késsel. Igazán szépen szeletelhetőnek csak a Horváth cukrászda terméke bizonyult.

És jött az első harapás. Tésztavonalon kiábrándítóan száraznak bizonyult a Bucó, a Brucker és legdurvábban Fornetti terméke. A Bucó bejglije mindemellett még nyers is volt, ami a harmadik levágott szelet után már nem csak érezhető, hanem látható is lett, tesztelő kollégánkat konkrétan a hányinger kezdte kerülgetni egy idő után. A szelet közepét kivéve remekül lehetett gyurmázni és az íze nem kicsit, hanem nagyon nyers volt. A Tüskéshátú az egésztűrhető címet szerezte meg.  Ízesnek bizonyult azonban az anonim mákos bejgli tésztája – bár kicsit talán zsíros volt - és a Horváth cukrászda készítményét is megfelelőnek ítélte a tesztbizottság.  



A bejglinél kritikus a töltelék állaga, ami nem lehet sem száraz, sem túl folyékony, ízesnek kell lennie, de a fűszerek nem nyomhatják el a mák és a dió aromáját, szóval mi sem állítjuk, hogy ez egyszerű feladat lenne. Itt kapta az első rosszpontot a Horváth cukrászda, ugyanis annyira finomra darálták a diót, hogy a töltelék kifejezetten agyagszerű lett, mind látványra, mind állagra. Egész  jól mutatott a mákos töltelék és a Tüskéshátú diója, sem nagyon száraznak, sem túl szaftosnak nem tűnt egyik sem. Botrányos volt azonban a Bucó, a Brucker és a Fornetti tölteléke, olyannyira szárazak voltak, mintha nedves anyagot nem is kevertek volna hozzájuk. Szanaszét morzsálódott, nem állt össze egyik sem.



 Ízre a legmegfelelőbbnek Tüskéshátúék terméke bizonyult, bár egy kissé gesztenyeízűnek éreztük.  A Horváth cukrászdáé sem volt rossz, ám némiképp túllőtték a citromhéj mennyiségét, így az nem kiemelte, hanem elnyomta a dió ízét, valamint az agyagos ragacsosság a szájban különösen kellemetlen volt. A Fornetti töltelékében recsegett a kristálycukor, és a túlzott édesség nem tette ízletessé. Ráadásul szőlőmagokat találtunk benne, ezek valószínűleg valami bé kategóriás mazsola maradványai voltak. A Bucó süteményének nyersessége a töltelékre is kiterjedt, ami kifejezetten műanyag ízűnek, már már ehetetlennek bizonyult. A Brucker tölteléke is leginkább kristálycukorízű volt, a dió jellegzetes aromáját nem sikerült fellelnünk. Nem lett volna rossz a kakukktojás mákos tölteléke, ha nem bizonyul kissé avasnak a mák.



Összefoglalásként elmondhatjuk, hogy egyik sem bizonyult olyannak, amit igazán szívesen tennénk a karácsonyi asztalra, de ha muszáj lenne ezek közül választani, akkor a Tüskéshátú üzem és a Horváth cukrászda bejglije jöhetne velünk haza. Ha csak a többi négyből választhatnánk, akkor inkább lemondanánk az idei bejgliről és jövőre megtanulnánk saját kezűleg megsütni.


Ilyenek vagyunk

Egy leopárd mintás sállal is hazavághatjuk az amúgy egészen előnyös szerkónkat. Az utcán láttuk.

Álmoskönyv: megmondjuk mit jelent az álmod

ABC sorrend »

Stresszoldó ételek

Van, akin a fokhagyma, van, akin a gyömbér segít idegei megnyugtatásában.



Add a startlaphoz
evomedia
Médiafigyelő - IMEDIA médiafigyelés