free html hit counter
 
Borsa.hu fooldal
KirakatHímtagKultúrtrippTárgyPúderÍz-iGalériák / Videók

Mítoszoszlatás – Kajalegendák, viszlát!

Ádám Péter         Címkék: c-vitamin, koleszterin, mítosz, spenót, vas 0 hozzászólás

Sok olyan dolgot eszünk, amelyről azt gondoljuk, hogy rossz vagy jó nekünk, azonban a valóság teljesen másról tanúskodik. Mítoszokat és legendákat oszlatunk.

Ki ne ismerné Popeye-t, a derék tengerészt, aki egy jó adag spenótot benyakalva roppant erős lesz, és így könnyedén legyőzi ellenségeit. Alighanem a spenótzabáló matróz kiötlői is abból a közismert hiedelemből indultak ki, hogy a spenót rengeteg vasat tartalmaz, ezért nagyon egészséges, tehát aki ezt a zöldséget tömi magába, az rögtön fitt lesz és üde, sőt jobb esetben még az alkarja is a többszörösére növekszik. A spenót amúgy valóban egészséges, de egyáltalán nem a benne található vasmennyiség miatt. Ennek a zöldfélének ugyanis (a többi zöldséghez képest) teljesen átlagos vastartalma van, ha már valamiben, akkor a lencsében jóval több vasat talál az, aki feltétlen erre vágyik.



Az a mítosz, hogy a spenót tömérdek vasat tartalmaz, egy egyszerű elírásból ered: egy kutató ugyanis rossz helyre bökte a tizedesvesszőt, amikor a spenót vastartalmáról értekezett, így az eredeti 2,0–4,0 mg vasból (100 gramm spenótban) 20–40 mg lett, ami a valós érték tízszerese. Mivel ez nagyjából megegyezik a vörös hús vastartalmával, ezért a lelkes anyukák boldogan tömtek hatalmas spenótadagokat a tiltakozó gyerkőcökbe. Ráadásul az iskolai menzák egyik kedvenc fogása lett a spenót főzelékesített változata, ami nagyban hozzájárult az össznépesség spenótutálatához.



Ha mindez még nem volna elég a Popeye-mítosz szétoszlatásához, akkor azt is eláruljuk, hogy még azzal a nem túl óriási vasmennyiséggel sem megyünk sokra, ami egy átlagos spenótban egyébként található. Ugyanis a spenót a vason és egyéb ásványi anyagon kívül nagy mennyiségű oxalátot is tartalmaz. Ez a molekula szépen a vashoz kapcsolódva lehetetlenné teszi, hogy sejtjeink felvegyék és hasznosítsák a spenótból nyerhető vasat, ráadásul nagy koncentrációban az oxalát hozzájárul a vas kiürítéséhez is. Így az elfogyasztott spenótban található vasmennyiség nagyjából 90 százaléka a vizeleten keresztül távozik is szervezetünkből. Pech. Viszont ha a spenótunkhoz valamilyen C-vitaminban gazdag ételt/italt is fogyasztunk, akkor valamivel növelhető a vasfelvétel. Mindennek ellenére nem kell rögtön kivágni az otthoni spenótkészleteket, ugyanis a spenót sok más hasznos anyagot is tartalmaz, például nagy mennyiségű K-vitamint és rostokat.

A spenóton kívül azonban más legendák is keringnek városszerte különféle ételekről vagy a bennük található tápanyagokról. Ilyen például a már említett C-vitamin és az idényszerű nátha legendás kapcsolata is. Régi tévhit ugyanis, hogy a C-vitamin segít minél előbb kijönni egy-egy "súlyos" megfázásból. Ezért aztán a náthás ember rohan és bevásárol egy nagy adag C-vitamin tablettát, esetleg citromot, mert abban sok C-vitamin van (ez most pont igaz). A citrom mindenképpen jobb választás, mert feldobja a tea ízét, de náthát gyógyítani sajnos nem fog.



Amióta Szent-Györgyi Albert 1928-ban felfedezte, a C-vitamin szinte rögtön bekerült a megfázást enyhíteni próbáló gyógyszerek közé. Ebben valószínűleg nagy szerepet játszott az amúgy Nobel-díjas Linus Pauling tévedése is, mivel a C-vitamin és a megfázás című művében egy jó nagy adag (1000 mg) C-vitamint javasol a nátha gyógyítására. Persze ez még valamikor a '30-as években volt, de azóta is dúl a nagy C-vitamin-vita. A legújabb kutatások alapján azonban egyre világosabbá válik: a C-vitamin senki nátháját nem fogja meggyógyítani, és még csak a betegség futamidejét sem fogja csökkenteni. Elkeseredésre azonban semmi ok, hiszen a nátha amúgy is elmúlik majd, és a C-vitamin, ha megfázásra nem is, de sok minden más nyavalya (szív- és érrendszeri betegségek, rákfélék) megelőzésére kiválóan hasznosítható, azonkívül, hogy a szervezetünknek alapjáraton is szüksége volna rá.

Végezetül pedig nézzünk egy olyan cuccot, amelyet mindenki egy rémes mumusnak tart, elég csak a nevét meghallanunk, és már fejvesztve rohanunk kezelőorvosunkhoz, gyógyszerészünkhöz. Ez pedig nem más, mint a koleszterin. Na meg a szintje, amit ugye rendben kellene tartanunk, mert különben elérmeszesedünk, aztán jön az infarktus, trombózis, agyvérzés. Igen ám, de a koleszterinre eredetileg szükségünk volna, mivel a sejthártyának ez egy alapvető alkotóeleme, a koleszterin tulajdonképpen abban segít, hogy a sejtmembrán ne legyen átjáróház. Ha nincs belőle elég, akkor a szervezet termel magának, és ha kizárólag zsírszegény ételeket fogyasztunk, akkor még több koleszterint kell a májunknak előállítani, és ez nem igazán tesz jót neki (nekünk), mivel a szervezet jóval több koleszterint fog termelni, mint amennyit egy jó kis angol reggeliből nyernénk.



A legújabb kutatások eredményei azonban azt mutatják, hogy a zsírfogyasztásnak az égvilágon semmi köze a szív- és érrendszeri betegségekhez, bár azt mindenki elismeri, hogy a koleszterin túlzott lerakódása az érfalon akár szívrohamhoz is vezethet. Erre azonban nem jelentenek megoldást a koleszterincsökkentő gyógyszerek vagy a lájtos élelmiszerek. Ajánlott inkább a mozgás és a zöldségfogyasztás, akár a koleszterinben gazdag húsok és tojások mellé is. Egyesek szerint a koleszterinnel való rémisztgetés csupán a gyógyszeripari lobbik egy megtévesztő manővere, de mi most nem szeretnénk összeesküvés elméletekkel foglalkozni.


Ilyenek vagyunk

Egy leopárd mintás sállal is hazavághatjuk az amúgy egészen előnyös szerkónkat. Az utcán láttuk.

Álmoskönyv: megmondjuk mit jelent az álmod

ABC sorrend »

Stresszoldó ételek

Van, akin a fokhagyma, van, akin a gyömbér segít idegei megnyugtatásában.



Add a startlaphoz
evomedia
Médiafigyelő - IMEDIA médiafigyelés