free html hit counter
 
Borsa.hu fooldal
KirakatHímtagKultúrtrippTárgyPúderÍz-iGalériák / Videók

Játék a génekkel

Ádám Péter         Címkék: élelmiszer, gazdaság, génmódosítás, gmo, növény 3 hozzászólás

A génmódosított élelmiszerek körül komoly viták folynak az utóbbi években, a támogatók és ellenzők érvei azonban sokszor gazdasági érdekek áldozatai lesznek.

A génmódosítás, csúnyábban szólva: génmanipuláció manapság az egyik legnagyobb szitokszónak számít a környezetvédők, bioélelmiszer-termesztők, egészségmániások és egyéb természetimádók körében. De félelmet kelt azokban is, akik nem igazán tudják, hogy mit kezdjenek a fenti kifejezéssel. Hogy rettegésük teljesen alaptalan volna, azt mi itt és most se igazolni, se megcáfolni nem igazán tudnánk (mivel senki sem tudja még), de azért kísérletet teszünk egy kicsit megvilágosítani az elméket génmódosítás ügyben.

www.sos-gardening.com

A legnagyobb génmódosító még napjainkban is maga a természet, hiszen az evolúció során létrejött sokszínűség bizony gének ide-oda passzolásával alakult ki. Igen ám, de mindehhez iszonyat hosszú időre volt szükség, éppen ezért a már említett természet eddigi "csúcsteremtménye" a Homo sapiens sapiens (duplán is értelmes ember) kicsit felgyorsította az eseményeket. Mégpedig úgy, hogy géneket rakosgat egyik organizmusból a másikba, persze nem csak úgy hasamra ütök alapon, hanem igencsak meghatározott célokkal. Elsősorban az élelmezési gondok leküzdésére koncentrálva, hogy a különböző haszonnövények termesztését minél hatékonyabban lehessen művelni.

Maga a génmódosítás tulajdonképpen abból állna, hogy egy bizonyos szervezet előnyös tulajdonságát átültessék egy olyan másikba, amely maga nem rendelkezik vele. Például, ha egy baktérium mondjuk olyan anyagot termel, amitől egy növényzabáló kártevő feldobja a talpát, akkor az erre szakosodott kutatók szépen "kiszedik" a baktériumból azokat a bizonyos géneket, amelyek az adott anyag megjelenését biztosítják, majd egy rekombináns DNS elnevezésű technológia segítségével "belehelyezik" a növény genomjába. És már kész is a genetikailag módosított élőlény (GMO), amely így képes lesz ellenállni annak a bizonyos kártevőnek, anélkül, hogy vegyszereket kéne széjjel permetezni boldog és boldogtalanra. Eddig minden szép és jó, de akkor miért veri ki a víz a Greenpeace-aktivistát, ha meghallja a gén és a módosítás szavakat egyazon mondatban?



Hogy ne menjünk túl messzire, itt van rögtön a MON 810-es génmódosított kukorica, amelynek magyarországi termesztési tilalmát pont a napokban hosszabbította meg az Országgyűlés, szembeszállva az Európai Unióval, amely már néhány éve rábólintott ennek a kukoricafajtának a termesztésére. Ebbe a GMO-kukoricába olyan bakteriális géneket pakoltak, amely a kukoricamoly lárváinak, a kukoricabogárnak és némi gyomnak is remekül ellent tud állni, méghozzá jófajta mérgeket termelve. Ezek a méreganyagok amúgy nem lennének ártalmasak az emberi szervezetre egy bizonyos mennyiségig, de az egyik felhozott ellenérv pont az volt, hogy ez a kukorica a bizonyos mennyiségnél jóval több mérget termel, ami talán totális pusztulást jelent a molyokra és a gyomokra nézve, de lehetséges, hogy mi sem járnánk túl jól vele kukoricamajszolás közben. Emellett ott vannak a környezetvédelmi aggályok is, amelyek szerint más növényekhez is áttelepülhetnek az adott gének, a gyomnövények is rezisztensé válhatnak a mérgekkel szemben, ráadásul a tápláléklánc is felborulhat, aztán kész az ökológiai katasztrófa. A legnyomósabb érvek azonban gazdaságiak, a génmódosítás ugyanis hatalmas biznisz.

http://i.usatoday.net

A legnagyobb GMO-növénytermesztő országoknak (USA, Kanada, Argentína, Brazília, Kína és India) igen komoly gazdasági érdekük fűződik a génkezelt haszonnövények minél nagyobb arányú elterjedéséhez, ennek persze a "hagyományos" mezőgazdaságok ihatják meg a levét. Mindebből az is következik, hogy a génmódosítás támogatói és ellenzői egyaránt pénzügyileg is függővé váltak, és ezért sajnos a különböző érvelések is ennek a függvényében történnek. Olyan eseteket produkálva, mint a krumplibogár elleni génekkel felszerelt burgonya kutatási eredményei, amikor is megpróbálták mellőzni azokat az adatokat, hogy a génkezelt krumplit fogyasztó kísérleti rágcsálók mindenféle szervi károsodást szenvedtek hosszabb távon. Vagy amikor egyáltalán nem bizonyíthatóan az USA-ban megemelkedett allergiás megbetegedések számát mindenáron a nagy mennyiségű génmódosított élelmiszerek nyakába próbálták varrni.

http://en.wikimedia.org

Magyarországon amúgy törvény által tiltott bármilyen génmódosított növény termesztése, viszont megengedett az ilyen génmanipulált növények felhasználásával készült kaják forgalmazása. Igaz, elméletileg fel kell tüntetni a csomagoláson, ha az adott eledel 0,9 százaléknál több génmódosított összetevőt tartalmaz, de ez például nem vonatkozik azokra a húsfélékre, amelyek génkezelt takarmányt fogyasztott állatok maradványai. Tehát könnyen belefuthatunk valamilyen génmódosított származékba, azonban nem valószínű, hogy ettől jobban károsodnánk, mint az ételünkbe tuszkolt adalékanyagoktól.

Ha a génmódosított élelmiszerekről teljesen objektív, a különféle gazdasági érdekektől mentes adatokat kaphatnánk, akkor talán tisztább lenne a kép ezzel a technológiával kapcsolatban, és nem valami szörnyű mumusként tekintenénk rá. A világban amúgy is elegen éheznek, a génmódosított élelmiszerek erre problémára adhatnának igencsak jó megoldást. Mert hát milyen jó lenne egy szárazságban "vígan" megtermő búza vagy rizs, viszont az már nem lenne igazán hasznos, ha az emberek éhhalál helyett valamilyen rákban pusztulnának el.


Ilyenek vagyunk

Egy leopárd mintás sállal is hazavághatjuk az amúgy egészen előnyös szerkónkat. Az utcán láttuk.

Álmoskönyv: megmondjuk mit jelent az álmod

ABC sorrend »

Detektív-képző

Ha szeretnénk kideríteni férjünk megcsal-e, jelentkezzünk a Harriet Bond detektív-képző iskolába.



Add a startlaphoz
evomedia
Médiafigyelő - IMEDIA médiafigyelés