free html hit counter
 
Borsa.hu fooldal
KirakatHímtagKultúrtrippTárgyPúderÍz-iGalériák / Videók

Előítéletek álruhában

Fiáth Tita         Címkék: cigány, előítélet, felmérés, rasszizmus, társadalom 14 hozzászólás

Az előítéleteink akaratlanul is működnek, és nem verbális csatornákon is könnyedén közlekednek. Most a burkoltakra fókuszálunk.

Amikor lángoktól ölelt kis országunkban szabályosan lemészárolnak a lakosság többségénél erőteljesebben pigmentált polgárokat, vagy a női dolgozók vállaltan kevesebb pénzt találnak a borítékban hó végén, mint a náluk képzetlenebb férfikollégák, önáltatásnak tűnhet nyílt előítéletek helyett a burkoltakkal foglalatoskodni. Mégis, abban bízván, hogy a Borsaolvasó nem hajint Molotovokat, kevés tapasztalattal rendelkezik a sörétes puskával való embervadászatról, és a kettőhússzal sem kínálja meg a drótkerítést, érdemes lehet egy fokkal beljebb merészkedni, és az álruhában settenkedő, sumák előítéletekről is lerántani a leplet.



Amikor Barack Obama még a kanyarban sem látszott, néhány kutatónak feltűnt Amerikában, hogy annak ellenére, hogy a kérdőívek szerint a lakosság soraiban nagyítóval sem találni előítéletes személyiséget, feketeként/latinóként/ázsiaiként élni azért mégsem olyan vidám arrafelé. Az emberek megtanulták, hogy rasszistának lenni nem szalonképes. Bár a Ku-Klux-Klan csuklyák a fiók mélyén végezték, és nyíltan senki sem beszélt a "lustaság biológiai alapjairól" szóló sületlenségeket, azért az előítéletek továbbra is elvégezték a maguk aknamunkáját – csak immár titokban. A buszokon előre ülhetnek az afroamerikaiak, no de ki jár busszal? A közvélemény-kutató kérdésére persze heves fejbólintás a válasz, hogy elfogadna-e bevándorlót szomszédként, és mégis: őrző-védő szolgálattal, falakkal elzárt körzetekben él a jómódú lakosság jelentős hányada.

Amikor mindenféle kamu szöveggel altatott egyetemistákkal kísérleteztek a társas viselkedés kutatói – "Ez egy egyszerű tanulásvizsgálat!", "Csak megnézzük, mennyire ver a szíved vizsgahelyzetben!" satöbbi –, feltűnt, hogy ha színes bőrű kísérletvezető ér "véletlenül" hozzá a tanulókhoz, akkor jóval erősebben összerándulnak, vagyis erőteljesebb stresszreakciót adnak, mint amikor fehér a vizsgálatvezető. Egy másik érdekes eredmény, hogy ha például az "afroamerikai" szót vetítik elénk egy képernyőre, sokkal hamarabb ki tudjuk olvasni a másodperc töredéke alatt felvillanó "lusta", "babonás", "bűnöző" szavakat is, mint az olyan semlegeseket, mint mondjuk "asztal". Azokat a kifejezéseket tehát, amelyek összefüggésbe hozhatók a feketékkel szembeni előítéletekkel, mintha azonnal előretolakodnának a memóriánkból, ha színes bőrűekről esik szó (magyarán: mintha "elő lennénk készítve" ezekre az információkra belülről, mihelyt meghalljuk egy-egy nem szeretett csoport nevét).



A bonyolult eszmefuttatások ellenére a lényeg pofonegyszerű: az előítéletek anélkül is működnek, hogy beszélnénk róluk, sőt! A gyerekeknek jóval könnyebben átadhatjuk őket a nem verbális csatornákon keresztül. "Amikor anyámmal boltba mentünk kislánykoromban, át kellett vágnunk a szegénynegyeden is" – meséli egy huszonéves nő. "Egy idő után feltűnt, hogy ha cigányok jönnek velünk szembe, akkor iszonyú erővel szorítja a kezemet. Sőt, inkább javítom is magam: éppen ezen a tenyérropogtatáson keresztül tanultam meg, hogy mi az, hogy cigány. Hogy ezek az emberek veszélyesek, ezektől bizony félni kell, azért kapaszkodik belém az anyám ennyire." Ugyanerről a jelenségről egy értelmiségi családban született férfi: "A szüleim mindig kiálltak mások jogaiért, nem tűrték az igazságtalanságot, és bennünket is mások tiszteletére neveltek az öcsémmel. Egyszer elkezdtem azon gondolkozni, hogy mégis, miért van bennem valami megmagyarázhatatlan ellenszenv a romákkal szemben. Aztán eszembe jutott egy család, akik a házunkban éltek. A többi szomszédnak előre köszöntek apámék, de ha velük találkoztunk az utcán, gyakran átmentünk a másik oldalra. Persze csak be kellett ugrani a trafikba, vagy mit tudom én. Halaszthatatlanul… Azt hiszem, ezen a távolságtartáson keresztül tanultam meg, hogy ők mások, és az "idegent" jobb elkerülni, mint közel engedni."



Számon kérhetőek-e rajtunk azok az előítéleteink, amelyekről nincs is tudomásunk? Mit tehetünk, ha tudatos fejjel harcos jogvédők vagyunk ugyan, de amikor önkéntelenül cselekszünk, azonnal kilóg a lóláb: előbújnak az otthonról hozott félelmek vagy épp az evolúciósan kódolt berzenkedés mindattól, ami nem hasonlít a jól megszokotthoz? Amellett, hogy a Mással való találkozások, egymás szokásainak/kultúrájának lefordítása, érthetőbbé tétele, közelebb hozása sokat segíthet, első lépésként a tudatosítás mellett törnék lándzsát. Ha bíró vagyok, és romák ülnek a vádlottak padján, minden pillanatban emlékeztetnem kell magamat arra, hogy merre megy a szimpátiám, és miért. Monitoroznom kell, hogyan ítélem meg a helyzeteket, és az ítéletem pontossága mennyiben függ a tudatos és tudattalan vélekedéseimtől a cigányokról. Ha pedagógus vagyok, és igazságot kell(ene) tennem egy tolltartó eltűnésének ügyében, igyekezzek tízig számolni, és nem szabad utat engedni a roma tanuló holmijára irányuló, azonnali átvizsgálási kényszeremnek.



Figyeljük magunkat, mert a különböző kultúrákból összeolvasztott, hiperbonyolult világ már régóta nem az, amire az évezredek alatt, lassan formálódott, otthonosságra kalibrált lelki alkatunkkal rutinosan/ösztönösen helyesen reagálnánk. Nem egyszerű, de ahogy a tudatos táplálkozással sokszor sikeresen legyőzzük az édességek iránti, ugyancsak evolúciósan kódolt heves vágyunkat, úgy talán a burkolt előítéleteinkkel is sikerülhet felvenni a harcot. Akkor pedig egy icipicit jobb lehet az élet errefelé, mindenki számára.


LÉGY TRENDI!

Abercrombie@Fitch, Hollister, Stance, Oakley márkák webáruháza

Ilyenek vagyunk

Egy leopárd mintás sállal is hazavághatjuk az amúgy egészen előnyös szerkónkat. Az utcán láttuk.

Álmoskönyv: megmondjuk mit jelent az álmod

ABC sorrend »

Detektív-képző

Ha szeretnénk kideríteni férjünk megcsal-e, jelentkezzünk a Harriet Bond detektív-képző iskolába.



Add a startlaphoz
evomedia
Médiafigyelő - IMEDIA médiafigyelés