Borsa.hu fooldal
KirakatHímtagKultúrtrippTárgyPúderÍz-iGalériák / Videók

Pilléres emlékeink, I. rész: a Lánchíd

Borsa         Címkék: budapest, duna, építészet, lánchíd, széchenyiistván 3 hozzászólás

Nemzeti szimbólum, ami a megsemmisítés után is újjá tudott éledni, fesztiváloknak ad otthont a mai napig, és a történelme sok mindenre megtanít. Íme a Lánchíd.

Mi, budapestiek naponta járkálunk el mellettük, alattuk, fölöttük, sőt még rajtuk keresztül is, mégsem vesszük észre, hogy ott vannak. Ha turisták érkeznek a fővárosba, Budapest egyik jellegzetességeként mutogatjuk nekik őket, és mindenki le van nyűgözve, hogy milyen fantasztikusak, eredetiek, és méltóságteljessé teszik a várost. Pedig tudjuk ezt jól mi, budapestiek is. Már annyira tudjuk, hogy életünk részévé váltak, és kizárólag használati tárgyként tekintünk rájuk. Hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy Budapest világszerte egyedülálló és csodálatos látképét a Duna hídjainak is köszönheti.


Nézegess fotókat a Lánchídról!

Emlékszel, kedves Borsaolvasó, hogy az EU-csatlakozás ünnepén mezítláb lehetett sétálgatni a befüvesített Szabadság-hídon? Vagy arra, amikor becsomagolták az Erzsébet-hidat? És az megvan, hogy valaki műcsontot lopott a Lánchidat őrző oroszlánok szájába? A fővárosi hidak jó sok mindent láttak már ott, a Duna felett. És nem túlzás, hogy Budapestet a hídjai tették Budapestté, hiszen az 1873-as egyesülés előtt még három külön település létezett csupán: Pest, Buda és Óbuda. A három helység nem működhetett egymás nélkül, ám ehhez szükség volt az állandó hídra. 1873-ban már huszonnégy éve állt a Lánchíd, éppen épült a Margit híd és a déli vasúti átjáró. A Millenniumra lett kész a Ferenc József híd, 1903-ban adták át az Erzsébet hidat, '37-ben a Petőfit, '50-ben a hirtelen Sztálinra keresztelt Árpád hidat. A II. világháború után nem egy ideiglenes dunai átjárót is emeltek a város területén, hogy a lebombázott hidak helyett vigye a forgalmat. A pár hónap alatt épült Kossuth híd 1946-tól egészen 1960-ig állt. A híres elődöket 1995-ben a Lágymányosi, 2008-ban a Megyeri követte. Mind közül a legszebb, a leghíresebb az első, a Széchenyi lánchíd, amely idén novemberben lesz 160 éves.



Az 1800-as évekig csak ideiglenes hídjai voltak a Dunának. Széchenyi István ugyan már 1832-ben megalapította a Hídegyletet, de az építkezés csak 1839-ben kezdődött el, mert az állandó hídnak voltak ellenzői is, hiszen Pest is és Buda is komoly összeget szedett be az ideiglenes hajóhíd vámjaiból. És a városvezetők féltek a kudarctól: mi lesz, ha a hazai tapasztalatlan mérnökök miatt kimosódnak az alapok, összeomlik vagy leszakad a híd? Sokan attól is tartottak, hogy a vízben álló pillérek miatt télen majd feltorlódik a befagyott folyó, és jeges áradást küld a közeli házakra. Az aggodalmak miatt esett a választás a speciális lánchíd szerkezetre, amelynek lényege, hogy a levegőben kifeszített, föld alatti kamrákban rögzített, vasból készült hatalmas láncszemek segítségével a víz fölé függeszti az útpályát, így a pillérek nem akadályozzák a vízi járművek közlekedését.

Széchenyi 1837-ben tette meg híres felhívását, hogy a nemesség anyagilag támogassa a híd megépítését, de nem sok sikerrel járt. Még ugyanebben az évben felkérte Sina Györgyöt, egy bécsi bankárt, hogy vállalja el az építkezés pénzügyeinek kezelését, ő lett a Lánchíd részvénytársaság alapítója. Nem sokára szakembereivel együtt megérkezett Angliából az építész Adam Clark, így meg is kezdődhetett a munka. Csak az alapozás két évig tartott: a munkások fenyőfából készült cölöpsorokat vertek be a talajba. A pesti hídfőnél az 1842-es ünnepélyes alapkőletételen a király helyetteseként Károly főherceg is részt vett. Az alkalomra emlékirat készült, amelyet az akkor használatos arany- és ezüstpénzekkel egyetemben annak rendje és módja szerint elhelyeztek az alapban.



Az építkezést megzavarta egy nagyobb baleset, amikor az egyik vasláncszem rázuhant az építőállványra – ekkor maga Széchenyi István is a Dunába esett. További zavaró tényező volt a 1848-49-es forradalom és szabadságharc, amely miatt teljesen lelassultak a munkálatok. A sors fintora, hogy a hídon az ötletgazda Széchenyi sohasem sétálhatott át, az első áthaladók között volt azonban 1849 januárjában a magyar koronát Pestről kimenekítő országbiztos kocsija és nem sokkal később a Pestet elfoglaló császári katonák hadi járművei. A Lánchidat 1849. november 20-án adták át a forgalomnak, és másnaptól már vámot is szedtek: a gyalogosoktól 1, a teherrel közlekedőktől 2, a tehenet kísérőktől 3, a kis szekérrel haladóktól 5, a naggyal közlekedőktől 10 krajcárt.

A Lánchíd lett a Regensburg alatti, több mint kétezer kilométeres Duna-szakasz első állandó hídja, akkoriban a világ egyik legkorszerűbb, legjobban merevített, legnagyobb lánchídja volt. Klasszicista stílusú kapuit eredetileg a koronás magyar címer díszítette (ennek helyére később Kossuth-címer, majd vörös csillaggal ellátott népköztársasági, 1996-ban pedig újra Kossuth-címer került). A hídon egykor speciális omnibusz közlekedett: mivel az út a part felől enyhén emelkedett, a hídfőknél egy harmadik lovat is fogtak a jármű elé. A pluszlóerőt aztán a híd közepén kifogták és visszavezették a kiinduló ponthoz.



Az 1870-es években a faszerkezet kopása és a híd kilengése miatt korlátozták a teherforgalmat, és a vadonatúj Margit híd miatt csökkent is a járműforgalom. A híd nagyobb felújítására csak évtizedekkel később került sor, amely után kicsit átkeresztelték, hivatalos neve Széchenyi lánchíd lett (bár a köznyelv a mai napig csak Lánchídként emlegeti). A XX. század elejének Budapestjét egyre nagyobb forgalom jellemezte: a híd mindkét oldalán hatalmas dugók alakultak ki, rendőrök irányították a forgalmat, később a főváros egyik első közúti jelzőlámpáját a Lánchíd budai hídfőjénél adták át. 1924-ben a hídon a ló vontatta omnibuszokat felváltották a modern, motormeghajtású buszok.

1. Pilléres emlékeink, I. rész: a Lánchíd
2. Nyelv nélküli oroszlánok



Ilyenek vagyunk

Egy leopárd mintás sállal is hazavághatjuk az amúgy egészen előnyös szerkónkat. Az utcán láttuk.

Álmoskönyv: megmondjuk mit jelent az álmod

ABC sorrend »



Megszületett...

A zeneiparnak új hercegnője lett: Beyonce és Jay-Z hétvégén világra jött kislányát máris mindenki imádja.



Add a startlaphoz
evomedia
Médiafigyelő - IMEDIA médiafigyelés