Előnytelen adottságaink elfogadása évekbe kerülhet, és nem kevés idő, míg megtanulunk ennek megfelelően öltözködni. Ha megtanulunk. Példák erre is, arra is.

Nem egyszerű megtanulni elfogadni magunkat a hibáinkkal együtt, de még nehezebb feladat, hogy adottságainknak megfelelően öltözködjünk. Vannak olyanok, akik a szépérzéknek hátat fordítva erőteljes ízlésrombolást követnek el egy-egy nem megfelelő vagy nem megfelelően viselt ruhadarabbal, és évekbe kerülhet, mire megtanulják mit lehet, mit nem. Szerencsére akadnak olyanok is, akiktől tanulni lehet, akiknek nagyon megy. Nem bántani szeretnénk, csak ízlést formálni.

IGEN	NEM
Be vagyunk sózva itt a Borsánál tisztességgel, mert ezek az utolsó összeállítások, ahol még vastag harisnyák, bőrdzsekik meg a bokacsizmák vannak a fókuszban, aztán lassan beintünk egy helót a mázsás téli göncöknek, és jöhetnek a parázna-csinoskásabb, menő, tavaszi-nyári darabok. Mi ezt a szürke fölsőt és ezt a minit nagyon csíptük, a bőrdzseki karakteres, magabiztos darab, és bár a gyászszín dominálja a szettet, itt csak rábólintani tudunk. Tavasszal, reméljük, kiszínesednek a mi kiszemeltjeink is. Hajrá csajok!	Ha sikerült volna előnyösebb göncökbe beöltözni, nagyon mélyen fejet hajtanánk a színösszeállítás előtt. Egy kicsit szemtelen, egy kicsit provokatív, de imádtuk ezt a zseniális sárgát, olyan tökéletes a szürkéhez meg feketéhez, hogy amúgy öröm lenne nézni. Csak sajnos… Ezzel a szürke bokaharisnyával az a bajunk, ami ilyenkor lenni szokott, nem tett jót a lábak ívének és formájának, a kis mini meg odafönt összefogva nem a szerencsésebb megoldások egyike. Annyi baj legyen, majd legközelebb!