free html hit counter
 
Borsa.hu fooldal
KirakatHímtagKultúrtrippTárgyPúderÍz-iGalériák / Videók

Mélyre szúrt nyelvi gyilkosságok

Borsa         Címkék: kapcsolat, kommunikáció, nemiszerv, nyelv, szex 3 hozzászólás

Beszélni is holtig tanulunk. És tényleg van hová fejlődni felnőttkorban is: az intim helyzetekre tartogatott stílust és szókincset megéri pallérozni. Elmondjuk, miért.

Múlt héten a legócskább becenevek álltak a célkeresztben, de vérszemet kaptunk, és még beljebb merészkedünk. Nyilvánvaló, hogy az intim testtájak megszemélyesítése majd' minden családban és párkapcsolatban hagyomány (hogy a katonaságról, a kollégiumi évekről vagy az egészségügyi intézményekről már ne is szóljunk), a szleng- és szinonimaszótárak pedig csurig vannak töltve a hímvessző, a vagina és a fenék különböző – mindenféle stílusminősítésekkel ellátott – megfelelőivel. Minket a mai napig határtalan boldogság tölt el egy-egy frappáns és jól eltalált elnevezés olvasása, és órákat tudunk eltölteni a különféle, ezzel foglalkozó oldalak átnyálazásával. De persze mint mindenhol máshol, itt is szituáció- és személyfüggő, hogy egy-egy ilyen behelyettesítő megfelelő elhangzását óriási hahota vagy szégyenpír követi-e. Mivel a kedves olvasó épp a Borsát szemlézi, nem lepődhet meg, hogy mi az utóbbira fókuszálunk.



Első körben megint védelmünkbe vesszük a kisgyerekes szülőket, egyúttal a saját szüleinket is. Lazább és kevésbé gátlásos famíliák hamar elunják, hogy kuki, nuni és fenék, konzervatívabbak pedig épp a téma intimitása és "nem illősége" okán keresnek verbális kiskapukat, hogy lehetőleg ne kelljen néven nevezni azt, aminek még a létezéséről is csak nagy nehezen vesznek tudomást. Így születik meg a lányok holdacskája, luxusa, kincse, nyuszikája, dudusa, fannija (természetesen szinte mind jobb annál a személytelenségnél, mint az "ott lent"), kisfiúknak pedig ekképp lesz bögyörője, fütyköse, fütyülője és pipilője. A fenék neve nemenként változhat, de a popi, a sejhaj, a pityipótyi, az ülőke és a párnácska szinte állandó slágerek.



A kamaszkori érés és a témával való behatóbb ismerkedés aztán nagymértékben kitágítja a szókincset. Akár a szégyenteljes zavar, akár a vagány magamutogatás, akár az első-második gyengécske tapasztalat hathatós segítségével, de egyre-másra épülnek be az újabbnál újabb fordulatok, színesebbnél színesebb megfelelők. Amennyire emlékszünk, fiúknál ez idő tájt a minél mocskosabb és minél durvább kifejezéseknek van nagy divatja, lányoknál pedig a nagy komoly beszélgetésekbe bugyolált cukiságnak és a belső, bizalmas-familiáris stílusnak. Utóbbi ékes példái a "megjött a mensim", az idegesítő "mikulásozás", "kis szőrmókozás", "puncikázás", míg azok a trágár és éretlen tinédzser duhajok, a fiúk már a pöcsüket lóbálják a gecibe, mindenkit szopatni akarnak a faszukon meg a bránerükön, hogy aztán legyen a tanárnőnek miért beírni az üzenőfüzetbe. A "picsa" már ebben az életkorban is egyszerre jelentheti a segget és a lányok nuniját, de persze alapvetően mindegy is, hogy mit jelent, csak minél többször elhangozhasson a lehető legalpáribb szövegkörnyezetben, a legcifrább káromkodásokat is feldíszítendő. Helyeselni nyilván nem muszáj, de megértőnek lenni minden esetben célszerű.



Fentebbiekről csak a tisztesség kedvéért emlékeztünk meg, mi a (fiatal) felnőtt kortársak gyalázatos nyelvi teljesítményéről szólnánk leginkább. Ilyen korban az ember már nem annyira elnéző, és bizony Mohácsnál is több veszhet egy-egy helyzetidegen, maximálisan oda nem illő kifejezés miatt. E sorok írójával például megesett, hogy sok-sok évvel ezelőtt nálánál jóval idősebb férfipartnere ekképp öntötte formába legbensőbb kívánságát: "megkiskutyusozhatlak királynőm?" Egyfelől azt hittem, menten elfog a kacagás, aztán ettől az émelyítő-édeskés bénaságtól és idegenségtől a hányinger kerülgetett, végül – mondani sem kell tán – az egész kezdeményezés áldozatául esett a nyelvi gyilkosságnak. Ott már se vágynak, se szenvedélynek nem volt helye. Mázsás teher volt ez, évekig.

Férfiakra amúgy is jellemzőbb, hogy a "legnagyobb büszkeségükkel" bizalmas beszélő viszonyban állnak, szólongatják, mesélnek róla, és személynevekkel látják el, de nem biztos, hogy szerencsés ezt a múzsa elé is tárni, legalábbis nem ilyenformán. Miről beszélünk. Például: "Gyere, ismerkedj meg a Kapitánnyal!", vagy: "bemutatom Stanley-t/Zeuszt/a Nagymágust stb.". Aztán ha az együttlétnek épp a férfi merevedési gondjai állják útját, szintén nem a leghatásosabb mentőakció, ha rögvest párbeszédbe elegyedik a hím az engedetlen testrésszel: "hé, Nagyfőnök, tessék már tisztelegni a kisasszonynak!", "az ezredes úr nem akarja, küldetés lefújva, értettem!", "generálisom, hát szedjük össze magunkat, odabent várnak minket". Ne, gyerekek, ne erőltessük ezt légyszi. Nem szívesen nyavalygunk ezen, de még leírni is arcpirító.



Előfordul tehát, hogy a stressz előhív az emberből a fentebbiekhez hasonló ordenáré baromságokat, vagy hogy a mentális lexikonból épp nem a legfrappánsabb kifejezés töltődik le. De lehetőség szerint ezeket a cimboráink körében is kerüljük, és próbáljunk meg felnőtt emberhez méltón kommunikálni, ha intim helyzetbe kerülünk – ha más nem, jó barátainkon/lány ismerőseinken teszteljük a (verbális) tűréshatárt, hogy ne a szerelmünk előtt fussunk bele a cikibe. Tényleg sok forog kockán, szerintünk egy-egy rosszul beszúrt, sután megfogalmazott mondatocska kapcsolatokat vághat gajra a másodperc törtrésze alatt. Ennyit meg nem ér a cukiskodás, nem?



Ilyenek vagyunk

Egy leopárd mintás sállal is hazavághatjuk az amúgy egészen előnyös szerkónkat. Az utcán láttuk.

Álmoskönyv: megmondjuk mit jelent az álmod

ABC sorrend »

Detektív-képző

Ha szeretnénk kideríteni férjünk megcsal-e, jelentkezzünk a Harriet Bond detektív-képző iskolába.



Add a startlaphoz
evomedia
Médiafigyelő - IMEDIA médiafigyelés