free html hit counter
 
Borsa.hu fooldal
KirakatHímtagKultúrtrippTárgyPúderÍz-iGalériák / Videók

Amit a sertésinfluenzáról tudni érdemes

Ádám Péter         Címkék: betegség, h1n1, járvány, sertésinfluenza, vírus 0 hozzászólás

Mostanság egy újfajta influenzavírus terjed világszerte, és bár hozzánk még csak kémcsövekben érkezett, azért nem árt kicsit többet tudni róla. Átvesszük a H1N1-et.

Történt egyszer (vagy többször), valahol Mexikóban (vagy máshol), hogy egy malac (vagy más állat) szervezetében összejött néhány különböző fajta influenzavírus, jó alaposan összekeveredtek, majd a feltételezett sertésünkből előkerülve szépen elkezdték megfertőzni az emberiséget is. Hogy a sztoriból pontosan mennyi igaz, azt még egyelőre senki sem tudja, mindenesetre a tudomány emberei gőzerővel dolgoznak, hogy megfejtsék a mostani sertésinfluenza (hivatalosan: 2009-es A típusú H1N1 influenza) "születésének" körülményeit, és hogy kifejlesszék minél hamarabb a védőoltást ellene. Jelenleg, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) jelentése alapján 24 országban több mint kétezer igazolt esetet regisztráltak, a legtöbbet Mexikóban (1112 fertőzött, 42 haláleset) és az Egyesült Államokban (896/2),  Európában pedig Spanyolországban (81) és Nagy Britanniában (32) találták eddig a legtöbb fertőzöttet. Magyarországot eddig elkerülte a vírus, de mivel ez nem a kórokozó szimpátiáján múlik, valószínűleg mi sem fogjuk megúszni a kórt.

www.nytimes.com

Az új vírus tulajdonképpen nem egy ismeretlen organizmus, hanem egy szimpla A típusú influenzavírus kissé mutálódott változata. A vírus amúgy nem túl nagy génállományának feltérképezése után kiderült, hogy vírusunk a sertés- (amerikai, európai-ázsiai), madár- és emberi influenzavírusok génjeivel is "büszkélkedhet", és ez a sokszínűség bizony igencsak megdolgoztatja a szakemberek elméjét. Ami bizonyos, hogy az amerikai és az ázsiai sertésinfluenza génjei valamilyen úton összekeveredtek, egyes feltételezések szerint Ázsiában, aztán valahogy visszakerült az egész cucc Amerikába, méghozzá Mexikóba. A kutatók azt is lehetségesnek tartják, hogy nem is malac, hanem pont egy ember volt a szállító eszköz. Az is csak feltételezés, hogy a disznókban történt meg a nagy kavarodás, hiszen ez a fajta vírus más emlősöket is megtámadhat. Így az embert is, ami eddig igencsak ritka esetnek számított, és persze a nagy újdonság, hogy ez a fajta vírus emberről emberre is simán átvándorol.

http://trendsupdates.com

Az, hogy hogyan is jön létre egy ilyen fajta összemixelt vírus már régóta ismert a tudomány számára. Az A típusú influenzavírusok körében igen "népszerű" eljárás az úgynevezett antigéncsuszamlás vagy antigénshift, amely segítségével kettő vagy több fajta vírus génjei összecserélődhetnek, és egy új fajta kórokozó jöhet létre. Estünkben ez a következőképpen történhetett: egy vígan táplálkozó koca sejtjébe bejutott egy sertés-, egy madár és egy emberi influenzavírus, majd a sejtmagba jutva elkezdődött a szokásos "szaporodás". Azonban ekkor a három fajta vírus egyes génjei könnyedén összekeveredhettek, és a malacból már egy olyan új változat került ki, amely képes bejutni az emberi sejtekbe, ráadásul az immunrendszerünk képtelen felismerni az új jövevényt.

Az immunrendszerünk az influenzavírus külső borításán található két fehérjét, a hemagglutinin (H) és a neuraminidázt (N) képes beazonosítani, és ezután fellépni a kórokozó ellen. A H protein a megtámadott sejtbe való bejutáshoz szükséges, az N pedig a gazdasejtből való kiszabadulást segíti. (Az A típusú influenzavírusok elnevezésüket is a két fehérje különböző változatairól kapják, például H1N1, H5N1 stb.) És hát nem meglepő módon pont ez a két protein mutálódik a legkönnyebben, így ha egy vírus eddig csak madarak vagy éppen disznók sejtjeibe volt képes behatolni, egy-két mutáció után már az emberi sejtek ellen is sikeres támadást intézhet.

http://chattahbox.com

Oltás még egyelőre nincs az új vírus ellen, de valószínűleg már nem sokat várat magára a vakcina elkészülése. Hozzánk már a héten megérkezett a vírus - szerencsére csak kémcsövekben -, hogy a hazai szakemberek is tanulmányozhassák, és nálunk is megkezdődhessen az oltás kifejlesztése. Az influenza elleni oltásoknak a fentebb felvázolt okok miatt sajnos nincsen 100 százalékos hatása, hiszen a vírus terjedés közben is bármikor áteshet egy "egészséges" mutáción, és akkor bizony nem fogunk teljes védettséget kapni a belénkdöfött vakcinától. De ugyanolyan lehetőség az is, hogy egyáltalán nem lesz szükség semmiféle védőoltásra, mert a vírus nem terjed tovább.

www.mail.com

Jelenleg a legfőbb gócponton, Mexikóban enyhülni látszik a vírus terjedése, és ami a fertőzöttek számát illeti nem éri el egy átlagos, idényszerű influenzajárványban megbetegedettek mennyiségét. A mostani klíma amúgy sem kedvez a vírusnak, ráadásul a kissé pánikszerűnek tűnő óvintézkedéseknek köszönhetően komoly megfigyelések zajlanak világszerte a kórokozó terjedéséről. A szakemberek azonban arra figyelmeztetnek, hogy ha most alább is hagy a vírus terjedése, ősszel a szokásos influenzaszezon kezdetével megint felerősödhet a sertésinfluenza, és a fertőzöttek száma is a mostani többszöröse lehet. Meglátjuk. Ami biztos, hogy addigra már oltás lesz dögivel, és mindenki jóval felkészültebben várhatja az újabb támadást. Akik azonban bajban lehetnek, azok Dél-Amerika déli részének lakói, ott ugyanis most kezdődik a hideg időszak.



Ilyenek vagyunk

Egy leopárd mintás sállal is hazavághatjuk az amúgy egészen előnyös szerkónkat. Az utcán láttuk.

Álmoskönyv: megmondjuk mit jelent az álmod

ABC sorrend »

Detektív-képző

Ha szeretnénk kideríteni férjünk megcsal-e, jelentkezzünk a Harriet Bond detektív-képző iskolába.



Add a startlaphoz
evomedia
Médiafigyelő - IMEDIA médiafigyelés