free html hit counter
 
Borsa.hu fooldal
KirakatHímtagKultúrtrippTárgyPúderÍz-iGalériák / Videók

Tudós nők

Ádám Péter         Címkék: elismerés, nobel-díj, nők, történelem, tudomány 0 hozzászólás

A tudomány világában a nőknek nem termett sok babér, de most nem a miértekkel foglalkozunk. Íme néhány tudós nő, akinek sikerült letenni valamit az asztalra.

"Rosszul öltözött, bájtalan, frigid kékharisnya" - így jellemezte James Watson, a DNS kettős spirál szerkezetének egyik felfedezője Rosalind Franklint, azt a nőt, aki tulajdonképpen kikaparta számára a gesztenyét. Franklin ugyanis röntgendiffrakciós képeket készített DNS-molekulákról, amelyek aztán tudta nélkül valahogy átkerültek a Watson-Crick pároshoz, hogy azokat később Darwin, Newton vagy éppen Einstein nevével említsenek egy lapon. Watson és Francis Crick 1962-ben Nobel-díjat kaptak a kettős spirál felfedezéséért, a négy évvel korábban elhunyt Franklint meg sem említették a köszönöm-listán, bár később elismerték, hogy azért "okos nő volt".

A tudomány világában a nőknek amúgy sem termett túl sok babér, még a tudomány szupernőjének számító Marie Curie-nek is "légkalapáccsal kellett feltörni" a hímnemű kollégák kemény koponyáját egy kis figyelemért. De amikor az alapvető tétel a nem kicsit soviniszta tudományos körökben arra a "bölcsességre" alapozódott, hogy a nők nem képesek az önálló gondolkodásra, akkor talán nincs is semmi csodálkozni való azon, hogy a női tudósok sokáig csak mellékszereplők lehetettek a nagy felfedezések idején. Persze voltak, akik mindezek ellenére próbálkoztak bizonyítani, és sikerült is letenniük valamit arra a bizonyos asztalra...

http://profiles.nlm.nih.gov, www.malaspina.com

Az időnk számítása előtti negyedik században történt - amikor is az ókori Athénben a nőket "elfelejtették" néhány olyan jogosultsággal felruházni, mint a szavazás vagy éppen a gyógyítás tanulmányozása -, hogy egy Agnodiké nevű nő férfinak álcázva magát sajátította el az orvoslás tudományát. Amikor praktizálni kezdett, és kiderült, hogy mégsem férfi emberről van itten szó, a város bírái elé állították egy kis felelősségre vonásra, aminek persze halálos ítélettel kellett volna végződnie. Azonban Agnodiké akkor már hatalmas népszerűségnek örvendett női páciensei körében, ugyanis az athéni asszonyok nem szívesen jártak férfi orvosokhoz, és inkább belehaltak a szülésben, mint hogy egy idegen férfi kezelje őket. Az athéni nők nemcsak, hogy kiharcolták Agnodiké megmentését, de elérték azt is, hogy attól fogva nők is tanulhassanak orvoslást. Ez volt az első sikersztori a női tudósok elismerése terén.

Az első igazán el is ismert tudós nő a IV-V. században élt Alexandriai Hüpatia matematikus és csillagász volt, ő készítette az első asztrolábiumot, ami egy csillagászati számításokhoz használatos eszköz, de egyesek szerint a hidrométert (áramló folyadékok sebességének mérésére való) is Hüpatia találta fel. Pechjére politikai játszmák áldozata lett, és mivel hű maradt a hellenizmushoz, a helyi keresztény püspök eretnekséggel vádolta meg. Az ellene felhergelt tömeg aztán brutális módon le is mészárolta, ezért aztán az egyház által sokáig művelt boszorkányüldözést is innen vélik eredni a történészek.

http://abispan.files.wordpress.com

Persze a legújabb korban is akad bőven olyan tudós nő, akinek hát enyhén szólva sem volt fenékig tejfel a tudományos pályafutása. Ilyen például Mileva Maric szerb matematikus és fizikus, aki nem mellesleg Albert Einstein első felesége volt. Maric több munkán közösen dolgozott Einsteinnel, de a nagy ember árnyékában volt kénytelen mindvégig működni. Állítólag a relativitáselmélet kidolgozásában is segített férjének, de a Nobel-díjas fényelektromos hatásról szóló cikk megírásában is részt vehetett. A dicsfényből azonban csak Einstein részesülhetett, egyes vélemények szerint válásukkor ezért is kapta meg férjétől az akkor még át sem adott díjat.

Aki még "lecsúszott" a Nobelről az Lise Meitner osztrák atomfizikus volt, aki 1939-ben elméleti magyarázatot adott a maghasadásra, amelyet elsőként korábbi munkatársa Otto Hahn idézett elő. Hahn 1944-ben megkaphatta a legnagyobb tudományos elismerést, Meitnert azonban még csak nem is említették a díj odaítélésekor, mivel akkor már nem dolgozott együtt Hahnnal. Meitner zsidó származása miatt ugyanis kénytelen volt 1938-ban a náci Németországból Svédországba menekülni, és már onnan írta meg a maghasadás elméletéről szóló dolgozatát.

www.feminisite.net, www.radiochemistry.org

Ezzel szemben a lengyel fizikus és kémikus Maria Sklodowska, azaz Marie Curie kettőt is bezsebelhetett a Nobel-díjból, 1903-ban férjével, Pierre Curie-vel fizikai, majd egymaga 1911-ben kémiai Nobelt kapott. Curie a rádioaktív sugárzással kapcsolatos munkájáért és két új kémiai elem, a polonium és a rádium felfedezéséért kapta meg a díjat. Az első publikációit azonban kénytelen volt férjével (aki teljesen más témákban kutatott akkoriban) együtt jegyezni, mert attól tartottak, hogy a tudósok többsége nem hiszi majd el, hogy egy nő képes tudományos munkát egyedül végezni. Mindezzel együtt Marie Curie volt az első nő, aki Nobel-díjat kapott (a második a lánya, Iréne Joliot-Curie volt) és a mai napig az egyetlen, aki két különböző tudományos ágazatban is elnyerte az elismerést.



Ilyenek vagyunk

Egy leopárd mintás sállal is hazavághatjuk az amúgy egészen előnyös szerkónkat. Az utcán láttuk.

Álmoskönyv: megmondjuk mit jelent az álmod

ABC sorrend »

Detektív-képző

Ha szeretnénk kideríteni férjünk megcsal-e, jelentkezzünk a Harriet Bond detektív-képző iskolába.



Add a startlaphoz
evomedia
Médiafigyelő - IMEDIA médiafigyelés