free html hit counter
 
Borsa.hu fooldal
KirakatHímtagKultúrtrippTárgyPúderÍz-iGalériák / Videók

Leszokni a cigiről

pszichologus@borsa.hu         Címkék: dohányzás, leszokás, probléma, pszichológus, szakértő 0 hozzászólás

A Borsa pszichológusa nem mondja meg a frankót, nem adja meg a tuti receptet a gondjainkra. Viszont segít új szempontokat találni problémáink megoldásához.

pszichológus

Ajánló

BúvárKund Pszichológusként nem feladatom megmondani a frankót. Arra vállalkozhatom csupán, hogy segítek olyan új szempontokat találni, amelyek felől nézve kissé más megvilágításba kerülnek az említett problémák. BúvárKend kizárólag azokra a levelekre válaszol, amelyek egyben publicitást is kapnak az oldalon, ezek szerkesztett formában, név nélkül kerülnek ki az oldalra.

Kedves Borsapszichológus,
 
13 év dohányzás után most megpróbálok újra leszokni. Egyszer már volt egy komolyabb leszokási kísérletem (tapasszal 4 hónapig ment), most a Champixszel próbálkozom orvosi felügyelettel. Egyelőre a második cigimentes napnál tartok. Nálam a dohányzás a szülőktől látott, és 15 évesen átvett "természetes", amolyan "felnőttszokás" volt. Mára a legnagyobb kihívás az életemben, hogy le tudjam tenni, és újra szabaddá váljak ettől a szenvedélytől.

A kérdésem az lenne, hogy hogyan tudnám megtanulni kezelni a saját idegességemet (a munkám és a rossz gyerekkorom miatt is elég sokat idegeskedem), illetve a stresszes szituációkat? A múltkori próbálkozásom idején 4 hónap elteltével is hiányzott még a cigi. Gyakran rágyújtottam volna, 4 hónapig sikerült is az önmegtartóztatás. Mennyi időnek kell eltelnie ahhoz, hogy már ne hiányozzon a cigaretta?  

A segítséget előre is köszönöm!

Üdvözlettel, Adrienn


Kedves Adrienn,

remélem, mostanra már a sokadik cigimentes napnál tart! Amint azt a korábbi próbálkozásánál tapasztalhatta, a heroinhoz és egyéb drogokhoz hasonlóan nem egyszerűen a kemény fizikai elvonás első napjai/hetei a nehezek, hanem a későbbi, a sóvárgással való megküzdést magába foglaló időszakok is. A tapasz/rágó/gyógyszer természetesen a nikotinmegvonás kellemetlen tüneteit enyhítik, azonban hosszú távon, a pszichés függőség jeleinek "nyílttá" válásakor már nem segítenek.

Mivel a kérdései elsősorban a dohányzásmentes állapot fenntartására vonatkoztak, igyekszem elsősorban ezekre válaszolni. Először is érdemes megvizsgálnia, hogy milyen hiedelmei vannak a cigivel kapcsolatban. A leveléből például jól látható, hogy úgy gondolja: "A cigi megnyugtatott, feloldotta a stresszt. Azért félek abbahagyni, mert nem tudom, hogyan küzdhetnék meg dohányzás nélkül is a nehéz helyzetekkel". A dohányzás megnyugtató hatására vonatkozó hiedelmeink azonban javarészt illúziók (hiszen gondoljunk bele: a nikotin serkentő!). A cigi részben azért "nyugtató", mert épp az általa létrehozott nikotinmegvonás tüneteit enyhíti (pl. négy órája nem tudtam kiszaladni rágyújtani – az idegességem voltaképpen finom megvonási tünet, amit nyilván nem enyhíthet jobban más, mint az első slukk)! Persze nem vitatom, hogy a rítus és a "szünettartás" is igen lényeges dolgok – azonban pótolhatóak, például teázással, sétával stb. –, de a legfontosabb, hogy ne áltassuk magunkat azzal, hogy "a cigi az, ami lecsillapít". A visszaszokásra nézve pont ez a legveszélyesebb, úgynevezett megengedő hiedelem: "Basszus, kirúgtak a munkahelyemről. Na, ez aztán már tényleg annyira gáz helyzet, hogy megérdemlem, hogy rágyújtsak!" Csakhogy: az első cigi inkább émelyítő, a harmadik szál viszont a függőségbe való visszahullás ékes bizonyítéka. Melónk továbbra sem lesz, egy kisebb vagyont kell munkanélküliként is a szenvedélyünkre áldoznunk, ráadásul még jobban gyűlöljük magunkat, mert "ez sem sikerült".

Az első pont tehát, hogy számba vegyük a hibás vélekedéseinket (az ilyeneket, mint: "Az alakomat csak akkor tudom megőrizni, ha dohányzom"; "Sohasem fog elmúlni a sóvárgás"; "Nem fogok tudni bulizni, nem leszek társasági figura, úgy meg minek az élet egyáltalán?"; "Úgyis vissza fogok szokni az első nehézség esetén"). Aztán próbáljunk meg racionális/a valósághoz közelebb álló válaszokat adni ezekre (például: "A fokozott éhségérzet az első pár hónapot követően megszűnik. Lehet, hogy felszedek pár kilót, de az sem megoldás, ha kajafüggő leszek. Mivel azonban kitisztult a tüdőm, elkezdhetek sportolni, és gyorsan visszanyerem a formám!"; vagy "Lehet, hogy egy hónapig tényleg nem érdemes olyan helyre mennem, ahol alkohol is van, mert spiccesen könnyebben megszegem a fogadalmamat. De nem valószínű, hogy amiatt hagynának el a barátaim, mert egy-két buliból kimaradtam, és csak akkor megyek velük, ha már tudom, hogy semmi sem tántoríthat el."; vagy "A sóvárgás az idővel enyhül. Természetesen évek múlva is előfordulhat egy-egy alkalom, amikor azt gondolom majd, milyen jól esne egy szál, de szerencsére ezek egyre ritkulnak").

A stresszel való megküzdéskor – ahogy ezt már többször írtam is itt a Borsán – érdemes különválasztani a problémafókuszú és az érzelemfókuszú technikákat. A cigi érzelemfókuszú stratégia: elhagyott a barátom, és ettől a szörnyű szomorúságtól, haragtól vagy csökkentértékűség-érzéstől azonnal szabadulni akarok. Mivel a nikotin a csokihoz hasonlóan az agy "jutalmazó pályáira" is hat, vagyis enyhe pozitív érzéssel tölt el egy-egy szál elszívása, egy kicsit jobban érzem majd magam, ha cigizek. Csakhogy: ettől még mindig egyedül ülök otthon, és semmi sem történt. A negatív érzelmektől való azonnali szabadulni vágyás helyett én inkább azok kezelését ajánlanám. Jók a relaxációs módszerek – jóga, autogén tréning, imagináció, lásd www.relaxacio.hu –, illetve amit talán a leginkább javasolnék "cigileszokóknak", az a mozgás. A futás például nemcsak az elhízástól óv meg, hanem az agyban lévő endogén ópiátok felszabadulása miatt javítja a közérzetet, és tartósan csökkenti a stresszt (például a futóknak alacsonyabb a szívritmusuk nyugalmi állapotban; ha tehát fel is húzzák őket a munkahelyen, messze nem élnek át akkora "idegességet", hiszen a szívritmusuk nem gyorsul fel olyan mértékben, mint az eleve magasabb értékről indító nem-sportolóké).

A problémafókuszú technikák az érzelemközpontúakkal ellentétben a problémát magát veszik célba. Ha tehát kiborítanak a munkahelyen, akkor nem arra koncentrálok, hogy minél előbb legurítsak három-négy unikumot, hogy megnyugodjak végre, hanem sorra veszem, mi lehet a gond (a kollégákkal való rossz kommunikáció, vagy talán az, hogy nem a képességeimnek megfelelő helyen vagyok? Ha így van: mit tehetnék annak érdekében, hogy odébb álljak?). Nagyon ajánlom még azokat a fórumokat is, ahol a dohányzásról aktuálisan leszokók osztják meg egymással a tapasztalataikat. A társas támogatás biztosítása talán az egyik legérettebb és leghatásosabb stresszkezelési eljárás!

Remélem, tudtam segíteni; nagyon sok sikert kívánok a dohányzás végleges abbahagyásához, üdvözlettel:

Fiáth Tita



Ilyenek vagyunk

Egy leopárd mintás sállal is hazavághatjuk az amúgy egészen előnyös szerkónkat. Az utcán láttuk.

Álmoskönyv: megmondjuk mit jelent az álmod

ABC sorrend »

Detektív-képző

Ha szeretnénk kideríteni férjünk megcsal-e, jelentkezzünk a Harriet Bond detektív-képző iskolába.



Add a startlaphoz
evomedia
Médiafigyelő - IMEDIA médiafigyelés