free html hit counter
 
Borsa.hu fooldal
KirakatHímtagKultúrtrippTárgyPúderÍz-iGalériák / Videók

Plazma vs. LCD - A lapostévék csatája

Ádám Péter         Címkék: lcd, összehasonlítás, plazma, televízió, tévé 0 hozzászólás

A síkképernyős televíziók nemcsak tetszetősek, de szinte tökéletes képet is biztosítanak a számunkra. A plazma vagy LCD kérdéskör azonban még válaszra vár.

Televíziót szinte mindenki néz, az most teljesen mindegy, hogy van, aki naponta órákig bámulja a készüléket, vagy kizárólag filmeket néz rajta, esetleg csak egy-egy kiválasztott műsort, a lényeg, hogy ha lehetséges persze, szeretné ezt minél jobb minőségben tenni. És mivel már elég idő eltelt azóta, hogy a német Paul Nipkow 1884-ben feltalálta a képfelbontás elvét, és Tihanyi Kálmán 1928-ban szabadalmaztatta a katódsugárcsövet, sőt az sem ma volt, amikor 1955-ben mindenki legnagyobb örömére megszületett az első, szériagyártásra szánt Orion televízió prototípusa, így hát sikerült eljutnunk odáig, hogy rendelkezhetünk is egy-két igencsak élvezhető képminőséget produkáló, "képek és hangok távoli helyen való együttes vételére szolgáló készülékkel". Ráadásul, lassan (inkább nagyon lassan) a digitális műsorszórás élvezetét is a magunkénak tudhatjuk.

http://solarenergydream.com
Plazma a falon

Ami a tévékészülékeket illeti, a huszadik század végéig szinte kivétel nélkül a katódsugárcsöves technológián alapuló "dobozok" vibráló élményében lehetett részünk. Amikor is a tévék végében található elektronágyú elektronnyalábokat lövellt a képernyőre, amelyek becsapódva villanó pontokat hoztak létre, hogy aztán a sok apró pont egy, a szemünk számára felfogható képben egyesüljön. Ez a technológia azonban a '90-es években elérte a saját határait, így hát más irányban kezdtek gondolkodni a tévégyártók: megszületett a karácsonyi bevásárlóőrület eddig verhetetlen sztárja, a plazmaképernyős televízió. Az első "lapostévé" tulajdonképpen azért született, hogy az 1998-as Naganóban megrendezett téli olimpiát minél nagyobb képernyőkön tekinthessék meg a lelkes sportrajongók. A plazmatévé viszont ennél "kicsit" tovább küzdötte magát, és sikeresen forradalmasította a televíziózást.

www.plasma-television-repair.com
Plazma kibelezve

A plazmatévék képernyőjét alkotó több millió apró képpont (pixel) mindegyike három pici kamrából áll, amelyek három alapszínre, kékre, zöldre és pirosra vannak felosztva. Ezek a kamrák két üvegtábla közé lettek bepakolva, és egy spéci nemesgázkeverékkel töltötték fel őket. Az egyes kamrákhoz tartozik egy elektróda is, ami elektromos impulzussal felhevíti a kamrában található gázkeveréket, így az plazmaállapotba kerül. (A plazma tulajdonképpen a negyedik halmazállapot a szilárd, a folyékony és a gáz mellett.) A plazmaállapotba keveredett gázkeverékből ionok szabadulnak fel, amelyek a hátsó üvegtáblán található foszforréteg segítségével fényt bocsátanak ki. Az így keletkezett világító pixelek milliói egységes plazmaképet alkotnak. Ez a kép a régi technológiával ellentétben nagyon éles, ráadásul nem is vibrál. Mondhatnánk tökéletes, de hogy ne maradjon konkurencia nélkül, hamarosan megjelent a tévépiacon egy teljesen eltérő, de nem kevésbé élvezhető képminőséget biztosító technológia, az LCD.

Az LCD (Liquid Crystal Display, azaz 'folyadékkristályos kijelző') -technológia ugyan már a plazmatévék megjelenése előtt úgy 30 évvel létezett, azonban csak 2001-től kezdtek LCD-s televíziókat gyártani. Az LCD-technológiában is két üvegtábla közé helyezett, apró pixelek milliói adják az egységes képet, de a plazmával ellentétben itt az egyes pontoknak nincs külön fényforrása, hanem egy hátsó világítópanel biztosítja a fényt. A másik alapvető különbség, hogy az LCD pixelei nem gázzal, hanem folyadékkristállyal vannak megtöltve, és a kristályok eltérő fizikai elhelyezkedésük következtében változóan engedik át a háttérvilágítás fényét, így szabályozva a fényerősséget. Erre azért van szükség, mert a háttérvilágítás állandó erősségű fényt bocsát ki, és hát igen kellemetlen lenne egy színesen világító képernyőt bámulni. Mindehhez még fényszűrők is tartoznak, amelyek a különböző színekért felelősek.

http://gadgetophilia.com
LCD, szemből a legjobb

A plazma vagy LCD kérdéskör - ami gyakran felmerülhet, amikor síkképernyős tévét szeretnénk beszerezni - tulajdonképpen elég könnyedén megválaszolható: teljesen mindegy. Azért nézzünk néhány apró eltérést a két technológia által nyújtott képélmény között. Először is a nézőszög: vagyis honnan szeretnénk a tévénket bámulni. A számítógépes LCD-monitoroknál  is ismert, hogy ez a technológia bizonyos oldalsó szögekből nem látható igazán élesen, a plazma viszont tökéletes képet ad, bárhonnan is tekintünk rá, ha viszont szemből nézünk tévét, akkor az LCD képe is kiváló minőségű. Az LCD előnye viszont, hogy nagyobb felbontásra képes, ami nem elhanyagolható a nagy felbontású digitális adás várható térhódítását figyelembe véve. A plazmák ugyanis egy bizonyos képernyőméret alatt nem adnak tökéletes képfelbontást, szóval ha valaki kisebb tévét szeretne, akkor az LCD a nyerő. A plazmák mindezek mellett még tükröződhetnek is erős fény esetén, az LCD viszont nem tesz ilyet, hiszen eredetileg is nagy fényű vagy külső terekben történő alkalmazásra lettek kifejlesztve. Aztán ott van a mozgásra való reakció problémája: a plazmatévén ugyanis sokkal élvezetesebb olyan műsort nézni, ahol az események gyorsan váltják egymást, például egy sportközvetítésen. Az LCD-k, bár sokat fejlődtek e tekintetben, még hátrányban vannak a vetélytárssal szemben a gyorsan váltakozó mozgás tekintetében.

www.wavrecorder.net

Végül az energiafelhasználás egyáltalán nem mellőzhető kérdése: melyik is fogyaszt többet? Az LCD hátsó világítópanelja állandó és egységes fényforrást biztosít, és a pixelek kristályainak elhelyezkedésétől függ, hogy milyen lesz az egyes képek végső fényereje. A plazma képének fényét viszont az egyes világító elektródáktól kapja, amelyek attól függően kapcsolnak ki-be, hogy éppen milyen fényerejű a megjelenített kép. Így a plazma áramfelhasználása a megjelenített képtől függően változik. Azonban a plazmák működéséhez alapjáraton több energiára van szükség, amit csak részben kompenzál a váltakozó energiaszívással. Az LCD-k pedig annak ellenére, hogy állandó világítást használnak, akár 50 százalékkal kevesebb áramot fogyasztanak el, mint a plazmatévék. Végeredményben tehát nem tudunk győztest hirdetni, marad tehát a kinek mire is van szüksége "okosság".



Ilyenek vagyunk

Egy leopárd mintás sállal is hazavághatjuk az amúgy egészen előnyös szerkónkat. Az utcán láttuk.

Álmoskönyv: megmondjuk mit jelent az álmod

ABC sorrend »

Detektív-képző

Ha szeretnénk kideríteni férjünk megcsal-e, jelentkezzünk a Harriet Bond detektív-képző iskolába.



Add a startlaphoz
evomedia
Médiafigyelő - IMEDIA médiafigyelés