free html hit counter
 
Borsa.hu fooldal
KirakatHímtagKultúrtrippTárgyPúderÍz-iGalériák / Videók

Pilléres emlékeink IV. rész: Erzsébet híd

Borsa         Címkék: budapest, duna, építészet, erzsébethíd, történelem 1 hozzászólás

Elődjét, az Eskü téri hidat 1898-ban kezdték el építeni. 1903-ra - mire felépült - az időközben merénylet áldozatául esett Sissi emlékére az Erzsébet nevet kapta.

Budapestet a hídjai tették Budapestté, hiszen az 1873-as egyesülés előtt még három külön település létezett csupán: Pest, Buda és Óbuda. A három helység nem működhetett egymás nélkül, ám ehhez szükség volt az állandó hídra. 1873-ban már huszonnégy éve állt a Lánchíd, éppen épült a Margit híd és a déli vasúti átjáró. A Millenniumra lett kész a Ferenc József híd, 1903-ban adták át az Erzsébet hidat, '37-ben a Petőfit, '50-ben a hirtelen Sztálinra keresztelt Árpád hidat. A II. világháború után nem egy ideiglenes dunai átjárót is emeltek a város területén, hogy a felrobbantott hidak helyett vigye a forgalmat. A híres elődöket 1995-ben a Lágymányosi, 2008-ban a Megyeri követte.


Nézegess képeket az Erzsébet hídról!

Az Erzsébet híd története az 1800-as évek végén kezdődött, amikor is törvény írta elő, hogy Budapesten két új hídnak kell épülnie. A Ferenc József híd, a későbbi Szabadság híd a Millenniumra el is készült, az Eskü téri azonban még hosszasan váratott magára. A nemzetközi pályázatot ugyan már 1894-ben kiírták, az építkezés csak 1898-ban kezdődhetett el. Történt ugyanis, hogy az első díjat németországi tervek nyerték el: ezek szerint modern kábelhíd épült volna a Duna fölé, de a kormány a költséges külföldi szerkezet helyett az olcsóbb, könnyebben beszerezhető hazai alapanyag és munkaerő, vagyis egy újabb lánchíd emelése mellett döntött. A terveket végül Czekelius Albert és Kherndl Antal készítette el. Az építészeti munkában részt vett Nagy Virgil is, aki már a Ferenc József híd architektúrájáért is felelt. Az építkezés nehezen kezdődött és később sem ment túl simán, mert a meleg vizű források miatt a budai pillér elmozdult, és a munkálatokat fel kellett függeszteni. A hidat, amely 12 millió 403 ezer koronába került, így 1903. október 16-án adták át a forgalomnak – maga József főherceg.



Erzsébet királyné – becenevén Sissi – Ferenc József osztrák császár felesége volt. Az uralkodói párt a kiegyezés után, 1867-ben koronázták meg a Mátyás-templomban, és a főváros hamar megkedvelte a legendás szépségű királynét. Sissi éveket töltött gödöllői kastélyában, és sokat tett a magyar nyelv elfogadásáért, az oktatásért, a kultúráért, így hamar komoly kultusza alakult ki. Nem csoda, ha az urbánus legenda szerint maga Budapest lakossága kérte, hogy az Eskü téri híd viselje a meggyilkolt királyné nevét.



A "Bözsi" a városképet is megváltoztatta: a pesti oldalon átalakította az utcák rendszerét, miatta bontották el a régi Városháza épületét, és emeltek számos, azóta is látható műremeket. Ezek közül is kitűnik a Klotild-palota ikerépülete, amelyet 1899-ben, már a híd építésének megkezdése után terveztek a leendő dunai átjáró két oldalára. A híd Budán is felpezsdítette a forgalmat, és végleg megváltoztatta a Tabán funkcióját, amely évtizedekig a cserzővargák, tímárok szegényes házainak adott otthont, majd fontos révkikötő lett. Utóbbi funkcióját már a Lánchíd megépítésével elvesztette, az Erzsébet híd pedig hangulatos vigalmi negyeddé varázsolta.

1. Pilléres emlékeink IV. rész: Erzsébet híd
2. Modern kábelhíd



Ilyenek vagyunk

Egy leopárd mintás sállal is hazavághatjuk az amúgy egészen előnyös szerkónkat. Az utcán láttuk.

Álmoskönyv: megmondjuk mit jelent az álmod

ABC sorrend »

Detektív-képző

Ha szeretnénk kideríteni férjünk megcsal-e, jelentkezzünk a Harriet Bond detektív-képző iskolába.



Add a startlaphoz
evomedia
Médiafigyelő - IMEDIA médiafigyelés