free html hit counter
 
Borsa.hu fooldal
KirakatHímtagKultúrtrippTárgyPúderÍz-iGalériák / Videók

Spenót, de klasszikusan

Borsa         Címkék: főzelék, kaja, recept, spenót, sűrítés 0 hozzászólás

Hogy mit mivel sűrítünk, az nemcsak koronként, de kultúránként is eltérő. A kenyérrel való sűrítés ettől függetlenül nem modern találmány. Viszont egyszerű.

Az ételek sűrítésének célja nem más – persze nem mondunk újdonságot, csak ritkán gondolunk bele –, mint hogy folyadéktartalmukat vagy annak egy részét megkössük, és ezzel kialakítsuk a nekünk, illetve a receptnek megfelelő konzisztenciát. Ehhez olyan anyagot kell használnunk, ami képes a folyadékot lekötni, ez leggyakrabban a keményítő, ami megtalálható gyakorlatilag az összes zöldségfélében, hüvelyesekben és persze a gabonákban. Ez egyben azt is jelenti, hogy egy viszonylag magas keményítőtartalmú zöldséggel (mondjuk a tarkabab) simán be lehet sűríteni bármit.


Nézd meg hogyan kell klasszikus spenótfőzeléket készíteni!

Egyébként ezzel él is a reformkonyha, illetve a különböző diéták, amikor mondjuk a főzelékeket a bennük főtt, összetört zöldséggel sűrítik be – tehát a répát a répával, a krumplifőzeléket krumplival. Na és persze a gabonák. Az általános az, hogy a habaráshoz, rántáshoz a búza finomított lisztjét használjuk, holott a hántolatlan magokból őrölt különböző barna lisztek élettanilag sokkal hasznosabbak – ha valaki éppen át szeretne állni egy kicsit egészségesebb táplálkozásra, érdemes először a sűrítéshez megpróbálnia a teljes kiőrlésű készítményeket.

És itt elérkeztünk a kenyérfélékkel való sűrítéshez. A kialakulásának nem élettani, hanem egészen egyszerűen gazdasági okai voltak. A semleges ízű kenyérrel nemcsak sűrítették ugyanis az ételt, hanem szaporították is az ennivaló mennyiségét. Gondoljunk csak a jó magyar fasírozottra, ahol nem sűrít, hanem kifejezetten a tömeget növeli az áztatott kenyér. Manapság már szinte kizárólag a spenótfőzelék készítésénél használjuk a sűrítésnek ezt az egyébként először a középkor végéről, paraszti konyhákból származó módszerét.



Akkoriban gyakorlatilag minden zöldfélét áztatott kenyérrel összefőzve készítettek el, ez a mai habart/rántott főzelékek őse. Ám a spenót lehet nagyon finom berántva, besamellel, krémsajttal keverve, de a legklasszikusabb mégis csak a kenyeres módszer. Olyannyira, hogy Baranya tájain még most sem passzírozzák/turmixolják el a kenyérdarabokat, hanem szétfő, amennyire szétfő, és már mehet is az asztalra. Nos, nézzük a klasszikus parajfőzeléket!

Így készül

Két zsömlét vagy két nagyobb szelet fehér kenyeret apró darabokra tépkedünk, és bő hideg tejbe áztatjuk. Egy kilónyi spenótot megtisztítunk, nagyon alaposan megmosunk, csíkokra vágjuk. Kevés olajat melegítünk, a parajt rádobjuk, és annyi vízzel, amennyi a leveleken van, párolni kezdjük. Sózzuk, rányomunk két nagy fokhagymagerezdet, és kicsit borsozzuk.



Amikor már teljesen összeestek a levelek, és puhák is – ez maximum 10–12 perc –, ráöntjük a megáztatott zsemléket és a maradék áztatótejet. Jól elkeverjük, és amikor a kenyérfélék teljesen szétestek, botmixerrel teljesen simára keverjük, felforraljuk. Ha nagyon sűrűnek találjuk, tegyünk még hozzá egy kis tejet, esetleg fűszerezzük utána, és forraljunk egyet rajta.



Ilyenek vagyunk

Egy leopárd mintás sállal is hazavághatjuk az amúgy egészen előnyös szerkónkat. Az utcán láttuk.

Álmoskönyv: megmondjuk mit jelent az álmod

ABC sorrend »

Stresszoldó ételek

Van, akin a fokhagyma, van, akin a gyömbér segít idegei megnyugtatásában.



Add a startlaphoz
evomedia
Médiafigyelő - IMEDIA médiafigyelés